Kapitális pontyok a Raduta víztározóról VI.rész - A harminc feletti

Kapitális pontyok a Raduta víztározóról VI.rész - A harminc feletti

Sok horgásznak létezik egy álomhatár a pontyok súlyával kapcsolatban, melyet szeretne átlépni. Ez általában kezdődik egy 10 kg-on felüli ponty kifogásával, majd folytatódik a 15 kg-al és végül elérkezik a 20 kg-os álomhoz. Ezzel jó magam sem voltam másképpen. Miután sikerült több 20 kg-on felülit is kifognom egy merész húzással 25-re tettem a mércét. Bíztam is meg nem is benne, hogy sikerül ekkora méretű pontyot valaha is fognom. Azért egy célnak, egy vágynak tökéletesen megfelelt, szinte minden horgásztúrát azzal az elhatározással kezdtem, hogy most meglesz a 25 kg-on felüli ponty. Évekig, hiába kergettem álmaim halát, míg végül a Raduta víztározón rám mosolygott a szerencse. Átléptem egy olyan súlyhatárt melyre soha, tán még gondolni sem mertem. Harminc kilógrammon felüli pontyot sikerült fognom!!

Jelentkezik az öreg

A nyurga pontyok fogásában bővelkedő éjszakai horgászat után kissé fáradtan, de igen elégedetten beszéltük meg a történteket. A szokásos reggeli kávékat iszogattuk éppen, mikor váratlanul megszólalt az egyik hangjelzős kapásjelzőm. A botokhoz rohanva azonnal bevágtam, majd Feriért kiáltottam.
- Hozd a csónakot, menni kell! - szóltam Ferihez, miközben éreztem a biztos akadást. A nagy távolság ellenére (kb.250 m) megfelelő kontaktusban voltam a hallal, éreztem a lomha mozgását. A csónakkal, Feri evezőcsapásainak köszönhetően gyorsan megérkeztünk a hal fölé. A kagylókkal tűzdelt törésvonalak elhagyása, valamint az orsóra beérkező fonott zsinór kellően megnyugtatott ahhoz, hogy kissé keményebbre vegyem a fárasztást.
- Ferikém, megnézzük vajon mit is tud ez a halacska? - szóltam, miközben az orsó dobjára fogva, ráemeltem egyet a halra. Meglepetésemre a bot karikába hajolt és úgy is maradt.
- Na még egy kicsit. - biztattam magam, miközben a 3 lbs botot szinte a töréshatárig terhelve emeltem egy újabbat. Óriási elképedésemre egy arasznyit sem tudtam kimozdítani víz alatti ellenfelemet. Már éppen elakadásra, tuskóra kezdtem gyanakodni, mikor komótosan, de ellenállhatatlanul elindult az ötméteres mélységet biztosan tartó hal.
- Mekkora lehet, ha ilyen terhelés hatására sem tudtam megmozdítani - hüledeztem, miközben az orsó fokozatosan adagolta a zsinórt a meginduló hal után. Közel tíz perces fárasztás után éreztem meg rajta a bizonytalanság első jeleit. Ekkor tudtam először felhúzni fél-vízig, majd újabb perc elteltével a felszínre. Mikor először megpillantottuk Ferivel a döbbenettől alig jutottunk szóhoz.
- Hatalmas ez a ponty! - kiáltottunk fel szinte egyszerre a hal látványának hatása alatt állva. Amíg nem tudtam, hogy mekkora a megakasztott hal, kissé keményen, szinte dühösen bántam a ponttyal, mivel nem igazán tudtam mit kezdeni vele a fárasztás elején. Amint megláttam, azonnal puhára állítottam a féket, mint a "hímes tojással", úgy kezdtem el bánni vele. Nagy megkönnyebbülésemre már az első "pipáltatás" is hatással volt rá, többet nem tört vissza, csak igen lomhán és fáradtan forgolódott a felszínen. A szákolást is meglepő nyugalommal tűrte, nagyon lehetett látni rajta, hogy beletörődött a sorsába. Miután sikeresen megszákoltam, igazából a ponty nagy súlyával először a csónakba emeléskor szembesültem. Csak a harmadik kísérletre sikerült beemelnem!

A parti mérlegeséskor izgatottan szemléltük a mérleg mutatóját, szinte ugráltam, hogy átlépje a harmincas határt. És sikerült!
- 32,4 kg! - kiáltotta fel szinte mindenki a végső súly megpillantásakor.
Tulajdonképpen csak hetek múlva tudatosult bennem a tény, hogy átléptem egy olyan álomhatárt, melyet a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna. Túl jutottam a harminc kilón pontyfogás terén! 32,4 kg! Nem hiszem, hogy valaha is sikerül ezt a súlyt megközelítenem, vagy esetleg átlépnem. Nagyon sok munka és óriási szerencse kellene hozzá! Viszont én általában mindig kitűzök egy célt magam elé, amely elég motivációt tartogat a számomra ahhoz, hogy küzdjek valamiért, álmodozzak valamiről. Ezek után, vajon mi lehet a cél? 35 kg? Vagy esetleg világcsúcs? Nem tudom, de az "Öreg" pikkelyesről minden emléket mélyen elraktároztam magamban, s nagyon sokáig fogok még erőt meríteni belőle.

Kietlen, kopár part jellemzi a Raduta víztározót körbeölelő tájat.

Alaposan bele kell kapaszkodni a harminc feletti pontyba.

Már majdnem sikerül megemelni!

A fogás utáni örömteli pillanatok.

A fárasztás minden pillanatát megbeszéltük.

Robert Raduta is mellém állt a 32,4 kg-os ponty fotózásakor.

A visszaengedés előtti pillanatok!

Egy utolsó emelés a kamera felé.

Próbálkozás a fej fölé tartáshoz.

Végezetül egy utolsó simogatás és már mehet is vissza!

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.