Sárvári Téglagyári-tó

Sárvári Téglagyári-tó

Sárváron nem csak egy tó van. A csónakázó-tó mellett - jó, hát nem mellette, de a közelében - találjuk ugyanis a téglagyári tavat, melyet egyszerűen bányatónak, még egyszerűbben halastónak is szoktak hívni.

A sárváriaknak jól megy, mondhatom. Ott folyik el a Rába a szájukban, a Gyöngyösről és annak torkolatáról nem is beszélve, és a korábban már bemutatott Sárvári Csónakázótó is ígéretes horgászhelynek számít.

De ha valakinek ez sem elég, és nem akar, tud, vagy nem hajlandó utazni két buszmegállónál többet egy újabb vízhez, akkor felkeresheti a város határában az egykori bányászat során született Téglagyári-tavat.

A Sárvár felé eső oldalon sok a különböző fafaj a parton, mögöttük pedig ott egy jól takaró erdősáv

A tó létrejötte szoros kapcsolatban áll a ’65-66-ban megkezdett 84-es út építésével. Hogy pontosan miként, nem tudom, de mivel ez is agyagbánya volt, feltehetően nem az úthoz kellett a föld innen, hanem a téglagyártáshoz. A legenda szerint az út készítéséhez használt dózerrel vágtak neki a gödör mélyítésének, és egyéb földmunkáinak, de ennyi idő távlatából már elhanyagolható ez a részletkérdés. Az a lényeg, hogy nem mai vízről van szó, de ez azonnal látszik is rajta, amint megpillantjuk.

A tó körüli gazdagon fásított terület határozza meg a víz jellegzetes arculatát. Egy magas fákkal határolt, szabályos alakú, szinte teljesen tagolatlan partú, mesterséges eredetét leplezni sem tudó bányatóval állunk szemben. Már ha szemben állunk vele. Tételezzük fel ezt a pozíciót. Mondjuk az érkezési oldalról, a város felől idevezető út végén, a híd után leparkolt autóból kiszállva és a patak mellett emelt töltésen középtájig sétálva.

Innen a víz bal oldala és hátsó, szemközti része mögött igazán impozáns fasorok takarják a kilátást, a víz szélén pedig nádasok, azon az oldalon is, ahol éppen állunk. A jobb oldal növényzete némileg ritkább, itt veszélyes nyárfákat láthatunk, és a stégek is ezen a részen vannak. Egyébként a beállók az egész tó körül jól megközelíthetők és kényelemesek.

A tó délnyugati valamint háttérben a délkeleti oldal

A stégeken az általános szabályok szerint a tulaj megérkezéséig tartózkodhatunk, csónakhasználat itt még annyira sincs, mint a csónakázón. Még mielőtt - átvitt értelemben - a vízbe lépnénk, egy pillanatra hadd időzzek a parton, kiváltképp a bal parton. Itt ugyanis fantasztikus a fák fajgazdagsága. A tervezett ültetés bizonyítékaként követik itt egymást a szép fásszárúak: egy hárs mellett egy juhar, aztán egy éger, majd egy fűz, utána egy egzotikum, a mocsárciprus, aztán kőris, tölgy… és lehet, hogy még több faj is akadna, ennyire emlékszem.

Akkor tehát lássuk a vizet! Változatosabb a medre, mint a csótónak. Első harmadára esik például a mélyebb rész, az átlagos 2,5 méteres mélységhez képest itt még 3,5 m mély rész is található. Egyébként a tóban elszórtan, különféle pontokon több mélyedés is van.

Az aljzat enyhén iszapos és helyenként akadós. Természetesen a gyakrabban horgászott és így etetett helyeken jobban számíthatunk zsákmányra, de igazság szerint a legjobb időszakban, azaz éjjel, bárhol megjöhet a hal.

Főleg amuroznak éjjel, elsősorban úszózva, de persze pontyoznak és rablóznak is. Elvégre mindenféle hal van itt, még harcsa is, tehát elvileg harcsázni is érdemes lenne.

A régebbi, több mint harminc évvel ezelőtti telepítések hozománya, hogy manapság már 6 kg-os süllőt is lehet fogni a vízben, bár egyértelműen csukás tó hírében áll a „Halas”.

Ilyen és szélesebb beállókon telepedhetünk le, ill. a stégeken is, de ott csak a tulaj megérkezéséig

A csukákat a nádas szélében, a nád környékén fogják mindenféle módszerrel, de a kishalas szerelék a legeredményesebb. Tényleg, egyszer most már ki kéne próbálni egy ilyen kevésbé pergetett vízen, hogy mit tud a műcsali, megőrülök, hogy állandóan azt hallom, hogy van benne, de nem horgásznak rá, vagy ha horgásznak, akkor főleg úszózva. Nem mondom, eredményes és jó módszer az is, de hát hol marad a sokszínűség emberek, a sokszínűség? A teljes kép kedvéért én teszem hozzá - nehogy szó érje a ház elejét -, hogy mindig megjegyzik a beszámolók azt is, hogy van egy-két srác, aki csak perget, és fog is mindig, de kevesen követik a példájukat…

A nádas részek előtt jön meg leggyakrabban a csuka

A tó körüli fontos munkát télen sem feledi az itteni egyesület. Merthogy lékelnek, az evidens, ugye, de hogy a nádat is levágják, hogy később ne rothadjon bele a vízbe, az már külön dicséretes. Hát igen, nád az van itt dögivel.

Mellékesen jegyzem meg, hogy egy közeli településnél is találunk egy bányatavat, igaz, kavicsbánya-tavat, ahol sokkal kevesebb a nád. Ölbőnél, a központban balra, majd jó hosszan egyenesen, végül a sóderdepó előtt jobbra, majd az úttal balra, és ismét balra… Így jutunk a falu határában fekvő kavicsbánya-tóhoz. Akár kopasznak is nevezhetnénk a hét hektáros tó partját, melynek egyébként nem kevés, 2-3 méter az átlagmélysége, és nyáron erősen feljön benne a hínár, ami nem feltétlenül baj, hiszen ott lapulnak benne a csukák. Feneke értelemszerűen kavicsos, vize tiszta.

Visszatérve Sárvárhoz, csak azt tudom mondani, hogy irigyelhetjük az ottaniakat, hiszen elég gazdagon el vannak látva vízzel, és ha elfáradnának a nagy pecában, még mindig ott a termálkristály, vagy az izületi bajokat orvosló gyógycentrum…

Tudnivalók
Kezelő:
Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége
Területe:
4,56 ha
Halak:
ponty, amur, süllő, csuka, keszegfélék, harcsa
Telepítés:
nyáron 10 mázsa ponty, utolsó őszi pontytelepítés: 525 kg háromnyaras nyurga
Szabályok:
OHR szerint
Horgászidő:
0-24 h
Elvihető:
OHR szerint
Csónakos horgászat:
nincs
Napijegy ára:
1000/500Ft
Váltható:
a vasi jegybizományosoknál, legközelebb:
helyben - a Csónakázótónál, Csónakház Mészáros Tibor;
Sárváron - Gold-Fisch Horgászbolt, Árpád u. 2.;
TRABUCCO Horgászbolt, Rákóczi u. 11.
További infó:
Vas megyei szövetség - 06 94 506 835;
Szombathely. Welther K. u. 17.

Térkép


Megközelítés

Sárvárra a 8-as útról a 84-es út vezet, Szombathely felől pedig a 86-os és 88-as utakon közelíthetjük meg. A városon belül a 88-as útról dél felé kell lekanyarodni, onnan végig egyenesen haladva lehet eljutni a vízhez, de biztosabb, ha megkérdezünk valakit helyben.

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: