A menyhal

A menyhal a maga módján egyedülálló. Hazánkban a tőkehalfélék családjának egyedüli tagja. Sokan még lehet, sohasem találkoztak vele, hiszen az ismerkedésre igen szűkös idő adatik meg a horgásznak, amit ennek ellenére érdemes kihasználni. Több szempontból is különc őkelme, szerelmi szokásaiban igazi „kéjenc”. Rögtön kiderül, miért.

Menyhal (Lota lota L.)

A nép nyelvén: kutyahal, méhal, ményhal, menyus, törzsökhal, nagyagyú hal, tarka meny(hal).

Családjának egyetlen hazai képviselője

A menyhal, mondhatni, „idegenbe szakadt” tőkehal. Családjának többi tagja főként a tengerekben él, különösen a zord éghajlatú, hideg vizű tengerekben. Az alma nem esik messze a fájától, így menyusunk is tipikus, a hideg vizet kedvelő halfaj. Ez tükröződik egész életmódjában, szaporodásában, élőhelyében. Aki menyhalra pályázik, az északi félteke hideg és mérsékelt éghajlati övében próbálkozhat. Dél-Európában, a Balkán-félszigeten csak a Dunában él, de a torkolatvidékről már hiányzik. Olaszországban csak a Pó-medence folyóiban fordul elő. Ázsiában, Észak-Amerikában is megtalálható.

A menyhal előfordulása

Vizeinkben őshonos, folyóvizeink többségéből jelezték előfordulását.

A Duna, Rába, Lapincs, Láhn-patak, Marcal, Ipoly, Dráva, Mura, Kerka, Karasica, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Hármas-Körös, Hortobágy-Berettyó, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Maros folyókban találkoztak őkelmével.

A folyókon belül a tiszta, kevésbé szennyezett szakaszokat keresi. Sajnos a néhány évvel ezelőtti ciánszennyezés hatására néhány évig hiányolnunk kellett a Tiszából, de mostanság újra szép számban jelentkezik a horgászok zsákmányában.

A tiszta, hideg vizet kedveli

A hideget annyira szereti, hogy a felmelegedő víz hatására „nyári álmot” alszik. Előtte csapatostól a hűvösebb, mélyebb mederrészekre vándorol, táplálkozása ilyenkor teljesen szünetel. Ez a magyarázata, miért nem találkozhatunk vele az év más időszakában.

Ősszel, a víz lehűlésével egyenes arányban pezsdül meg a menyhalak vére. Az egyébként éjszakai életmódra berendezkedett menyusok ilyenkor egész nap aktívak. Megkezdik táplálékszerző útjaikat, és vadul zabálnak, hiszen közeleg a nász ideje.

Talán épp táplálékszerző körúton?

A legtöbb hal a felmelegedő víz hatására lobban szerelemre, nem úgy a menyhal! Hősünk vére akkor kezd el forrni, mikor nemcsak a halak, de a mi vérünk is éppen megfagyni készül. Decemberben és lehetőleg a legnagyobb hidegben kezdődik az udvarlás, aminek színtere mindig kavicsos vagy homokos medrű folyószakasz. A nagy csapatokba verődött halak évről évre ugyanarra a szakaszra járnak, így ha egyszer rátaláltunk szerelmi „légyott” helyszínére, minden évben találkozhatunk itt velük. A nász akkor kezdődik, mikor a víz hőmérséklete már rendkívül alacsony, 2-5 Celsius fok. Az ívás hosszú hetekre elhúzódhat, hiszen az egyes ikrások ivarterméke eltérő időpontban érik be.

Annak ellenére, hogy nagy csapatokba verődik az ívás idejére, egy akváriumi megfigyelés szerint páros ívó. Az udvarlás menete pontos koreográfiához kötött. Szabatos táncnyelvre lefordítva a következő képen zajlik.

Mikor éjfélt üt az óra (esetleg reggelt kurjant a kakas), az éppen íváshoz készülődő meny(asszony)hal fejjel az aljzat felé fordul, függőleges testhelyzetet vesz fel. Duzzadt, fehér hasával jelzi a közelben „kokettáló” menyhal uraságnak, kész a táncra. Mivel kiszemeltje úriember, előbb a hasi oldal felől közelíti meg szíve hölgyét, és mint a tangóban, fejét a hölgy fejéhez szorítja. Egy ideig ebben a testhelyzetben úsznak, majd hímünk egy hirtelen félfordulattal átkerül hölgye mögé. (Kezd izgalmas lenni!) Ekkor történik az ikra és a tej egyidejű kibocsátása. Ezeket a délceg menyhal úrfi néhány erőteljes farkcsapással elkeveri, és teljesen szétszórja az ivartermékeket. Ez a koreográfia a teljes ikramennyiség lerakásáig 5-20 percenként ismétlődik. (Fabricius 1954-es, akváriumi megfigyelései alapján).

A latinos szerető

A kb. 1 mm-es ikrák apró zsírcseppeket tartalmaznak, ezért a vízénél kisebb sűrűségük következtében eleinte vízközt lebegnek. Egészen gyenge vízáramlás is nagy területen szórja szét az ikrákat. A hideg víz és a természet különös gondoskodása miatt (nőstényenként egymillió körüli maximális ikraszám) az ikrafaló halak kisebb kárt tudnak tenni az utódokban. A megtermékenyített ikrák legkésőbb 24 óra múlva már a fenéken pihennek, ahol hőmérséklettől függően 28-41 nap múlva kikelnek az apró menyhal-lárvák. Az ivadékok táplálkozásáról nincsenek információk, de a fiatalabb példányok kezdetben gerinctelen fenéklakó állatokkal táplálkoznak, majd ha elérték a 20 cm-es hosszt, ragadozó életmódra váltva főként halakat, ősszel békákat is zsákmányolnak. A menyhal akár 20 évet is megélhet, hideg északi tavakban 20-30 kg-osra is megnőhet, meghaladva az 1 méteres testhosszúságot. Hazánkban ezzel szemben legfeljebb 50-60 centiméteres példányokkal találkozhatunk, amelyek 3-4 kilósak lehetnek, de már ezek a példányok is igen ritkák. A leggyakrabban a 10-40 centisekkel kell beérnünk, bár ez utóbbi méret azért már szívet melengető. A hazai rekordot egy 2001-ben fogott 3,56 kg-os példány tartja.

Nem a méret a lényeg!


Leírása, ismertetőjegyei

A menyhal (Lota lota L.)

Nyúlánk, a feji részen felülről, farki részen oldalról lapított hal. Feje aránylag rövid, de széles, orra közepesen hosszú. Sokan békaszerűnek titulálják. Szája nagy, félig alsó állású, benne apró, hegyes fogak vannak. Szájhasítéka vízszintes, oldalról nézve a szem alá, többnyire annak hátsó vonaláig ér, alsó álkapcsáról egyetlen bajuszszál csüng. Két hátúszója közül az első rövid, a második különösen hosszú, akárcsak farok alatti úszója. Különálló farokúszója kicsi, szimmetrikusan lekerekített. Hasúszói szokatlanul elől, a toroktájon helyezkednek el, megelőzik a mellúszókat. Pikkelyei nagyon aprók, alig észrevehetők. Oldalvonala a test elején folytonos, a farokúszó közelében szakadozott. Testének színe zöldesbarna, sötétebb márványozással, hasa szennyesfehér. Úszóinak többsége foltozott.

Jellegzetes szakálla


Horgászata

A menyhal gazdasági jelentősége nálunk kicsi, hiszen (szerencséjére) akkor aktív, mikor intenzív halászat nem folyik vizeinken. Egyedül mi, horgászok és a vonuló kárókatonák jelentenek rá veszélyt. Kiváló harcsacsalinak is tartják, azonban a fogságot nehezen viseli, így a télen fogott menyusok nem érik meg a tavaszi pezsdüléssel induló harcsás szezon kezdetét. Horgászata rendkívül egyszerű, nem igényel komoly felszerelést, a téli hónapokban rendkívül szórakoztató. Rettenetesen falánk, a kishaltól a halszeletig, a belsőségdaraboktól a gilisztáig mindent pillanatokon belül behabzsol. Klasszikus fenekező felszereléssel, spiccről horgászhatunk rá, vagy a sportosabbak mártogathatnak. Kapása heves, szinte lerázza a botot a tartóról. A legtöbb esetben egészen mélyre nyeli a horgot, így indokolt a meghökkentően nagy horogméret is. Nem fogja zavarni. Amíg kaja van a „vason”, ő addig rágja, amíg bendőjébe nem gyűrte. A menyhalazás remek alkalom egy baráti pecára, csupán jól fel kell öltözni, hiszen a legjobban a sötétedés beálltával kezdenek zabálni. A tűz mellett, forralt bor vagy tea kortyolgatása mellett van idő hangulatos beszélgetésekre, tavaszi horgászatok tervezgetésére.


Hol keressük?

Az erőművek, duzzasztók környékei mind jó menyhalas terepek, hiszen a vonuló menyhalcsapatokat megállítják (pl. Tass, Tiszalök, Kisköre), de a vonuló falkát a folyó más szakaszain is elcsíphetjük. Ha megtaláljuk ívóhelyét, ott minden évben számíthatunk megjelenésére, mert ide évről évre visszatér. Méretkorlátozással nem védett hal, de horgászatában a mértékletesség azért nem árt. Húsa rendkívül ízletes, szálkamentes. Mája igazi ínyencfalat. Megpucolni sok apró pikkelye és különös síkossága miatt nem egyszerű. Én langyos ecetes vízben áztatom le róla a nyálkát, majd egy éles kés és fogó segítségével vetkőztetem le. Simán sütve, rántva és még számos különböző recept szerint elkészítve nekem kedvenc csemegém. (Ahhoz képest, amennyi halat én megeszek egy évben.)

Megpucolni nem, de enni én is szeretem

Írta: Polyák Csaba (csabio)
Fotók, Illusztrációk: www.fishbase.org, Pintér Károly: Magyarország halai, Polyák Csaba
Felhasznált irodalom: Pintér Károly: Magyarország halai, Harka Ákos-Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája, Dr.Fritz Terofal: Édesvízi halak

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: