Jelentés Balatonháháromról

Jelentés Balatonháháromról

Órák óta merengek, mit is írjak ide alább? Hogy mit, azt talán még csak tudnám is, de hogy hogyan, az már sokkal bonyolultabb! Aki ott volt, látta, tapasztalta, hogy milyen volt, akik meg nem jutottak el, ők már - sajnos - nem fogják megtudni, hogy valójában miből maradtak ki! Talán majd jövőre...Tegyünk azért egy próbát, kövessetek virtuálisan, járjuk végig az idei Haldorádó Halaton Hétvége pályáját térben, időben! Legyen ez egy jelentés a találkozóról! Íme:

A címben is szereplő jelentés szó meghatározó szerepet kap a következő cikkben… majd megértitek hamarosan!

Bejelentés: a beharangozóban meghatározott 30 versenyhelyes limit az első bejegyzéstől számított 38 óra múlva megtelt, így tartalék lista megnyitására kényszerültünk. Bevallom, meglepett, természetesen kellemesen, hogy ínséges időkben is ilyen mértékű érdeklődés kíséri ezt a rendezvényt. Egy olyan hagyományokkal bírót, aminek az előző két történetét a vihar, az eső és a nem teljesen nyaralásra való időjárás jellemezte. Hiába erőltettük volna - és próbáltuk is - a családias nyaralással egybekötött kikapcsolódást, horgászatot, versenyzést, pihenést, szórakozást propagálni. Igaz, akkor a halak legalább aktívak voltak, így legalább félig-meddig megtalálhatták a jelenlévők a számításukat.

Vihar után, vendégek érkezése előtt
Szabad a pálya

Csütörtöki helyzetjelentés: bár a találkozó a hétvégéről szólt, ami kevés helyen kezdődik csütörtökön, a H3 ez alól is kivétel, hiszen ide már csütörtökön is lehetett érkezni és voltak, akik hétfőn hagyták el a környéket. Ezen a mínusz második napon szinte betelt a pálya, hiszen Táposék, Kálmánpapiék, Segalék, a Kósa házaspár letelepítették, lakóautóikat, lakókocsiaikat, sátraikat, lehetőség szerint árnyékba és a leendő, a legjobb fogási eséllyel kecsegtető horgászhelyekre.

Arról már említést sem nagyon teszek, hogy kedden és szerdán is H3-asok tesztelték a pályát, hiszen amikor Balooval, horgászbotokkal és etetőanyagokkal, csalikkal a kezünkben, levonultunk egy próbapecára, nagy meglepetésünkre Csóriékkal futottunk össze, akik erősen a horgászatra koncentráltak. De a lellei horgászboltban is arról beszéltek, hogy Vörös Marcell már második este próbálja a pályát, nem csekély sikerekkel.

Minden esetre öröm volt számomra, hogy nem csak én izgulok a hétvégéért...

Mostantól szabad az út a szükségnek
Csóriék már tesztelnek

Feljelentés: igen, kedves barátaim, ezt is megélhettük, már megértünk arra, hogy feljelentsenek. Nézzük a dolog jó oldalát, egy ilyen feljelentés mögött mi húzódhat? Düh, harag, tehetetlenség, sértettség és főleg irigység! Két kedves, középkorú hölgyről lesz szó ebben a fejezetben. (Tudnék irányukba cifrább jelzőkkel is élni, de miért rontanám le ezzel a renomémat? Párommal kapcsolatban, akit nőmnek, sőt többeket megbotránkoztatva csajomnak is nevezek, 23 évi boldog házasság után, de idegenekkel szemben sem engednék meg magamnak sértőbbet.) Szóval, a két kedves hölgy, látva a sokadalmat és kihasználva a lehetőséget, amit az unalmuk és a rendőrség közelsége nyújtott, nem bonyolították túl az életüket, hanem besétáltak és ki tudja milyen ürüggyel, feljelentettek bennünket, mint engedély nélküli területfoglalókat!

A reakció kissé megmosolyogtató, de manapság több esetben előforduló, hiszen a rendőrség két embere, és az önkormányzat öt, hasonló ügyekben eljáró tagja vonult ki ellenőrizni az általuk kiadott területfoglalási engedélyt erre a helyszínre és erre az időre, és ismét megerősíteni bennünk a tudatot, az előzetesen is megbeszéltek szerinti, idegenforgalmi adó megfizetéséről szóló megállapodásunkat.

No, de nagyobb baj sose történjen, minthogy kiderüljön, mindent szabályosan és törvényesen tettünk!

Táposék, Kósáék, Kálmánék helye
Segal-land
Mindjárt „sorsolnak” is…

Időjárásjelentés: félve az előző években, a H3-on előforduló földrengető és Balatont a partra toló viharoktól, az idénre mindenféleképpen ragyogó napsütést és kánikulát rendeltünk, éjszakai felfrissülésekkel, de eső- és viharmentesen.

Nos, ez péntekre be is teljesedett, hiszen annak ellenére, hogy keddtől csütörtökig minden nap meg volt a legalább egy viharos eső, péntektől nyoma sem maradt, felváltotta a forró napsütés és a felhőtlen hőség.

Sokan ki is használtuk ezt a lehetőséget és hamarosan szabadstranddá alakult a későbbi versenypálya. Volt, aki célzatosan fürdőzött, kereste a délutáni, esti etetéshez és horgászathoz a megfelelő medertöréseket, sőt, mindjárt pár marék etetőanyagot, magokat be is szórt, voltak, akik ideiglenes bójákat tettek ki. Minden esetre pénteken délután már a bóják és a vízből éppen hogy csak kilógó fejek erdeje jellemezte Balatonháhárom település vízpartját.

A jó idő csalhatatlan jelei
Az öreg rutinos rókák is árnyékba vonultak
A rendezvénysátor még lakók nélkül

Pénteki helyzetjelentés: időközben persze duzzadt a falu - Mit falu? Város a riviérán! -, épültek a sátorrengetegek, előkerültek az ernyők, a kempingszékek, a gumimatracok, úszógumik, meg persze a horgászmotyók is éppúgy, mint a hűtött italok, az üdítők és a bódítók is.

Több olyan arccal találkozhattunk, akiket eddig csak egy nicknév takart, személyesen nem találkozhattunk, voltak olyanok, akikről álmomban nem hittem volna, hogy egyszer valaha is majd megtisztelik valamelyik rendezvényünket, aztán, lám, ott voltak! De az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy nem jöttek olyanok, akikről már akkor tudtam, hogy nem fognak jönni, amikor fenyegetőztek a jelenlétükkel, ők még gondolkodnak és erőt, bátorságot gyűjtenek.

Willy barátunk a megnyitóra ígért egy finom halászlevet, ráadásként pedig Tápos (Sinkó) Miska (Mihály) felajánlotta ismét egyik szerencsétlen sorsú kecskéjét, hogy bográcsban végezze pörköltként. Nos, mindkét fenséges kaja elkészült és hiteles tanúként igazolom, hogy hibátlanok is lettek, panasz nem érkezett egyikre sem, csak ettek a népek!

Strandolás, peca
A match-specialista is készül a versenyre
„Holiwood”
Lassan benépesül a hely

A köszöntés, megnyitó és a vacsora annyira mélyen érintett némelyeket, hogy erős kényszert éreztek arra, hogy felnyissák otthonról hozott, hűtött aranytartalékaikat, majd miután elfogyasztották a deres üvegekből a hűsítő italokat, szemeiket lecsukták. Kellett a pihenés a verseny előtt...

Holi saját stéget ácsolt fémből, Segal, Guriga, Csabio és még többen is betelepedtek a vízbe mini stégjeikkel, még egy utolsó próbaetetést, próbadobást végeztek és várták az este kilenc órát, a versengés kezdetét. Az A1-es helyen harcoló vendégeink, a helyi vízirendőrség kapitánya és a siófoki bűnügyi osztály vezetője biztosítottak bennünket a nyugalomról, igaz, a versengésre nem nagy hajlandóságot mutattak, helyette inkább az olimpiai megnyitó megtekintéséről szövögettek terveket. Ez a határozottságuk és nyugalmuk végig is kísérte a verseny egészét, de mint kiderült, ők nem nyerni jöttek!

Este 21 órakor elkezdődött a verseny. Csobbantak a kosarak, törtek a patronok, nyikorogtak a székek, mind emellett természetesen harsány kacagások, jókedvű tréfálkozások voltak hallhatóak lépten-nyomon.

Készül a halászlé
A kecske sem mekeg már
Jó étvágyat!

Helyzetjelentés a versenyről: nehezen indultak meg a halak a horgok felé. Nem voltak - jó ideig - látványos fárasztások, sőt, talán egyáltalán nem volt ilyen. Talán Csórinál jelentkezett több nagyobb hal, amik valami szerencsétlen véletlen folytán rendre leakadtak, beszakadtak. Többen ráálltak a küszözésre, kishalazásra. A pergető szektor is nyakába vette a partot és folyamatos kurblizással próbálták fémre, gumira, vagy éppen fára rászoktatni a Balaton rablóhalait. Sajnos a két öreg rókának nem sikerült halasítani a kezeiket, fényképezőgépeiket, csak Jantner Csabi aprította a kikötő sügereit.

Hámori Tomiék a tőlük elvárható higgadtsággal ültek jó ideig a botok mögött, majd feladták. Pecilaciék, a nagycsaláddal és Kvartlipiékkel szintén jó hangulatban bírták sokáig.

Később derült ki, hogy páran áttértek a kikötő túloldalára is és az éppen aktuálisan fellépő Deák Bill Gyula koncerten csápoltak.

Nagyjából éjfélig tartottak ki a legtöbben. Ezután már egyre több helyen került sztenderdre a bot és nyugovóra a fej. Hamarosan horkolás zaja nyomta el némelyik sátor környékét (nem nevesítem, kik voltak ők, mert volt olyan, aki fáradtsága okán, és volt, aki a védőitalok által esett ágynak).

Az A szektorban is csak Kipi tartotta az ügyeletet, na, meg Holi, aki estétől reggelig állta a sarat, akarom mondani a vizet a stége mellett, neoprén ruhában, gratulálok neki, nem kis teljesítmény volt!

Említésre méltó még a két helyi ifjú, Vörös Marcell és Osztopáni Peti, akik szintén fáradhatatlanul üldözték a halakat egész éjszaka és hajnalban. Meg is lett az eredménye!

Kefete is jobban volt, bent a szobában, miután - még a vacsora közben - valami megcsípte és ezen a héten a sokadik kalcium tablettát, injekciót kellett neki beadnunk és felügyelni rá. Az igazat megvallva egy sorscsapás volt neki ez a hét, ugyanúgy ahogy ő nekünk, annyi minden érte… de ez már egy másik történet, majd egyszer talán olvashattok róla!

Még egy utolsó fürdés a verseny előtt
Egy utolsó marék mag az etetésre
Egy utolsó fohász a magyar tenger isteneihez
Az első dobás, kezdődjön a verseny!
A pergető szektor késleltetve indul(t)

Hajnal háromkor megérkezett a reggelihez rendelt friss kakaó és kicsit később a friss zsemle is (ezek voltak a „legveszélytelenebb” összetevői a reggelinek). Mellesleg hajnali fél háromig tartott a reggeli előkészítése, így jó néhányunknak a pihenés elmaradt erre a napra. Gondolom, mondanom sem kell, hogy ennek a szervezkedésnek főparancsnoka párom volt, aki hősiesen állta a sarat. Köszönöm neki, hogy hibátlanul tette a dolgát, nélküle sokan csalódtak volna a rendezvényben!

Közben lázas munka folyt a konyhában
Ahogy páran,
a keményebbek,
a vízparton is kitartottak!
Na, ki mit fogott?

Reggel ötkor Tápos Miska is elkezdte a reggelihez sütni-főzni a kolbászokat, hurkákat, csülköt és egyebeket, na, meg a híres-hírhedt lecsóját, ami az én számításaim szerint 30% lecsóból 40% velőből és 40% májból áll. Hogy ezt hogy találtam annak idején ki, már nem emlékszem, minden esetre büszke vagyok matematika-fizika szakos múltamra ezzel a 110%-os végeredménnyel…

Közben reggel hat óra lett, a versenynek pedig vége. Este nem mertem dudálgatni, de reggel megkockáztattam egy hangosbeszélős zenéléssel jelezni.

Kezdjük hát a mérlegelést!

Az a fránya 40 gramm!?
Ebből bizony…
…kupa lesz!

Jelentés a végeredményről:

A szektor:
1. Verb István, Nagy Jenő:nem mérlegeltek
2. Kerekes László, Gureega:2.860g
3. Hajdú László, Holi:2.840g
4. Gyalus Pisty30:540g
5. Kiss István, Kipi:920g
6. Molnár Tamás, Kredenc:500g
7. Kádár Zsolt:200g
8. Szőke István:nem mérlegelt
9. Farkas Attila, Athosz:580g
10. Berényi Zoltán, Segal:820g
11. Dobos Anna, Danna:240g


B szektor:
1. Nagy Csaba, Csóri:1.980g
2. Schnitzer Richárd:nem mérlegelt
3. Szücsi Tamás:1.160g
4. Polyák Csaba, Csabio:700g
5. Szabó László, Pecilaci:160g
6. Juhász Miki, Kvartlipi:560g
7. Csapó Tibor, Fishraptor:120g
8. Szaglász Feri:140g
9. Hámori Tomi:60g
10.Tauber László, Szákos:30g


C szektor:
1. Sinkó Mihály, Tápos:nem mérlegelt
2. Kósa Pál:nem mérlegelt
3. Kálmán Péter, Kálmánpapi:nem mérlegelt
4. Kálmánné Kriszti:1.080g
5. Kálmán Péter, Pepe:2.960g (1.700g-os ponty)
6. Vörös Marcell:7.980g
7. Osztopáni Péter:5.380g
9. Csuri Viktor:nem mérlegelt
10. Roszkos János:220g
11. Bartalos György:1.320g


Pergető szektor:
1. Lázár Miklós, Lujzim:nem mérlegelt
2. Czender Miklós, Bogyó:nem mérlegelt
3. Jantner Csaba:142cm (9db sügér)

Közben a konyha készült
Táposék is sütöttek-főztek

Jelentés a díjakról, díjazottakról: Abszolút első helyezett lett a C szektorból Vörös Marcell, abszolút második helyezett az A szektorból Kerekes László, Gureega, abszolút harmadik helyezett a B szektorból Nagy Csaba, Csóri, a pergető szektor győztese Jantner Csaba lett, míg a legnagyobb halat Kálmán (Pepe) Péter fogta a C szektorban. Mind az öten egy-egy kupával lettek díjazva. A szektor második és harmadik helyezettek érem esőben részesültek és Szári Zsolttól különdíjat kaptak a verseny legeredményesebb rendőr résztvevői és Dobos Anna, aki női versenyzőként állt helyt férfiasan! Még egyszer gratulálunk mindannyiótoknak!

A díjak
A díjazottak

A találkozó neheze, sőt a legnehezebb feladat csak az eredményhirdetés után következett. Ugyanis az idén először egy újítással kedveskedtünk a résztvevőknek azzal, hogy nem délben, főtt étellel honoráljuk a fáradozásaikat, hanem egy kiadós parasztreggelivel. Ebben, ami szem-szájnak ingere, az bizony megtalálható volt! Ráadásul a legtöbb része házi, otthoni étkek voltak! Volt kolbász füstölve, főzve, hurka sütve, csülök sütve, szalonna, húsok szintén sütve, saját zsírjukban tartósítva, sonka, szalámi, disznósajt, sajt, kőrözött, méz, vaj, kakaó, paradicsom, paprika, hagyma, Tápos-féle lecsó. Volt főtt krumpli, főtt tojás, házi készítésű kovászos uborka. Nem volt azonban müzli, gabonapehely, keksz, ropi, kóla, energiaital és egyéb elengedhetetlen, létfontosságú, egészséges ennivaló. Ezért utólagos elnézését kérjük mindenkinek! Talán majd jövőre…

Csakis az egészséges…
… táplálkozás…
… szellemiségében!

Megkockáztatott, talán önteltnek hangzó kijelentés: talán óvatosan ki merem jelenteni, hogy ez a rendezvény népszerűbb volt, mint némelyik, ez időben a környéken zajló egyéb koncertek, rendezvények, amire persze büszkék vagyunk! Természetesen nem mi találtuk ki ezt, hanem olyanok, akiknek rálátásuk volt másik rendezvényekre is! Reménykedünk, hogy ez a lendület még sokáig kitart bennetek és jövőre is hasonló lendülettel jöttök a H3.4-re, ami 2013. 07. 19-21-én lesz. Már most jelzem, hogy amíg a beharangozó cikk meg nem jelenik (a rendezvény előtt kb. egy hónappal), addig ne jelentkezzetek, főleg ne privátban nálam, mert nem tudom elfogadni, csak a kiírás után a topikban!

Most hagyunk egy kis pihenőt a pályának
De jövőre ismét belakjuk!

Végezetül pedig következzenek a köszönetek! Köszönettel tartozunk a Haldorádó horgászportálnak a támogatásért, a Hidvégi József vezette fonyódi polgármesteri hivatalnak a segítségért és a Szabó Balázs képviselte Városüzemeltetési Szervezetnek a rendezvénysátorért és a padokért! Köszönjük!

Addig is készüljetek az őszi Duna NHT-ra, amin ismét lesz feeder-focikupa és egyéb nyalánkságok! Ja, meg horgásszatok is, mert horgászni nyáron is jó!

Hajrá Haldorádó!

A szerző: Jeszy
A fotók, ábrák forrása: Jeszy

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: