A halfogásra jogosító iratok

A halfogásra jogosító iratok

Manapság szinte mindenhez igazolás, igazolvány, engedély kell. Az autóvezetéshez, vadászathoz, hajóvezetéshez is szükség van hivatalos engedélyre. Az engedélyeket nem osztogatják sehol sem „csak úgy”, ezek megszerzéséhez bizonyítani kell. Ha úgy tetszik, vizsgázni kell. Adottak a szabályok, amiket be kell tartani, de pont azért íródik ez a sorozat, hogy ezzel ne legyen gondunk. Nézzük sorra, milyen „papírok” teszik a horgászt hivatalosan is horgásszá!

A halfogásra jogosító iratok

A horgászathoz engedélyre van szükségünk. Kevés a szülői, ettől jóval többre van szükségünk ahhoz, hogy teljes jogú horgászként üldözzük a halakat.

A halászati hatóság által kiadott horgászati jeggyel, az úgynevezett állami jeggyel tesszük meg az első lépést a horgásszá válás hivatalos útján. Az állami jegy önmagában még nem jogosít fel a horgászatra, csupán olyan állami jogosítvány, amivel a horgász területi engedélyt válthat. Szükségünk van tehát még az adott horgászvízre érvényes területi engedélyre (éves, havi-, heti-, vagy napijegyre). Az állami jegy és a területi engedély együttesen alkotják a halfogásra jogosító okmányt. Ezeket a fogási naplóval, személyi igazolvánnyal, tagsági lappal kiegészülve mindig magunknál kell tartanunk, és a halőrzéssel megbízott személy (halászati őr), továbbá a halászati, a természetvédelmi és a rendőrhatóság képviselőjének felszólítására fel kell mutatnunk, és lehetőséget kell biztosítani a horgászeszközök, illetve a zsákmány megvizsgálására.


Az állami horgászjegy

Állami jegy
Gyermek állami horgászjegy

Az állami horgászjegyet a halászati hatóság egy évre - díj fizetése ellenében - adja ki.

Az állami horgászjegy díjának megfizetése alól mentességet kapnak a 14. életévüket be nem töltött, illetve a 70. életévüket már betöltött horgászok.

Az állami horgászjegyet azonban nem osztogatják csak úgy. Csak az kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával (ezt a halászati hatóság által kijelölt szervezetnél lehet letenni), illetve aki az előző évi horgászjegyét bemutatja, fogási naplóját leadja és horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgászvizsgát a halászati igazgatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.

Az állami horgászjegy nem adható ki a következő személyeknek:

  • akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,
  • akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg egy éven belül,
  • akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg három éven belül jogerősen felelősségre vontak.

Az állami horgászjegy egy évre szól, és díjköteles. A díj jelenleg: 1.000 Ft, de mint olvashattuk, 14 év alatt, és 70 év felett ezt a díjat nem kell megfizetni. Míg a 14 éven aluliak külön, térítésmentes gyermek állami jegyet kapnak, addig a 70 éven felüliek állami jegy kártyáján a díjmentességet tüntetik fel, illetve a jegy érvényesítése a következő évre értéknélküli bélyeggel történik. A díj megfizetése a gyakorlatban úgy történik, hogy az első kiváltáskor kapott nyomtatványba minden évben egy más-más halat ábrázoló bélyeg megvásárlásával és ennek a bélyegnek a beragasztásával tudjuk igazolni azt, hogy az adott évre szóló díjat megfizettük. (A bélyeget természetesen a halászati hatóság adja az éves díj befizetésekor, még véletlenül se a postán keressük!)


A területi engedély

Az állami jeggyel nyerhetünk jogosultságot a területi engedély kiváltásához. A halfogásra jogosító másik alapvető passzus a területi engedély. A területi engedélyt mindig az adott vízterület jogosultja (aki az adott víznek kezelője) adja ki. Területi engedély csak halászati vízterületre, illetve halastóra adható ki. A területi engedélyt legfeljebb egy naptári évre lehet kiadni, de vannak rövidebb, havi, heti és napi engedélyek is.

Területi engedélynek minősül a bérhorgászati szolgáltatást kínáló „napijegyes” tavaknál kiadott napijegy vagy belépő is, így ezek is csak állami jegy birtokában válthatók.

A területi engedély kiadását a jogosult megtagadhatja, ha a kérelmező elmulasztja leadni az előző évi fogási naplót. A jogosult viszont köteles nyilvántartást vezetni a telepítésekről, a fogási naplók összesítéséből megkapott kifogott halak mennyiségéről, azok fajösszetételéről, illetve az általa kiadott területi engedélyekről. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy több jogosult - egymással megállapodva - közös területi engedélyt adjon ki. Ilyenek például az országos jegyek, amelyek borsos áron ugyan, de érvényesek lehetnek részvénytársasági, szövetkezeti és egyesület által hasznosított vízterületre is. A területi engedély egyfajta szolgáltatás megvásárlását jelenti, így ennek nem díja, hanem ára van, ami a piaci viszonyoktól erősen függ. A gondozott, jól telepített horgászvizekre értelemszerűen magasabb árat is kiszabhatnak, mint egy elhanyagolt, csak rosszabb fogási esélyeket nyújtó vízterületre.

A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, meg kell jelölnie benne az engedélyes nevét és lakcímét, a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik, továbbá az engedély érvényességének időtartamát és a törvényben előírt tilalmak, korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.


A fogási napló

Fogási napló

A területi engedéllyel egyidejűleg megkapjuk a fogási naplót is, amit kötelesek vagyunk vezetni. A fogási napló vezetése és időbeni leadása különösen fontos, hiszen a területi engedély kiállítója az ebben összegzett fogások tükrében tervezi meg a következő évi telepítések mennyiségét, halfajonkénti megoszlását. A fogási naplóba a horgászkezelésű vizeken a méretkorlátozással védett halakat kifogásukat követően nyomban, vagyis a horgászat folytatása előtt be kell jegyezni. A kifogott egyéb (méretkorlátozással nem, csak mennyiségi korlátozással védett) halak tömegét mindig a horgászat befejezése után (de legalább naponta) vagyunk kötelesek bejegyezni. A fogási naplót mindig a következő év január 10-ig kell leadnunk a jogosultnak, aki erről igazolást köteles adni. (pl. a 2006-os év fogási naplóját legkésőbb 2007. január 10-ig kell leadnunk.)

A telepítések megtervezéséhez is szükség van rá
Csendélet

Írta: Polyák Csaba (csabio)

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: