Ismét a Balatonon jártunk - az SBS - Happy Carp Gang beszámolója

Ismét a Balatonon jártunk - az SBS - Happy Carp Gang beszámolója

Tavalyi túránkhoz hasonlóan idén is április második felére terveztük első komolyabb balatoni horgásztúránkat. A helyválasztáson nem variáltunk sokat, most is a Balatonakaliban található Strand - Holiday kempingben vertünk tábort. A 12 naposra tervezett túrát Dani barátommal ketten horgásztuk végig, de 6 napra csatlakozott hozzánk harmadik társunk, Aubéli Ottó is, aki 2010 közepe óta tagja csapatunknak.

Vegyes magokkal…
… és többféle bojlival készültünk a horgászatra…
… melyek közül kettőt a Premium, egyet pedig az Eurostar szériából választottunk

Az első nap a tábor kialakításával, bójázással és egy alapos előetetéssel telt el. A 3 bóját a parttól 300-330 méterre helyeztük el, majd első este alaposan megetettük őket. A V betű formában lerakott 3 bója képzeletben összekötött teljes hossza 90 méter volt, ezért nagyobb mennyiségű vegyes magot és bojlit szórtunk el a bóják elé, illetve azoknak vonalában. Magból 10 kilót, bojliból pedig 3 kilót etettünk be.

Itt láthatjátok, hogyan alakítottuk ki az etetésünket

Az első este - Dani babonájának köszönhetően - a botok a parton pihentek, nem horgásztunk. Tapasztalataink alapján, a Balatonon legalább 12-24 óra szükséges ahhoz, hogy az első pontyok rátaláljanak az etetésre és kapást tudjunk elérni. Ez természetesen annak is függvénye, hogy az adott helyet rendszeresen horgásszák-e, vagy sem. Másnap reggel megismételtük az etetést, majd a délutáni órákra a botok is a helyükre kerültek. A nagy távolságra történő horgászat és a biztonságos csónakos közlekedés miatt a szerelékeinket zsinórsüllyesztő ólommal láttuk el.

Beélesítve a szerelékek. A zsinórsüllyesztő ólom használatának köszönhetően a főzsinór a parttól 5 méteres távolságban már a fenéken van, megkönnyítve ezzel a csónakos közlekedést

Ahhoz, hogy a zsinórsüllyesztős módszert ilyen nagy távolságban is biztonságosan és eredményesen használhassuk, több dolgot is szem előtt kell tartanunk. Az egyik ilyen szempont a jelentős mennyiségű vízi növényzet. Ha a főzsinór vonalában nagy mennyiségben van jelen a vízben, akkor nem célszerű a zsinórsüllyesztés, hiszen a kapás miatt bekövetkező zsinórmozgást a növényzet (főleg kisebb halak esetén) jelentősen tompíthatja, vagy teljesen fel is foghatja. A másik, legalább ennyire fontos szempont a végszerelék megfelelő kialakítása. A nagy távolság miatt ajánlott, de a zsinórsüllyesztő ólom használatával együtt még praktikusabb az ún. szabadon futó vagy az ún. elhagyós szerelék használata.

Mi a Balatonon az itt látható szereléket használjuk, melynek lényege, hogy a kapást követően a szerelék szabadon futóvá válik

A Balatonra érdemes kemény csalival készülni. Indulás előtt a csalizni szánt gyári golyókat a zacskóból kivéve 4-5 napig szárítsuk, a házi gyúrásúakat pedig legalább 7-10 napig. A sok fehérhal, a nagy távolság és az esetleges rossz idő miatt kemény csalira van szükségünk, hiszen előfordulhat, hogy vihar miatt a csalikat csak 1-1,5 nap múlva tudjuk ellenőrizni. A kisebb áramlatok hatására a víz szinte állandóan görgeti csalinkat, ezért egy puha csali a keszegek segítségével akár 3-4 óra alatt is eltűnhet a hajszálelőkéről. A csalizást szinte kizárólag hóemberként, azaz egy süllyedő és egy lebegő csali kombinációjával oldottuk meg. Ez a csalizási mód a Balatonon nagyon jól működik, köszönhetően a mederfenéken található iszapnak. A csalikat minden esetben megpróbáltuk valamivel kiemelni az etetésről. Ezt a legtöbb esetben paszta és folyékony dip használatával oldottuk meg.

Szinte minden halunkat a hóemberes csalizásnak köszönhettük
A csalit pasztával…
… vagy folyékony dippel emeltük ki az etetésről

Ahogyan a fenti képen is láthatjátok, előszeretettel használunk pasztát, főleg a nagyobb kiterjedésű vizeken, bányatavakon és a Balatonon is. A bepasztázott, kissé nagynak tűnő csali több hasznos tulajdonsággal is bír. Egyrészt méretéből adódóan képes valamelyest szelektálni a kisebb pontyokat, másrészt a paszta a csaliról leoldódva még órák múlva is figyelemfelkeltő hatással bír, ami komoly előny az ilyen nagy kiterjedésű vizeken.

A kezdeti, kisebb pontyok után, a harmadik naptól igencsak beindult a gépezet. Az előzetes várakozásainknak megfelelően egyre több és egyre szebb pontyot sikerült fognunk. A halak átlagsúlya is napról napra növekedett. Az előző évektől eltérő módon nemcsak éjszaka sikerült szebb példányokat zsákmányolni, hanem a nappali órákban is.

A kezdeti kisebb halak után…
… egyre szebb…
… tükrös…
… és pikkelyes példányokat sikerült fognunk

A nagyszerűen működő etetésnek és a halak kapókedvének köszönhetően, igazán jó hangulatban teltek a napok. A 3. és az 5. nap között szinte zabáltak a halak, az éjszakai órákban pedig megjelentek az első 10 kg feletti példányok is. Ahogy az eddigi megfigyeléseink is mutatták, most is egy csapatban érkeztek és kis idő eltéréssel vették fel a felkínált csalikat. 10 kiló feletti ponty fogása esetén nem szoktuk újrarakni a szereléket (hogy ne csobogjunk az etetésen), mert jó eséllyel rövid időn belül akár több hasonló példányt is szákba terelhetünk.

Először Otti…
… majd Dani is szákolt egy 10 kg feletti halat

Az éjszakai dömping után, a reggeli órákban tudtunk pihenni néhány órát, ugyanis ekkor volt egy kis üresjárat a kapásokat illetően.

A néhány órás kapásszüneteket pihenéssel…
… cuccaink szárításával…
…vagy energiaszükségletünk kielégítésével töltöttük

A reggeli órákat követően újra szép pontyok szállták meg az etetésünket, amelyek közül sikerült néhány példányt sikeresen megszákolnunk. A kapásokból tökéletesen kivehető volt, hogy melyik oldalról érkeztek a csapatok. A V formájú bójasor jobb oldala végig jobban adta a halat, legtöbbször onnan érkeztek az első kapások, ha egy raj megtalálta az etetésünket.

A kisebb szünet után először nekem jött egy 10 alatti…
… majd Daninak egy 10 feletti hibátlan ponty
Egyszer az egyiknek sikerül…
… aztán a másiknak…
… de azért szeretjük egymást… :)

Az 5. nap után a kapások száma jelentősen lecsökkent, melyet két dolognak tudtunk be. Egy erőteljes felmelegedés vette kezdetét, ami miatt az íváshoz készülődő halak már kevésbé voltak elfoglalva a táplálkozással, ezenkívül egyre gyakrabban csaptak le komoly viharok a térségre. Miután régóta járunk a Balatonra horgászni, az idén rászántuk magunkat egy gumicsónak megvásárlására. Elegünk lett az innen-onnan kölcsönzött, rossznál rosszabb állapotú, életveszélyes csónakokból. Az emberélet ennél többet ér! Az eddig kipróbáltak közül ez a legbiztonságosabb csónaktípus a Balatonra, amivel egy hirtelen érkező viharban is biztonságosan partot érhetünk.

A balatoni vihar nagyon gyors és rendkívül veszélyes lehet…
… éppen ezért nagyon jó szolgálatot tesz egy jó minőségű gumicsónak

A viharok közötti időszakokban egész szépen kisimult az idő. A kissé kényelmesebb tempót kihasználva új horogelőkéket kötöttünk. Szükség volt ezekre az előkészületekre, hiszen a Balaton nagyon eszi a felszerelést, kiváltképp akkor, ha az ember 300 méteres távolságban horgászik. A zsinór és a horog is rendkívül nagy igénybevételnek van kitéve a kagylós, sóderes, homokos aljzat miatt, ezért a csali frissítésénél célszerű minden lehetséges esetben bemotorozni a csalihoz és ott lecserélni azt. A partról történő kitekeréskor a horog rendkívül sokat veszít hegyességéből, de a zsinórunkat is kíméljük akkor, ha csónakkal megyünk rá a végszerelékünkre.

Ezeknek a kagylóknak is köszönhetően…
… melyek még a csalira is ráülnek…
… messziről kitekerve egy horog ennyit veszít a hegyéből…
… ezért ha új horoggal juttatjuk vissza a szerelékünket…
… akkor ismét nyugodtan várhatjuk a kapást

Talán feltűnt nektek, hogy nem az ilyen méretű csalikhoz megszokott 0,5-1 cm-es, hanem annál lényegesen nagyobb, 2-3 cm-es távolságot hagyunk a horog öble és a csali között. Ennek oka egyrészt a szelektálás, hiszen a kisebb (1-2 kilós) pontyok a csalit csak részben tudják felszippantani. A horog és a csali közötti távolságnak köszönhetően a horog ez esetben nem kerül a szájukba, amivel meggátoljuk az akadást, így a később érkező nagyobb példányok megfogására is megnöveljük az esélyt. A másik indok a 2-3 cm-es távolság kialakítására az, hogy egy ekkora méretű pasztázott csalinál a horognak így van elég holtjátéka ahhoz, hogy a hal ne tudja kifújni a csalival együtt.

Dani gyönyörű tőpontya, melyet szintén pasztázott csalival csalt horogra

Túránk vége felé még a helyszínen számba vettük a legfontosabb eseményeket és statisztikai adatokat. A túra 12 napja alatt 53 db pontyot sikerült fognunk 305 kg összsúlyban. A legkisebb két kilós, a legnagyobb 11,5 kilós volt. 5 db 10 kg feletti példányt fotóztunk, de 8 és 10 kg közöttiből is szákba tereltünk nyolcat. A legsikeresebb időszak a 3. és 5. nap közötti időszak volt. A víz hőfoka ekkor 16, 5 - 17 celsius fok volt.

Az általunk használt csalikat és azok felkínálási lehetőségeit…
… a kamera előtt is bemutattuk

A túra utolsó 24 órájára megérkezett operatőr barátunk, Takács Peti is, aki hosszú utat tett meg azért, hogy rögzíteni tudja az utolsó nap eseményeit. Megérkezésekor óriási vihar csapott le az egész országra, megnehezítve ezzel a forgatást és a horgászatot, de hogy pontosan mi történt az utolsó napon, illetve milyen élményekkel gazdagodtunk a 12 nap alatt, azt megtudhatjátok a következő kisfilmből…

Írta: Bali Gábor
Fotó: Novák Dániel, Bali Gábor, Takács Péter
Videó: Takács Péter, Bali Gábor

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: