Kapitális pontyok a Raduta viztározóról IV. - A Táborhely kialakitása, az első fogások

Kapitális pontyok a Raduta viztározóról IV. - A Táborhely kialakitása, az első fogások

Végre elérkezett a nagy pillanat, megkezdtük az egyhetes bojlis horgászatunkat a Raduta víztárózón. A tógazda, Robert Raduta ajánlását figyelembe véve egy olyan helyet választottunk ki horgászhelyül, melyről közel 50 hektárnyi vízterület meghorgászható. Négy embernek szüksége is volt ekkora helyre. Izgatottan indultunk el a csónakos, radaros terepfelderítésre, nagyon kíváncsiak voltunk mi vár ránk a víz alatt.

Helykeresés

Miután elindultunk a csónakkal, figyelő tekintetünket azonnal a radarra szegeztük. A parttól számítva 30 méteren keresztül enyhén mélyülő 2,5 m-es vízmélységet mutatott a radar, mikor váratlanul 4 m-t esett a mélység. Döbbenetes látvány volt, nem akartunk hinni a saját szemünknek sem. A víz szinte függőleges irányú 4 m-es meredek töréssel szakadt le 6,5 m-re. Ilyent még életemben nem láttam. Közel 100 méteren keresztül tartotta a 6,5-7 m-es mélységet a meder, majd kettő, egy méteres töréssel előbb egy 5,5 m-es platót majd egy 4,5 m mélységű platót találtunk. Ezek hossza egyenként kb. 20 méteres volt. 4,5 m-től fokozatosan emelkedett a meder, s a parttól számítva mintegy 350 méter után megtaláltuk a legkisebb mélységét, mely kb. 60-70 cm volt. A túlsó part innen még kb. 500 méterre helyezkedett el. A közel 4 órás radarozás után több igen jó haltartó helyet találtunk, melyek mind ideális horgászhelynek tűntek. Hatalmas tuskókkal tűzdelt 5 méteres gödrök, 3-4 méteres medertörések, 4 és 5 m-es mélységben elhelyezkedő víz alatti platók, kagylópadok kínálták fel magukat a meghorgászásra. Rövid megbeszélés után eldöntöttük a vízparti elhelyezkedést, s ennek tudatában mindenki kiválasztotta a meghorgászandó helyeket, az etetéseket.

Vége a versenynek! Végre horgászhatunk a saját belátásunk szerint.

A videokamera végig követte a Radutai horgászatunkat.

Az etetések kiválasztása, kialakítása

A parti táborhelyet figyelembe véve Csaba került a horgászhely bal oldalára, Feri a jobb oldalára, míg Gábor és én beszorultunk kettőjük közé, középre. Az etetések kiválasztásánál mindenkinek meg volt az elképzelése, mely többé-kevésbé egyezett mindannyiunknál. A legtöbb etetést a törések mentén, közvetlenül a leszakadásnál alakítottuk ki, de pár bóját leraktunk a víz alatti platókra, és a kagylópadokra is. Víz alatti tuskók egyedül Csaba helyén voltak, ő ennek a környékét erőltette, e körül szórta szét a bójáit. Igen biztatónak tűnt a helyzet az etetett helyek kiválasztása után, különösen annak fényében, hogy a radar rengeteg nagytestű halat mutatott ki. Reménytelten vártuk az első éjszakai horgászatot, izgatottan vártuk az érdeklődő kapitális méretű pontyokat.

Az összeomlás határán

Unalom elűzésként többször előkerültek a pergető botok a tározó szép süllői végett.

Reggel kissé csalódottan vettük tudomásul, hogy mindössze kettő kapásunk volt, azok is nagytestű két-három kilós dévérek. Feri fogta mind a kettőt, talán köszönhetően annak, hogy kissé több etetőanyagot szórt be első alkalommal. A nappali órákban nagyon hamar negyven fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a meleg elől menekülve órákat töltöttünk nyakig a vízben ülve. Egyetlen kapásunk sem volt nappal, a hangjelzősök némán hallgattak. Az esti órákban újra csaliztunk és még gondosabban hordtuk be a szereléket, s etettünk rá. A második éjjel is eltelt anélkül, hogy pontyot fogtunk volna. Feri és Csaba elkezdték aprítani a dévéreket elég rendesen, de ez inkább bosszantó volt, hisz ennek köszönhetően mindig újra kellett húzni a szerelésüket, valamint az etetésük sem volt biztonságban a dévérek végett. A nappali hőség elől menekülve a vízben ülve beszéltük meg az elkövetkező napok újabb stratégiáját. Egyöntetű, közös döntés után elhatároztuk, ha a harmadik éjszakát is megússzuk ponty nélkül, táborhelyet bontunk és keresünk egy új horgászhelyet. A késő délutáni órákban az egyre jobban gyülekező viharfelhők kissé jobb kedvre derítettek bennünket, valamit javított a kedélyállapotunkon. Az esti órákra megérkezett az időjárás változás viharos széllel és zuhogó esővel tarkítva. Az addigi langyos, meleg déli szelet felváltotta a viharos északkeleti, hideg szél. Az időjárás változásnak meg is lett a jótékony hatása, hisz Feri végre megfogta a túra első halát. Igaz ennek annyira nem örültünk, de azért a 6 kg-os amur már biztatónak tűnt. Ezek után nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mit tartogat számunkra a harmadik éjszakai horgászat.

Az első ponty

Június 25-én este 22:45-kor végre megtört a jég! Megérkezett az első ponty! Ferinek sikerült ez a bravúr, az előttünk kanyargó, víz alatti csatorna szélén kialakított medertörésen sikerült megakasztania.
A csónakos fárasztás során Ferivel közösen örültünk a 15,2 kg-os nyurgapontynak.
- Na végre! Talán most már beindulnak a pontyok. - lelkendeztünk együtt a rég várt fogás után.

Az első hal egy amur lett.

Végre itt van a hőn áhított ponty.

A reggeli órákban Gábornak is sikerült egy 16 kg-os pontyot fognia, mely a kezdeti kapástalan időszak után már igazán bőséges fogásnak tűnt. A negyedik éjszaka Feri ismételten fogott egy tükörpontyot, mely szépségével igen megragadott bennünket. Hosszú, sovány nyurgaszerű tükörponty, hatalmas pikkelyekkel. A fogásoknak köszönhetően kezdett a kezdeti önbizalmunk, jókedvünk visszatérni, csak talán Csaba és én voltunk egy kicsit visszafogottabbak, hisz nekünk még nem adatott meg a pontyfogás élménye a Raduta víztározón.

A mérlegelés előtti pillanatok.

A pontyok visszaengedéséhez kivétel nélkül a vízbe kellett menni, mivel a parti rész nagyon sekély volt.

A túra második pontya Gábor bojlijára éhezett meg.

A botokat minél feljebb kellett emelni, a törések mentén elhelyezkedő kagylók végett.

A sorozat következő részében végre beindulnak a fogások mindenkinek, gyönyörű nyurgapontyokkal találkozhatnak majd.

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.