Kőszegi Csónakázótó

Kőszegi Csónakázótó

Abban a sarokban, ahol nem sokkal az eredése után országunkba bejön, aztán kicsit kimegy, majd újra visszaérkezik a Gyöngyös-patak, nos, ott fekszik Kőszeg. Az Alpok hozzánk legközelebb eső nyúlványának a lábánál talán nem kell részletezni, hogy milyen látvány fogadja a horgászt…

A kőszegi tó a város északi részén létesült. Valóban ez a legjobb szó talán, hogy létesült, ha arra gondolok, hogy nem kevés társadalmi munkával (istenem, hol vannak már azok az idők!), teljesen mesterségesen, szándékosan jóléti és horgászati céllal hozták létre. Ennek már huszonhat éve, de a helyiek többsége maradt lokálpatrióta, és vizüket továbbra is - a megyei szövetség kötelékében ugyan, ám - sajátjuknak tekintik, és saját zsebből is rászánva halasítják. Így aztán itt a szabályok is mások, sőt még további változtatásokat terveznek, de erről majd később.

A tóhoz érkezve kicsit „szombathely fíling” csapja meg az embert. Ugyanúgy ott van a tudatalattiban, hogy nyugaton vagyunk, már-már hegyek között vagyunk, városban vagyunk, de csónakázó tónál vagyunk. Hasonlónak tűnik sok minden, de ez csak a látszat.

A keleti part lapos, gyepes, parkos, kezelt. Talán túl rendezett is: embernyi susnyát járó horgász félve ülne le ide, nehogy meggörbítsen egy fűszálat…

A parkosított part kedélyesen zárja körbe a tavat, nyugatról viszont súlyosan emelkedik felfelé a hegy. Jól eltelik az idő azzal is, hogy az ember csak legelteti a szemét és semmi mást nem csinál. Ha egy kacsacsaláddal is összefutunk, garantáltan nem marad idő a horgászatra. A szórakoztató szárnyasok nem félnek az idegentől sem, pedig Kőszegen nem nehéz idegennek lenni, annyi az idelátogató.

Nyilván nem horgászni jönnek, hiszen a csónakázótó nem egy frekventált horgászközpont, de aki felfedezi magának, az nem fog csalódni, garantálom.

Igaz, nagy izgalmak nem várnak a „diszkáveri” csatornán kényeztetett horgászra, legalábbis a bedobásig. Az egyszerűen körbejárható tónak nincsenek nagy titkai, amit tudni kell, azt meg rövidesen megosztom az olvasóval, vagy nézővel - tényleg, az Internet esetében melyik a helyes?

A víz egyenletes feltételeket teremt, a helyiek panaszkodnak is, hogy túl egyenleteset, ugyanis egy árva akadó sincs a tóban

A Csónakázótó sekélysége ellenére a leghidegebb vizű tavaink közé tartozik, bár pontos adat nem áll rendelkezésre, ez a mintegy két és fél méteres vízmélység ellenére sem meglepő, hiszen elég hűvös víz érkezik a Gyöngyös egy mellékágán ahhoz, hogy hihető legyen az információ. Meg aztán a környék átlagos középhőmérséklete is a magyar átlag alatt van.

Több mint háromhektáros a tó, fokozatosan mélyül 1,5-2,5 méterig, és semmi, de semmi nincs a medrében, ami akadót jelenthetne.

Egyetlen valamirevaló, változatosságot jelentő helynek csak az a 25x25 méteres placc számít a kifolyó előtt, ahol megtaláljuk legnagyobbnak számító, kb. 2,5 méteres mélységet. Ennek közepén húzódik át az az árok, mely az északnyugati sarok befolyójától a déli parti kifolyóig szalad keresztül a tavon. Ez nem mesterségesen ásott, és nem is eredeti patakmeder, csupán egy, az áramlástól létrejött folyosó, mely a többi, jellemzően vékony iszappal borított területtől eltérően kavicsos aljzatú.

Igen, ott balra bizony már a Kőszegi-hegység lába lóg be a képbe. Azt igazán nem lehet mondani, hogy ronda…

A horgászat itt is általában kimerül a pontyozásban, békéshalazásban. Pedig igen jó csukaállománnyal büszkélkedhet a víz. Nagyméretű ragadozók kihelyezését az egyesület a szövetségi telepítésen felül, saját zsebből állja, ezért némi megszorítást eszközöltek az elvihető halak számának szabályozásában. Az országos rend szerinti három helyett ugyanis csak egy vihető el a csukából, és az is csak hetente egyszer. Divat lett itt is - ettől és a 45cm-re megemelt korláttól függetlenül -a visszaengedés, a nagyobb halakat, szinte kivétel nélkül amnesztiában részesítik a szerencsés horgászok.

A csukát amúgy élőhallal fogják legtöbben, de a pergetés is eredményes, kiemelten a gumihalas horgászat. Ha tényleg akadómentes a tó, érdemes akár a drágább műcsalikat is bevetni, már csak a változatosság kedvéért.

Gyorsan jegyzem meg, hogy a tiszta víznek hála sok a kagyló és a rák is, ezért kellően átértékelve kell kezelni az előbbi javaslatot. Nem mintha a rák levágná a wobblert… Viszont etetésre rendre bejönnek a kis éhenkórászok.

A pergetéssel egyébként azért is érdemes próbálkozni, mert pisztrángok is laknak a csónakázótóban, és a pergetve fogott pisztrángnak nincs, aki ne örülne…

Jellemző halfajok: ponty, amur, keszegfélék - elsősorban dévér (nagyok!), küsz, karika és ezüstkárász -, valamint süllő, kevesebb de nagyobb csuka (45-75 cm-es telepítés!), valamit sebes pisztráng (15-35 cm-es telepítés!) de még domolykó is előfordul. Bodorka és vörösszárnyú keszeg kevés van, úgy látszik, nem fekszik nekik a pálya.

Itt nincs erózió, nagy hullámzás, vagy ilyesmi: a gyep egészen a vízig ereszkedik

Talán érdemes megjegyezni, hogy a léki horgászat ugyan engedélyezett, de kevesen élnek vele. Jó ezt tudni téli ínséges időkben, amikor már beleunt az ember az évről évre felkeresett léki paradicsomokba, és egy kis változatosságra vágyik.

Elsősorban a befolyó és a kifolyó környékén érdemes keresni a rablókat, főleg a süllőket, hiszen igazán jó búvóhely, iránymutató tartás nem áll rendelkezésre.

A nem túl nagy víz és az évi 30-40 mázsás pontytelepítés ellenére sem lehet télen megfogni ezt a halat. Csak az év többi időszaka eredményes, másféltől hét kilósig jön a ponty, és kb. 4 kg-ig az amur.

Az egyesület másik vizében, az egyhektáros téglagyári tóban is próbálkozhatunk a vasi napijeggyel. Erről a tóról annyit érdemes tudni, hogy három oldala meredek, vad jellegű a partszegély. Mint neve is mutatja, agyagbányászat során jött létre még a csónakázótó előtt, így ez volt Kőszeg első tava. Már csak egy nagyobb stég áll a vízen, a többit elbontották, és a part rendezéséhez, tisztításához is hozzákezdtek, hiszen nagyszabású terveket szövöget az egyesület. A tó mélysége 2,5-3,5 méter, de vízeresztés előtt volt nyolc méter is. Lékről ugyancsak érdemes próbálkozni a remek csukaállomány miatt, de nem sokan élnek vele. Annál többen horgásznak nyáron, sőt bojliznak is. Eredményességüket mutatja a 22 kilós rekordfogás, de akasztottak több tízkilós harcsát is már a bányatavon. Ezzel szemben a „csótón” a tíz kilón felüli halak számítanak kapitálisnak, pl. 15-ös potyka, 12-es amur formájában.

Tudnivalók
Kezelő:
Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége
Területe:
3,2 ha / 1 ha
Halak:
ponty, amur, csuka, süllő, keszegfélék, pisztráng, harcsa
Telepítés:
utolsó őszi pontytelepítés: 490 kg / 280 kg nyurga; előtte nyárig 910 kg / 520 kg ponty ill. 500 kg dévér, továbbá még 300 mázsa ponty, valamint csukák és pisztrángok
Szabályok:
OHR szerint - kivétel: a csuka mérete 45 cm
Elvihető:
OHR szerint - kivétel: heti 1 darab csuka tartható meg!
Horgászidő:
0-24h
Csónakos horgászat:
nincs, csak csónakázás, de ez a horgászatot nem zavarja
Napijegy ára:
1000/500Ft
Váltható:
a vasi jegybizományosoknál, legközelebb: helyben, Horgászbolt Kőszeg, Várkör 18. H-P. 9-17h, Sz. 8-13h
További infó:
Vas megyei szövetség, 06 94 506 835; Szombathely. Welther K. u. 17.

Térkép


Megközelítés

Kőszeget Szombathely felől a 87-es úton érhetjük el, északról Sopronból a 84-es út felől, ill. keletről Csepregen át is idejuthatunk. A csónakázótó Kőszeg felső végén van, a főútról a város felé letérve hamar odatalálhatunk. A parton tájékoztató tábla figyelmeztet az aktuális tudnivalókról, ezt mindenképpen nézzük meg!

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: