Egyszer egy évben…

Egyszer egy évben…

A feederezés mellett minden évben 5-10 napot kizárólag a nagyhalas-bojlis technika tanulmányozására, csiszolgatására szánok, amelynek talán legjobb helyszíne a Harsányi horgásztó. Sok szép hallal, nagyon sok hasznos tapasztalattal lettem idén is gazdagabb, amelyeket örömmel osztok meg veletek is!

Amikor a bevezetőben olvasható szöveggel megjelentettem egy pontyom fotóját a legnagyobb közösségi oldalon, máris jött a velős válasz: „Harsányban akármivel fogsz, ott nem nagy cucc csiszolgatni.”. Akik nem jártak még ezen a tavon, vagy jártak, de minden szempontból ideális körülmények között horgásztak itt, talán még el is hiszik mindezt.

Csodálatos napfelkeltékben gyönyörködhettem novemberben Harsányban…
… de cserébe a természet bekeményített
Éjszakánként keményen fagyott
Deres volt minden

2009-ben horgásztam itt először és azóta rendszeresen visszatérő vendég vagyok itt, így nem egy, hanem közel 100 különböző horgászat alapján tudom megítélni, hogy mi történik a tavon, miként lehet eredményesen horgászni. Kezdetben kizárólag feeder felszereléssel, míg először az elmúlt évben már bojlis készséggel is üldözőbe vettem a tó messze földön híres halállományát. A 2014. novemberi bojlis túrám minden várakozásom felülmúlta, amely során sikerült eddigi legnagyobb, 28,66 kg súlyú tükörpontyomat is partra segítenem számos kapitális egyed társaságában. A túra végén, már 2014-ben biztos voltam benne, hogy pont 1 év múlva újfent hasonló módszerrel fogok Harsányban horgászni. És így is lett! Csupán annyi különbséggel, hogy idén nem a 6-os álláson (hanem a kövesút mellett, a mobil WC-től balra) tudtam helyet foglalni.

A tavalyi túra legnagyobb pontya, egyben eddigi legnagyobb halam BIG BOSS, aki 2014-ben 28,66 kg-ot nyomott. Pont egy évvel később - 2015 novemberében - már 31,15 kg volt (kár, hogy nem én foghattam ki újra)

Látszólag semmi sem változott az 1 évvel ezelőtti állapotokhoz. Az érkezésem előtt sok bíztató hírt kaptam, láttam a Facebook bejegyzéseket több nagy halról, és pont azt gondoltam, mint a nekem „beszóló” srác, aki ugye ezt írta: „Harsányban akármivel fogsz…”. Aztán gyorsan szembesültem a rideg valósággal. Abból, ami az elmúlt év(ek)ben működött, abból idén SEMMI sem működött! Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy még véletlenül sem tudok azokkal a módszerrel és csalikkal partra segíteni egyetlen halat sem? Hát nem!!! Kettő nap eltelt úgy, hogy napközben kizárólag dévérkeszegeket tudtam fogni, éjszaka pedig szinte semmit! 48 óra alatt legalább 20 különböző csalit és 10 különböző stick mixet kipróbáltam. Minél gyorsabban cserélgettem a csalikat, minél gyakrabban húztam újra a végszerelékem, minél jobban aromásítottam, ízesítettem, annál gyorsabban jöttek a dévérkeszegek, majd végre egy eltévedt ponty. „Jó lesz ez…”, vigasztaltam magam, de már 2 nap után úgy éreztem, hogy elfogyott az ötletem, nem tudom, merre kellene továbblépni… És még hátra volt 5 nap!

Szép dévérek jöttek, de nem rájuk vágytam. Napközben rendkívül aktívak voltak…
… és mindent felzabáltak, teljesen mindegy, hogy mi volt a csali

Hétfőn reggel csatlakozott hozzám Dr. Pulai István barátom, aki előzetes egyeztetés alapján ekkorra időzítette őszi szabadságát és csak azért utazott az USA-ból Magyarországra, hogy velem horgászhasson Harsányban. A külföldiek körében is egyre népszerűbb a tó. Amíg ott voltam, jöttek Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Romániából és Ausztriából is, amely Harsány nemzetközi elismertségét is erősíti. A vízpart a novemberi csípős időjárás ellenére is csurig volt, minden horgászhelyen ültek óriási nyomás alatt tartva a tó lakóit.

Doki első hala fényes nappal érkezett (ekkor ez is „csodának” számított) és máris óriásinak ígérkezett
Így is lett! 21,14 kg-ot mutatott a mérleg!

István kora reggeli érkezése után csak annyit kérdezett „Mit fogtál?”. Kicsit pironkodva mondtam, hogy „Mindössze egy pontyot és vagy két tucat dévért…”. István mosolyogva konstatálta: „Semmi gond, fogunk még nagyokat, biztos vagyok benne!”. Jólesett barátom optimizmusa, de magamban ezt gondoltam, „Nem tudod, hogy még mi vár rád!”. Reggeli beszélgetésünket a halőr sietős léptei törték meg, aki a 6-os hely felé igyekezett kezében a mérlegelő szettel, mert fogtak egy 34 kg-os pontyot. „Mekkorát?”,- kiáltottunk fel egyszerre Istvánnal. Ezt nekünk is látnunk kellett, így mellé szegődtünk. Egy fiatal, de nagyon jól felkészült csapat horgászott a fogás helyszínén, akik előző este érkeztek. Még oda sem értünk, a szerencsés horgász már mondta is, hogy ez volt az egyetlen olyan végszereléke, amelyet még előző nap húzott be, így a csali majdnem 18 órát töltött a vízben mire gazdára talált. István máris rávágta, hogy az elhagyott csali tipikus esete. Egy szót sem értettem abból, amit barátom mondott, de igazából nem is érdekelt, mert a mérlegelésre figyelt mindenki. A mérleg 31.150 grammot mutatott. Elképesztően szép és egészséges tükörponty volt, olyan, amelyre MINDIG vágytam! Sóvárogva néztem a csodás halat, majd szótlanul sétáltunk vissza. Akkor még nem tudtam (ezt később jelezték nekem), hogy ez a hal az általam pont egy éve kifogott 28,66 kg-mal mérlegelt BIG BOSS volt! Amikor felocsúdtunk, csak annyit mondtam Istvánnak: „Látod, ez Harsány!”. „Hát, ezért jöttünk ide, Gábor, igaz?! De a srác fogása nem a véletlen műve! Te meddig hagytad bent eddig legtovább a csalidat?”, kérdezte István. „Maximum 5 órát…”. „Biztosra veszem, hogy a már sokszor kifogott és visszaengedett halak minden veszélyforrást kitanultak itt. Minél ízesebb, aromásabb, színesebb egy csali, annál riasztóbb a halak számára. Minél frissebb, annál veszélyesebb! A híres angol tavakon tapasztaltam meg először, hogy az előre beáztatott, natúr halas golyókkal tudtam csak halat fogni. A már látszólag oszladozó, régóta beszórt, egyáltalán nem feltűnő csalikat vették csak fel a halak, mert azok pont úgy néztek ki, mint az etetés során használt, régóta bevetett gyanút nem keltő falatok.”

Napközben verőfényes napsütésben ültünk a vízparton
István halas bojlija tonhalkonzervben + CSL-ben ázott
Minimum 24 óra áztatás után - miután a főzött golyó külső burka felpuhult - bizonyult a legkevésbé gyanúsnak és igazán fogósnak!

Egy pillanat alatt megvilágosodtam és rájöttem, hogy egy év alatt is mennyit változott a világ, mennyivel okosabbak lettek a halak, és mennyire rosszul csináltam eddig mindent…! Persze ezután szoktak jönni a már megszokott szófordulatok, hogy miután megvolt a nyerő csali és módszer, kapás, kapást ért! Hát nem így történt! Ugyanis nem volt meg a nyerő csali. István azonban nem érkezett felkészületlenül, három különböző „csodagolyót” hozott. Ebből kettő azonnal kiesett a kínálatból, mert túl szagos volt. Egyetlen maradt, amely minimális Squid & Octopus aromával volt ízesítve és nagyon magas halliszt tartalommal bírt. Ezt tonhal konzervbe áztattuk és csak azután fűztük hajszálelőkére, miután a külső burka felpuhult.

A víz hőmérséklete 9 Celsius-fok volt, amely nem extrém hideg, mégis nagyon befékezte a halakat
Ahogy a Nap eltűnt a hegyek mögött, új időszámítás kezdődött
Az éjszaka leple alatt sokkal bátrabban táplálkoztak a halak…
… és végre beugrott egy-egy nagyobb is

Bíztam is benne, meg nem is, de sok veszítenivalónk nem volt. A „Doki golyóra” még fényes nappal, kedden érkezett az első kapás. Nem akartam hinni a szememnek, amikor István első hala egy 21,14 kg-os, csodás tükörponty volt. Ezután szép lassan kezdett felpörögni a gépezet. A stick mixet sem kellett túlbonyolítani. Ennek tartalma kizárólag kettő különböző pellet: black és red halibut pellet keveréke vagy ezek őrölt változata volt, ezt töltöttük PVA hálóba, egyéb etetőanyagra nem volt szükség a hideg víz miatt. A fogások 90%-a az éjszakai órákra esett, amely nagyritkán a kora reggeli órákban is folytatódott.

Újabb fagyos reggelre ébredtünk
Minden reggel elképedve konstatáltam…
… hogy milyen jól bírják felszereléseim a fagyos éjszakákat
A kézmosó tálka vizét is vastag jég borította
Kora reggel még egy-egy halat el lehetett csípni
A 2,75 Lbs tesztgörbéjű botok remekül küzdöttek a termetes halakkal
Napfelkeltékor érkezett gyönyörűség…
… majd egy meglepetéshal bojli csalira
A fagyos reggelt…
… egy újabb ritkaságnak számító nappali hal zárta le

Az egész hétre jellemző volt, hogy a fogcsikorgató fagyos éjszakák után, napközben az egész tó halott volt. Kizárólag a mohó dévéreket tudtuk horogra csalni. Az is jól megfigyelhető volt, hogy a 6-os (mély vízi) állás bizonyult a legeredményesebbnek a tavon, amellyel csak a halőrház melletti első hely tudta valamelyest felvenni a versenyt. A köztes helyeken alig-alig jött hal, vagy ha jött is, kevés volt a 20 feletti.

A legeredményesebb utolsó két éjszakán - amikor végre minden összeállt - 10-12 nagy pontyot fogtunk
Mérlegen a valóság!
István második 20+-os hala
Nekem pedig ez volt az első, amely végre átlépte a 22 kilót is…
… majd egy újabb fajsúlyos barátja okozott kellemes meglepetést
A nagy tőpontyok voltak most túlsúlyban, mindössze kettő 20+-os tükröst fogtunk
A legerősebb éjszaka 4 db 20 feletti hal akadt horgomra

Az első három nap sikeretlen próbálkozásai után négy értékelhető napunk maradt, de az utolsó éjszaka már csak egyedül horgásztam, mert Istvánnak lejárt a szabadsága. Ezen időszak alatt 37 db pontyot fogtunk, amelyből 8 db volt a 20 kg feletti. A legnagyobb, 23,8 kg-os tőpontyom összepakolás közben érkezett. Egy olyan főzött golyót vett fel, amely 1 nap előáztatás után majdnem 20 órát töltött még a vízben.

Nem lehet vele betelni…!
Ennyi is elegendő lehet a nagyhal-fogáshoz
A dupla 20-as, süllyedő, főzött (de előre beáztatott) golyók adták a legnagyobb halakat
Az utolsó nap reggelén sűrű köd borult a tóra…
… lehet, hogy ez még jót is tett a halaknak, mert ezen a reggelen két szép pontyot tudtam fogni. Ő volt az egyik!
Ő pedig a másik, amely egyben legutolsó halam volt. Milyen érdekes, hogy a búcsúhal volt a legnagyobb, 23,8 kg-ot nyomott!

Sok érdekes dolgot tanultam, tapasztaltam most is, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jó megoldás a részletekben bújik meg. Ha nem tud az ember a saját árnyékából kilépni, ha nem tud másként gondolkodni, új dolgokat befogadni, akkor teljesen mindegy, hogy Harsányban vagy bárhol máshol próbálkozik, bizony kapás nélkül marad!!!

Írta: Döme Gábor
Fotók, videó: Csapi Károly

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: