Amurvadászat a csatornán

Amurvadászat a csatornán

Erre az évre egyetlen cél lebegett a szemem előtt, hogy fényképezőgép elé tarthassak egy kapitális méretű amurt! Ennek kapcsán olyan vizet, folyóvizet próbáltam keresni, ahol van esélyem szákba terelni méltó ellenfelemet. A kezdő löketet és motivációt csapattársaim adták meg a „Nagy pontyok nyomában” c. filmsorozat 11. részével. Így helyszínnek a Duna-völgyi öntöző főcsatornát – közkedveltebb nevén a DVCS-t – választottam.

Előzetes információkkal gazdagon elláttak, de egy folyóvíz rendszerint átírja a szabályokat, így a saját tapasztalataimmal kiegészítve vágtam neki a nem hétköznapi feladatnak.

Helyszín
A Duna-völgyi öntöző főcsatorna a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágból ered, átlagos szélessége 8-10 méter, de néhol eléri a 15-20 métert is, míg máshol csak 4-5 méter. Mélysége 3-4 méter, hossza 117,5 km, területe 184 ha. Dabas, Kakucs, Újhartyán térségéből érkezik Bács-Kiskun megyébe és Bajánál ömlik a Dunába. Folyása viszonylag gyors, mivel keskeny és mély csatorna, a halak számára fontos táplálékszervezetekben viszonylag szegény.

Helykeresés
Helyek terén szinte kimeríthetetlen a csatorna a maga 117 km-es szakaszával. Egyet tudtam biztosan, hogy a hozzám legközelebb eső, Kiskőrös mögötti részen próbálok majd szerencsét. Ez így is naponta, közel 60 km autókázást igényelt otthonomtól a célállomásig. Minden alkalommal munka után tudtam erre időt szánni, majd hajnalban indultam haza. A mindennapokba nagyon nehéz ezt úgy beilleszteni, hogy másnap a munka rovására se menjen, illetve a családtagok is szóba álljanak az emberrel 1-2 hét intenzív horgászat után… Kellő kitartás és elszántság nélkül azonban NINCS siker!!! Ami számomra fontos volt, hogy olyan részt találjak, ami árnyékot ad, de a napsugarak azért elérik az adott vízterület felszínét. Másik rettentően fontos tényező a visszaforgók megkeresése, ahol egy kicsit áll a víz, és nincs akkora sodrás, mint máshol. Ennek fontossága az etetésünknél fog visszaigazolódni, így biztonságosan szórhatunk, nem fogja a sodrás elvinni azt.

A kiszemelt helyszín: érintetlen és tökéletes!

Etetés
Az etetés javát a tejsavas 4X Magmix alkotta. Kiegészítettem még FermentX bojlival és Hidegen sajtolt tökmag pellettel. Nem sajnáltam tőlük a finomságokat, alkalmanként 15 kg 4X Magmix, 1 kg FermentX főzött bojli (felezve a sodrás miatt) és 1 kg tökmag pellet került bevetésre.

Az etetésre szánt arzenál

Csalizás
A célhal az amur volt, így e faj ízléséhez igazodott a csali is. Ez két szem erjesztett kukorica volt FermentX pop-uppal kikönnyítve (a lebegő bojlit egy kicsit meg kell faragni a tökéletes balanszírozás végett). Az ólomra FermentX Tejsavas Nagy Amur etetőanyagot gyurmáztam. Ha elhagytam ezt a kis „pasztát” az ólomról, érezhetően csökkent a kapások száma, kisebb csalikombinációnál pedig a dévérek és a jászok jelentkeztek.

A komfortzónán túl…!
A szúnyogok, böglyök, kullancsok száma a dús part menti növényzetben olyan mértékű lehet, hogy gyakorta elviselhetetlenné teszik a horgászatot, ha erre nem készültünk fel eléggé! Megfelelő védelem nélkül el se induljunk!!! A jó közérzetet nem fokozza a megszokottnál fülledtebb, gyakorta nyomott nyári levegő. Derékig érő, sűrű növényzet fogad minket mindenhol a parton, nincs hol leülni… nincs hol sátrat állítani, itt mindent a horgásznak kell a maga kényelmére igazítania. És csak ezután jön a horgászat, ami semmivel nem lesz könnyebb!

Úszó nádszigetek, amik megnehezítik a horgászatot
Ha feltorlódik, visz mindent
Amikor szinte lehetetlen horgászni

A horgászatot megnehezítő tényezők
Első és legfontosabb szabály a megfelelő zsinórsüllyesztés, különben 1 percig sem marad a helyén a végszerelékünk. Folyamatosan utazik az uszadék a sodrással. Ezek főként kisebb-nagyobb nádszigetek, hínárcsomók, keveredve mindenféle vízbe dobált szeméttel. Ezek után jönnek még a vízben rejlő nehézségek: a meder teli van kagylóval, bedőlt fákkal, bokrokkal, gyökerekkel és hínárrengeteggel. Ha feltenném a kérdést azoknak, aki eddig elolvasták írásom, megnézték képeim, hogy „Ki szeretne itt horgászni?”, úgy hiszem, nem sok jelentkező maradna. Mennyivel könnyebb egy intenzíven telepített, kulturált környezetben található tóra leülni! Az éjszakai álkapások és ezernyi nehézség után gyakorta megfordult bennem is a gondolat: „Miért csinálom ezt, meddig bírom?”.

Itt már a zsinórsüllyesztő se segít! Ki horgászna itt?
Húzós kapásra érkezik a menetrend szerinti hínárjárat

Amiért érdemes ide ellátogatni
Ha a kezdeti nehézségeken túl tudja magát tenni az ember, meglátja az érintetlen tájat és festői környezetet. Az e vízből kifogott halak értéke sokkal nagyobb lesz számunkra, mint bármelyik tóból kifogott testvéréé. A horgászatra is teljesen másként tekintünk majd. Egy reális, teljesen más értékrend alakul ki a horgászban. Másként kezdi látni az ember a világot!

Kapásra várva

Élmények
Minden hal és minden kapás különböző, mert kiszámíthatatlan a halak reakciója. Egy biztos, a folyásnak lefelé menekül az összes. Hol a mederben, hol pedig a partszélen száguld végig. A mederben az úszó szigetek az ádáz ellenségeink, a partszélben pedig a fák, bokrok, gyökerek. Hiába a jó kapás, hiába a legjobb felszerelés, gyakorta nagy adag szerencsére is szükségünk van, hogy végül szákba kerüljön életünk hala!

Az első csatorna-amurom
Bárhol is horgászom, számomra a halak védelme és kényelme az első!
Ennél a csodás, 16,3 kg-os amurnál éreztem először, hogy van értelme annak, amit csinálok!

Amire vártam, jelentem, megérkezett!
A tizennyolcadik éjszakát töltöttem a csatorna partján (persze nem folyamatosan) kiemelkedő fogások nélkül. De tudtam, éreztem, hogy vár rám egy igazán nagy… ami az egyik hajnalon, meg is érkezett!!! A füstölős kapás, majd a ráemelés után is csak menetelt lefele a sodrással. Tudtam, ha meg akarom fogni, akkor egy kicsit keményebbnek kell lennem, különben elveszítem. Sajnos a nehezebbik utat választotta, végig a partszélben repesztett lefelé. Ráfogtam a dobra és próbáltam átfordítani, ami sikerült is. Ezek után szépen jött felfelé, de félúton „sikeresen” elakadt a nádas és a hínártenger között. Két választásom volt, bemegyek a vízbe és a nádas szélén elsétálok, vagy megpróbálom erőteljesebben húzni, hátha ő is rásegít és megindul egy kicsit. Utóbbit választottam, és szerencsére megindult. Ekkor már Ernő is ott állt mellettem. Mikor megláttam a halat, egyből azt mondtam, hogy „Nem fárasztjuk tovább, az első adandó alkalommal megszákoljuk!”. A Nevis merevkeretes merítő jól vette az akadályt, a háló bírta, Ernő keze is, ami úgy járt a megszákolt hallal, mint egy forgódobos mosógép. Egyedül a nyélbe sikerült egy minimális elhajlást beletenni. Örömöm leírhatatlan volt, a szákolás után rögtön tudtam, hogy ez bizony 20 kg fölötti lesz. Erről a mérlegelésnél meg is győződtünk, a hal pontos súlya 23,28 kg volt! Az idei cél teljesítve!!!

Amire annyira vágytam, teljesült!
Micsoda pocak
Teljes pompájában a 23,28 kg-os amurom

Hasznos tapasztalatok

  • Mivel közelre horgászunk, a féket duplán is ellenőrizzük le, mert az amur nem kérdez kétszer!
  • A snag bar használata elengedhetetlen.
  • A fonott előtét minimum 0,28 mm átmérőjű legyen!
  • Kagylóálló előke nélkül nincs horogelőke!
  • Ajánlott bothossz minimum 3,6 m, amivel a nád elé ki tudunk kényelmesen nyúlni.
  • Folyamatos, erős kontaktust tartsunk a hallal, egy másodpercre se lazuljon meg a zsinór!
  • Ajánlott az öblös, 4-6-os horog, ami rendesen beül az amur kemény szájába. Inkább legyen nagyobb, mint kisebb az itt használt horog, hiszen ami végre megakad – ennyi küzdelem után –, az kerüljön is partra!
 

Egy erőtől duzzadó, 11 kg-os, sötét töves. Él ebből nagyobb is a DVCS-ben. Az újabb cél egy 20+-os ponty megfogása lesz!

Újabb célok
Lakják a vizet szép számban pontyok is, több 20 kg fölötti fogásról is hallottam már. Nekem is sikerült bepillantást nyerni eme izomkolosszusok szépségébe. A legközelebb őket próbálom majd horogvégre keríteni! Ha sikerül, ígérem, arról is beszámolok majd!

Írta: Farkas Szabolcs
Fotók: Kerekes Ernő

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.