Decemberi bojlis túra és az azt követő meglepetés

Decemberi bojlis túra és az azt követő meglepetés

A nádszálak halkan susogva szemlélik a kopaszra vetkőző fákat - ez idő tájt lassan alváshoz készülődnek. A nádas felett ragadozó madár imbolyog. Távol van tőlem. Nem tudom beazonosítani, kit tisztelhetek benne. A környék vadkacsái annál jobban ismerik. Egy ideje befogott csőrrel úszkálnak a nád szélénél. Mikor eltűnni látszik, nagy ricsajjal szidalmazzák a távolodót. Nyugodt, hűvös a reggel. Szellő sem mozdul. A hínár fáradtan terül el a mélyben. A víz színe ez időszakban nem a planktontól zöld - gyönyörű kék színét az égtől kapja. Eljött az én időm! Irány Merenye, a nagypontyok birodalma!

Barátaim, a pontyok kénytelenek tudomásul venni, hogy bezárt az algacsárda. Jobb híján ráfanyalodnak az általam felkínált finomságokra. A 2008-as év végi záró bojlis túrám örök emlék számomra. Akkor 5 nap alatt több mint 30 db pontyot fogtunk 10 kilogramm feletti átlagsúllyal. A három bandanagyot (18, 20,3 és 20,5 kg) én ejtettem átmeneti rabságba.

Emlékezetes 2008. decemberi fogások. E nem hétköznapi ponty súlya 20,5 kg!
Ő csupán 20 dekával volt kisebb (20,3 kg)
Hibátlan, gyönyörű hal, súlya 18 kg

Idén advent hetén - keresve a kihívást - ismét felkerestük kedvenc vizemet. „Baranya Gyöngyszeme” Merenye. Azt a helyet szemeltük ki horgászatunk helyszínéül, ahol előző években mások is kiemelkedő fogásokat könyveltek el hasonló időszakban. Az álláson a víz befagyása előtt és közvetlenül jégolvadás után mindig szép eredmények születtek.

Hamísítatlan téli horgászatban volt részünk

Mindent úgy tettem, ahogy a hirtelen megváltozott időjárási körülmények megkívánták. Kedvenceink szívesen keresik fel télen az iszaposabb részeket. A keletkező meleg gázok kellemesebbé teszik a víz hőfokát. Ezeken a pontokon indultam nyomukba. Kezdeti sikertelenségem további lépéseket kényszerített ki belőlem. A felkínált csalikat mindig más és más helyre raktam le. Figyelembe vettem az örök szabályt - a nyári időszakokhoz képest megfordul a halak táplálkozási szokása. Télen nekünk kell megkeresni és kapásra ingerelni őket. Nyáron ez egyszerűbb. Akkor ők keresik etetéseinket. Mohó táplálékfelvételük közben kicsábíthatjuk őket - néhány fotó erejéig - a partra, hogy majd C&R jegyében elengedhessük őket!

A megérkezéskor még száraz volt minden
Majd megindult a havazás…
… amely egyre erősebb lett és belepett mindent

Felszerelésemet, felkínált csalimat szintén a lehűlt, fagyás előtti (2,6 Celsius-fokos) vízhez finomítottam. Figyeltem bajuszos barátaim kifinomult, finnyás, minimális étvágyára. Fluorocarbon horogelőkét használtam 4-6-os horgaim csomómentes megkötésekor. A ponty nem buta. Pontosan tudja, hogy mozgása során energiaveszteséggel kell számolnia. Télen, a hideg vízben egyáltalán nem mozog, vagy minimális távolságokat jár be. Ha étket talál, azt szívesen elfogyasztja - apró beszívásokkal veszi magához. Ha könnyítünk a csalin, nagyobb eséllyel számíthatunk rá, hogy az általunk felkínáltat szívja fel. Ebben az időszakban különösen javasolt a hóember csali-felkínálási mód (egy süllyedő és egy pop up), vagy fél süllyedő fél pop up, de eredményes az is, amikor parafa rúd bojliba juttatásával érjük el a csali kikönnyítését. Az esetek többségében ez remekül működik télen és gyenge kapási időszakban.

Bevált téli csalik
A kikönnyített bojlikkal minden időben számíthatunk kapásra!
Fél süllyedő + fél lebegő bojli fluorocarbon előkén felkínálva

Decemberi horgászatunk során a babérokat nem én arattam le, hanem horgásztársam. Az ő sikere nekem is örömet okoz. Néhány kisebb példányt pontymatracra kényszerített, ám az igazi rekordfogás mindkettőnknél elmaradt.

Az első pontyot megérkezésünk estéjén (még a havazás előtt) sikerült matracra csábítani

Az idő zordra fordult. Nappal is mínuszok repkedtek - gyönyörű havazás közepette. A tó szélvédettebb részein megindult a befagyás. A meteorológia előrejelzése szerint (-15-16 Celsius-fok) a következő napokban jégtakaró várható a tó egész felületén. Túránkat a harmadik napon félbeszakítottuk és hazatértünk.

Az intenzív havazás és az egyre hidegebb időjárás komolyan próbára tette…
… minden horgászfelszerelésünket

Némiképp bosszantott, hogy idő előtt be kellett fejezni túránkat, de a természet erői előtt meg kell hajolni! Amikor hazaértem, egy e-mail üzenetet kaptam, amely a Haldorádó Horgászportál főszerkesztőjétől, Döme Gábortól érkezetett. Rendkívül megtisztelő, hogy a bojlis pontyhorgászat népszerűsítése érdekében végzett munkásságom felkeltette az Ő érdeklődését, és felkért, hogy írjak a Haldorádó Horgászportálra. Tisztában vagyok az oldal erejével és látogatottságával. A felemás módon sikerült túra után ismét nagyon boldog voltam, és habozás nélkül elvállaltam a felkérést! A jövőben, remélem, mind több horgásznak segíthetek én is, hogy minél több hasznos információval támogathassam a kezdőket és haladókat egyaránt.

A 2009-es év utolsó túrája felemás módon sikerült, de a felkérés, amely otthon várt hazaérkezésemkor, mindenért kárpótolt!

Nem fenyegetésnek szánom, de hamarosan ismét találkozhattok velem… :)!