Vízbemutató - A Hársas tó

Becsületes neve Máriaújfalui-víztározó, de hát ki bírja ezt megjegyezni, különösen, ha adja magát a felduzzasztásra ítélt patak rövid neve. A Hársasnál szebb fekvésű víztározót keveset láttam idehaza, de szerintem nem vagyok ezzel egyedül!

Amikor már sokadszor vitte el Máriaújfalut a Hársas-patak, a völgyzáró gátas árvíztározó létesítése adta a megoldást a gondokra. Az előre láthatóan ékszerdobozszerű tóra, a néphagyomány szerint az akkori, a nyolcvanas évek végi káderek szerettek volna rátenyerelni, a párt elit számára. Ez az állítólagos terv az ismert okok miatt nem valósulhatott meg, ellentétben a víztározóval, melyet még az évben be is telepítettek hallal.

A Hársas-tó az Őrséghez tartozik, itt is be kell tartani a természetvédelmi előírásokat, tehát sátor, miegymás csak megtűrt lehet a parton, de nem túl szabályos tudomásom szerint.

Amikor az a bácsi, aki a keleti part park jellegét adó fákat ültette, és sajnos az átadást nem érhette meg, bizonyára nem is gondolta, hogy egyszer még TK-ból, azaz tájvédelmi körzetből NP-re, azaz nemzeti parkra változik a táj besorolása. A nemzeti part határa egyébként nyugat felé a közeli országhatárig, észak felé pedig a Rábáig terjed.

Árnyékban a nyugati oldal délután

A Hársas-tó létesítésekor az elárasztásra szánt völgy jelentős részéhez nem is nyúltak hozzá. Ezért a felső, tehát a déli, befolyó környéki területtől számítva kb. a tó kétharmada szinte megtartotta az eredeti meder, azaz domborzati jellemzőket. És persze az akadókat, tuskókat, gyökereket is. Igazán nagy munkát az északi részen, a nyugati parton végeztek. Itt szépen elegyengették a földet, egészen az agyagig legyalulták, ellentétben az út felöli, azaz a szemközti (folyásirány szerinti jobb) parttal, amihez egyáltalán nem nyúltak.

A befolyó környéke, köszönhetően az adottságainak kiváló ívó helynek minősített terület, így csuka és pisztráng is ívhat itt (pisztráng eleinte a Hársas-patakban volt, azzal jött a tóba, majd későbbi egy-két telepítéssel is, de a jelek szerint a csuka kiszorította teljesen). Ezen az említett részen 100 méter hosszan egész évben tilos a horgászat természetvédelmi okokból.

A befolyó és a strand előtti terület sekélynek mondható. Félméteres vizeket találhatunk elég kiterjedt részen, de előfordul az is, hogy ahol esetleg a part előtt már hármas víz van, a parttól 50-60 méterre lehet, hogy szintén csak 0,5 m-es mélységet mutat. Ennek oka, hogy kisebb ’zátonyok’ maradtak a vízben, melyek egyébként a strand előtti kisvízzel egyetemben, igen jó helyek a tavaszi, nyári időszakokban.

A strand és a befolyó környéke keskenyebb, a háttér amúgy magáért beszél

A legtöbb helyen, és itt is a középtájon futó patakmeder és a gát előtti vízterület számít a legmélyebb résznek. Az öt-hét méteres mélység is az utóbbi helynél mérhető. Tapasztalat szerint ugyan némileg lehet következteti a mederviszonyokból a halak tartózkodási helyére évszak, ill. hónapok függvényében, néha a helybéliek sem tudnak kielégítő választ találni arra, az egyszerű kérdésre, hogy hol vannak a halak?

Tudott, hogy télre például a kisebb vizekből a mélyebb vizek felé veszik az irányt potykák, keszegek, de félúton csak nagyon kevesen találkoznak velük. Meg aztán a Hársason is gyakorta előfordul, hogy egy hétig egy helyen megy nagyon a hal, de látszólag semmi ok nélkül el is tűnik onnan. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy nagyon meg kell nézni, hogy hol horgásznak a helyiek, esetleg még érdeklődhetünk is tőlük, mivel itt tényleg nem mindegy, hogy hova ülünk le. Sokszor az a néhány méteres kis törés, árok, padka adja a halat, aminek a helyét a vendéghorgász, még ha úgy érzi, hogy tisztában van a meder rajzolatával, csak kilesni tudhatja, esetleg elképzelni, de megtalálni kevésbé.

Az északi végen a képen látható bal part lényegesen zártabb, erdősebb, mint az út alatti szemközti ligetes keleti part

De nem is biztos, hogy nem érdemes újítani. Vagy annak beállítani tudatlanságunkat. A legtöbb csukát példának okáért a strand területén fogják a kis vízben. A külföldi, főként osztrák, német rablóhal-horgászok viszont a gát előtt kínálják fel következetesen a kishalat, pontosabban a nagy élő, még inkább döglött halat (félkilós bodorka formájában). Kiseggelik, de megéri, mert itt esnek el a legszebb ragadozók: 6-8 kilós csukák.

A kevés süllőhorgász miatt nehéz lenne pontosan megmondani, hogy mennyire jó a víz ebfogú szempontból, viszont aki süllőzik, az általában fog is, úgyhogy bíztató a helyzet. Már csak a telepítés miatt is, mivelhogy folyamatosan teszik bele ezt a ragadozót is. (A kapitális, mondjuk inkább úgy, többkilós példányok pedig természetesen gilisztára és kukoricára vetik rá magukat, amitől én külön kiütést kapok…)

A halakat folytatva az említést érdemlő amurok már fogynak, a nemzeti parkba ugyebár nem lehet telepíteni, már csak a nagyobbak akadhatnak horogra, viszont a 4-6 kilós pontyállomány feljött, s mára nem csak a telepítések után lehet többet fogni a háromnyarasokból, de a nagyjából is rendszeresen csipegetnek a pecások. Közben kilóig jön a dévér is.

Ösvény vezet a tó körül, itt az autónak csak a parkolóban van helye

A gát felőli keleti parton még rakózni is szoktak (de itt sem mindegy, hogy hol pontosan!), amúgy úszózni, feederezni „kell” a békéshalakra. A ragadozókra pergetni is lehet, de talán célszerűbb a sógorok módszerét ellesve fenekezve, úszózva próbálkozni.

Télen különösen jó a Hársas. Amíg be nem fagy partról lehet próbálkozni, ilyenkor a mély területek már említett pontyaira horgásznak néhányan, és ha beáll a tartós hideg, akkor sem kell megfutamodni, rámehetünk lékelni csuka és keszegzsákmány reményében. A téli karikák, bodorkák, ritkán dévérek a mély és a sekély vizek között mozognak, fél kilós méretig ezeken a helyeken találkozhatunk velük.

Ritka szép és gondozott a vízpart, valamint a környék

Tudnivalók
Kezelő:
Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége
Területe:
17,4 ha
Halak:
ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék, compó, pisztráng
Telepítés:
nyáron pl.: 1560 kg háromnyaras ponty és 700 kg keszeg, utolsó őszi pontytelepítés: 840 kg nyurgaponty, de erre is jött még azóta keszeg és ragadozó
Szabályok:
OHR szerint
Horgászidő:
0-24 h
Elvihető:
OHR szerint
Csónakos horgászat:
nincs
Napijegy ára:
1000 Ft felnőtt, 500 Ft ifjúsági
Váltható:
a vasi jegybizományosoknál, legközelebb: Máriaújfalu - Papp-Csárda, Máriaújfalusi u. 90.; Vari Ferenc, Kiss u. 122.; Szentgotthárd - Szekér Ferenc, Árpád u. 5.; TRABUCCO Horgászbolt, Széll K. tér; BLINKER Horgászbolt, Széll K. tér; Szekér Ferenc, Árpád u. 5.; Cziráki László, Petőfi S. u. 45.
További infó:
Vas megyei szövetség - 06 94 506 835; Szombathely. Welther K. u. 17.

A térképvázlat segít a tájékozódásban


Megközelítés

Bp. felől 8-as főút - Vasszentmihály után balra - Csötörnek után Szentgotthárd felé - Magyarlak után Szentgotthárd-Rábakisfaludnál balra Apátistvánfalva (Őriszentpéter) felé - 2 km után jobbra parkoló a tónál;

Zalaegerszeg irányából a 76-osút felől, Bagod - Zalaszentgyörgy - Zalalövő - Őriszentpéter - Szalafő után jobbra (-Papszer) - Farkasfa - következő kereszteződésnél jobbra (Szentgotthárd felé) - 3 km után balra parkoló a tónál.

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: