Kalocsai amurparádé

Kalocsai amurparádé

Az idei nyár számomra nagyon kevés szabadidőt tartogatott, így minden lehetséges módon igyekeztem kihasználni azt a kis időt, amit horgászattal tölthetek. Így tettem július utolsó hétvégéjén, amikor a kalocsai halastóra látogattam el egy szűk kétnapos horgászatra ifjú horgászbarátommal. A tóban rendkívül sok kistestű hal él, így cseppet sem volt könnyű feladat szelektálni közülük a méretesebb egyedeket, azonban a jól felépített taktika és a céltudatos horgászat meghozta számunkra a várva várt sikert.

Az idei évben minden korábbinál kevesebb időt tudtam a vízparton tölteni. Az életem számos területén komoly változások történtek a közelmúltban, így még az is megfordult a fejemben, hogy az aktív horgászatot befejezem, vagy legalábbis jó időre fel kell függesztenem. Azonban az egyik kedvenc időtöltésemet, melyet immáron több mint három évtizede űzök, egyszerűen képtelen voltam egyik napról a másikra félretenni. Kapva az alkalmon az első adódó szabad hétvégémet a kalocsai halastó partján töltöttem. Számomra egy hétvégi kikapcsolódásra ez a vízterület az egyik legkézenfekvőbb, hiszen lakóhelyemhez viszonylag közel van, könnyen megközelíthető, és nagyjából ismerem a tó sajátosságait. A meder változatos, halállománya bőséges, bár a rengeteg ezüstkárász és apró testű ponty, valamint a csaknem mindent felfaló törpeharcsák között komoly feladat a nagyobb testű halak célzott horgászata. Horgászatomra elkísért Tomi is, aki rendkívül lelkes, és akivel kiváló összhangban tudunk együtt dolgozni. Az ő feladata volt többek közt segíteni a fotók és videók elkészítésében, melyből a későbbiek során dolgozhattam. Megérkezésünk pillanatában az eső is eleredt, így csak a kora esti órákra sikerült mindent a helyére tenni, hogy megkezdjük szűk kétnapos horgászatunkat. Számomra kiemelten fontos a rend és a fegyelem a vízparton, a hanyagul szétdobált felszerelések, kiegészítők látványa zavaró és nemcsak ízléstelen, hanem kényelmetlen is. Horgászatom célja ezúttal nem a nagy mennyiségű hal megfogása volt – amolyan „kötelező” programként –, hanem teljes mértékben a kikapcsolódás, az elmúlt időszakban felgyülemlett stressz oldása és némiképpen a problémák feledtetése.

Tomi nem először kísér el horgászatomra, kiváló összhangban tudunk együtt dolgozni
Kora estére minden a helyére került, régóta vártam már ezt a pillanatot

Annak ellenére, hogy nem jó előre megtervezett volt, a horgászatra kellően felkészültem, konkrét tervekkel érkeztem a vízpartra. A kifejezetten aktív és ütemes method feeder, illetve matchbotos horgászat helyett ezúttal bojlis készségekkel igyekeztem üldözőbe venni a tó halait. Ez nemcsak kényelmesebb, hanem az adott terveimhez tökéletesen illő választás volt, hiszen a tetemes mennyiségű apró testű hal közül szerettem volna sikeresen szelektálni a testesebb példányokat. A tóban elég sok amur él, ezért elsősorban rájuk próbáltam horgászni. Ennek megfelelően készültem, így nem maradhattak otthon a jól bevált, saját készítésű fermentált magvak sem. A könnyen emészthető, tápláló és energiában dús magkeverék kiváló alapot képez, mellyel nem csupán odacsalhatjuk, de később ott is tarthatjuk a nagyobb testű halakat az etetésen. Gyakorta hallom horgászbarátaimtól, hogy véleményük szerint a magvakkal csupán a keszegféléket, apró testű halakat vonzzuk az etetésre, és sokkal nehezebb közülük a méretesebb példányokat horogra keríteni. Ezzel szemben viszont nekem egészen más volt a tapasztalatom, legalábbis ezen a vízterületen. Köztudott, hogy a tejsavas erjesztésű, kissé keményebb állagú magvakat a törpeharcsák kevésbé kedvelik, ellentétben a pontyokkal és az amurokkal, melyek előszeretettel fogyasztják, különösen a felmelegedett vizekben. Ha elegendő mennyiségű erjesztett magot juttattam az etetésre, akkor előbb-utóbb rendre megérkeztek a pontyok, majd később az amurok is, a törpeharcsák és az apró testű halak viszont gyakorlatilag eltűntek. Ahogy egyre több erjesztett mag került az etetésre, úgy mutatkozott meg a halak közti dominancia is, hiszen később szinte kizárólag amurok tartózkodtak az elhelyezett jelzőbója környékén. Korábbi horgászataim során kisebb-nagyobb bojlival is próbáltunk alapozó etetést létrehozni, de a törpeharcsák szinte azonnal rávetették magukat, mielőtt célhalaink ráleltek volna. Ha nem alkalmaztam erjesztett magokat az etetésen, szinte teljesen lerágták az előkénkről a bojlit a falánk kis ördögök, és alig egy óra elteltével gyakran csupaszon húztuk ki készségeinket, rálelve a kapástalanság okára. Kipróbáltunk különféle csali imitációkat, illetve tigrismogyorót is, azonban ezen a vízterületen nem tudtunk komoly áttörést velük elérni. Így hát maradt az elsőre tervezett stratégiám, miszerint egy jókora törést kerestem a mederfenéken, annak peremén elhelyeztem a jelzőbóját a mintegy 4 és fél méteres vízben, majd alaposan megszórtam erjesztett magvakkal. Az etetésre először tömegével érkező kisebb testű pontyok, ezüstkárászok rövid idő alatt elűzték az esetlegesen ott ólálkodó törpeharcsákat, így bátrabban helyezhettem el a végszerelékeimet. Csaliként vagy a szinte végletekig kikönnyített Haldorádó Big Fish 20 mm-es bojlit kínáltam fel egy tetszőleges, nagy felhajtóerejű pop-up társaságában, vagy 3-4 szem erjesztett keménykukoricát hasonló módon kikönnyítve. Horgok tekintetében nehezen jutok kompromisszumra, így a régóta bevált és maximális elégedettséggel használt Gardner Talon Tip - Wide Gape típusú horgokat használtam. Véleményem szerint az ún. hóember előkén (snowman rig) felkínált vagy fűzött csalikhoz ideális választás. A végszerelékem egy hit & run, azaz elhagyós szerelék, melynek végén egy 100 grammos Haldorádó Grippa Carp Lead kapott helyet.

Ha célzottan amurokra horgászom, előszeretettel alkalmazok néhány szem erjesztett keménykukoricát felfűzve…
… melyet egy tetszőleges, jellemzően gyümölcsös ízvilágú pop-uppal szinte a végletekig kikönnyítek
Egyszerű, ám tapasztalataim alapján rendkívül eredményes csalétek
Egy végtelenül egyszerű elhagyós végszerelék, „hóember” előkével kombinálva

A nap már eltűnt a látóhatár felett, a délutáni zápor maradványfelhői is szép lassan feloszlottak, így kényelembe helyeztük magunkat a sátrunk előtt. Az első eseményre alig félórát kellett várni, azonban vélhetően csak egy beleúszás volt, hiszen a kapásjelző két apró sípolásának nem volt folytatása. Az esti szürkületben azonban jól látható jelei voltak annak, hogy már az etetésen forgolódnak a halak. Nagyjából 22 óra táján érkezett meg az első halunk, egy kisebb amur, ezért bizakodhattunk a jó folytatásban. Éjféltájt beélesítettem a kapásjelzők rádiós riasztóját, majd nyugovóra tértünk. Egy fantomkapás ugyan gyorsan kiugrasztott a sátorból, azonban csupán a tóban éjszakai fürdőt rendező tőkés réce pár viaskodott a főzsinórommal. Hajnali negyed négyig tudtam egy kicsit elszenderegni, mire megérkezett a túránk második hala, szintén egy kisebb amur, mely a kikönnyített kukoricafüzért kívánta meg. Gyors horogszabadítás és egy-két fotó után elengedtem kora hajnali látogatómat, majd elégedetten jegyeztem meg Tominak, hogy szerintem jó lesz ez a túra, ha az amurokat itt tudjuk tartani az etetésen.

Ez a kis amur nyitotta szűk kétnapos horgásztúránkat…
Hajnali negyed négyig kellett várni az újabb jelentkezőre…

Pirkadatkor előkészítettem a hajnali alapozó etetésre szánt keveréket, majd mindkét végszerelékemen a csalik frissítését is elvégeztem. Elégedetten vettem tudomásul, hogy a felkínált bojlit gyakorlatilag sértetlenül húztam ki a vízből, tehát a törpeharcsák minden bizonnyal elkerülték az etetést. Még napfelkelte előtt bejuttattam a jelzőbója környékére a magvakat, illetve egy kevés Haldorádó C21 Fűszeres Kolbász bojlit, melyet előzetesen néhány napig szárítottam. Az éjszaka folyamán még derült idő volt, azonban hajnalra vastag felhőzet borította be az eget, és az évszakhoz képest kissé hűvös időre ébredtünk. Szerencsére a közeledő front nem befolyásolta a halak kapókedvét, így a reggeli órákban megérkezett a nappali időszak első hala, a rend kedvéért, ismét egy amur. Az eltervezett stratégia tehát működni látszott, hiszen a kisebb testű pontyok elkerültek minket, és a törpeharcsák miatt sem kellett bosszankodnunk. Pörgős, igazi élménydús időszak következett, hiszen gyakorlatilag folyamatosan fogtam a kisebb-nagyobb amurokat. 

Az általam preferált Gardner Talon Tip - Wide Gape típusú horgokkal rendszerint tökéletes az akadás
Az amur korábban egy horgásztársunkat megtréfálhatta, a mellúszójában felfedeztem egy korábban leszakadt előke alaposan beékelődött horgát
A hajnali alapozó etetés eredményesnek bizonyult, nem sokat kellett várni a kapásra…
… mely meghozta első nappali amurunkat is

Mindeközben Tomi is próbálkozott feederbottal, azonban ez még nem vezetett komolyabb eredményre. Mivel mindaddig sohasem sikerült amurt fognia ezen a vízterületen, ígéretet tettem neki arra, hogy ez rövidesen meg fog változni. Hamarosan érkezett is a kapás, és a fárasztás jogát átadtam lelkes kis barátomnak. Már a hal mozgásából is sejtettem, hogy egy újabb amurt sikerült elcsípni, és rövidesen büszkén emeltük közös munkánk eredményét a halbölcső fölé. Hihetetlen boldog voltam, hogy egy újabb álmot sikerült valóra váltani. Természetesen a visszaengedés pillanatait is megörökítettük, csodálatos pillanatok voltak ezek.

Az egyik amur fárasztásának jogát átadtam kis horgászbarátomnak
Tominak első ízben sikerült ezen a vízterületen amurt fognia…
… melytől méltóképpen és tisztelettel búcsúzott

Miközben folytatódott az amurparádé és egyre nagyobb példányok kerültek merítőbe, egykedvűen vettem tudomásul, hogy kizárólag amurokat sikerült fogni, pontyot még hírből sem láttunk a közelben. A kora délutáni órákban viszont megtört a jég, mikor nem sokkal korábban változtattam a csali kombináción. Egy 20 mm-es Big Fish bojlit könnyítettem ki egy egészen eltérő ízvilágú Black Squid pop-uppal, melyre rövidesen bejelentkezett a várva várt vendég. Rendkívül vehemens kapásra lettem figyelmes, és a hal megakasztása után szinte rögtön elkezdtem gyanakodni, hogy ezúttal nem amur van a horgon. Komótosan lassú, de határozott erejű húzás jellemezte időnként gyors és kitartó kirohanásokkal. Az addigiakhoz képest teljesen szokatlan volt a viselkedése, így maximálisan koncentrálva, a lehető legnagyobb türelemmel folytattam a fárasztást, melynek során a meredek partról a közeli csónakba léptem át. Hosszú percek teltek el, mire sikerült megpillantani a víz felszínén a csodálatos tőpontyot. Hihetetlen érzelmek szabadultak fel bennem, hiszen ezen a tavon nem mindennapi látvány egy ilyen példány, a rengeteg átlagos méretű ponty közül a tó egyik ékköve került a merítőnkbe. Ez az első ponty a horgásztúránk alatt, és rögtön egy termetesebb példány. Tovább fokozódott az örömöm, mikor megláttam, hogy szinte makulátlan, a hal farokúszója és szája is szinte sértetlen volt.

Az amurok gyakorlatilag megszállták az etetést, így a horgászat igazán pörgőssé vált
Valóságos amurparádét élhettünk át a nádrágók folyamatos érkezésével
Délután azonban megtört a jég, váratlan vendég akadt a horgunkra
Hosszú percek teltek el, mire sikerült megpillantani víz felszínén a csodálatos tőpontyot
A szája szinte sértetlen volt, a horog ütötte apró sebet azonnal lefertőtlenítetten
A kalocsai halastó egyik ékkövét tarthattam a kezemben, hihetetlen érzelmek szabadultak fel bennem
Az egyik legszebb pillanat, mikor legyőzött ellenfelem szabadságát visszaadhatom. Viszontlátásra, barátom!

A tóra látogató horgászok nagy része sajnos nem fordít kellő figyelmet a halakkal való kíméletes bánásmódra, néhányan kifejezetten barbár módszerhez folyamodnak, így ezen a téren is jócskán van még mit fejlődni. Igyekszem mindenkor jó példát mutatni, elsősorban a jövő horgásznemzedékei számára. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a halhús fogyasztása nem ördögtől való, hiszen rendkívül egészséges. Magam is kedvelem a halételeket, és nagyon ritkán – a szabályok maradéktalan betartása mellett – haza is viszek néhányat saját fogyasztásra, de inkább csak ragadozó halakat. A probléma elsősorban az, hogy sokan nem képesek, jobban mondva nem is hajlandóak a mai, modern horgászati normákkal azonosulni, és nem tanúsítanak elegendő tiszteletet a kifogott halak iránt. Szomorú példa volt erre a nap folyamán kifogott barbár végszerelék is, melyen három nagyméretű horog volt, a házilag barkácsolt etetőkosárba gyúrva egy éktelenül bűzös, ismeretlen anyag, valamint ebbe belegabalyodva egy alig 25 centis kisponty. A szerencsétlenül járt halat gyorsan megszabadítottam a kínzó béklyótól, majd szabadon engedtem.

A napot beárnyékolta ez az általam kifogott barbár végszerelék, melybe egy szerencsétlenül járt kis ponty volt alaposan belegabalyodva. A kosárba éktelenül bűzös anyag volt bepréselve

Estére a szél is feltámadt, de az amurok étvágyát ez cseppet sem befolyásolta. Az éjszaka első fele mozgalmas volt, hiszen a folyamatosan fenntartott etetésre újabb amurok érkeztek, utána azonban sokáig csendben maradtak a kapásjelzőink.Hajnalban újfent alapos etetést végeztem, a levegőben már érezhető volt a frontbetörés. Kellemetlenül hűvös szél fújt, ennek ellenére nem kellett sokat várni az újabb halra, kora reggel már egy termetes amur fárasztásával indítottam a napot. Horgászatunk gyakorlatilag ott folytatódott, ahol abbahagytuk. Evés közben jön meg az étvágy, így szól a mondás. Tomi a későbbiek folyamán helyet változtatott, és immáron feederbottal is sikerült néhány szép pontyot horogra csalni, illetve egy szép amurral is komoly csatát vívott. Épp az egyik amuromról készítettünk néhány fotót, mikor Tomi ládájáról az orsó fékjének éktelen visítására lettünk figyelmesek. A Pro Method Feeder páros hibátlanul állta az amur gyors kirohanásait, így sikerrel záródott az izgalmas fárasztás.

Tomi távollétét kihasználva a Pro Metod feederbotjával sikerült elcsípnem ezt a tükröst…
Semmiképpen nem akart lemaradni, rövidesen ő is merítőbe terelt egyet

Időközben az előre jelzett hidegfront megérkezett, az egyre jobban megélénkülő szél heves zivatart hozott. Az amurokat ez továbbra sem zavarta, újabb és újabb egyedek kerültek lencsevégre, így gyakorlatilag egy tökéletesre sikeredett horgászatot tudhattunk magunk mögött. A jól felépített stratégia és az elképzeléseim maximálisan beigazolódtak, hiszen a rengeteg kistestű hal közül számos amurt és egy csodás tőpontyot is sikerült kiválogatni, ráadásul egyetlen halvesztés nélkül fejeztem be a szűk kétnapos horgásztúrát. Tominak időközben halaszhatatlan elfoglaltsága akadt, így az összepakolás végül rám maradt. Az időjárás ebben a tekintetben kegyes volt hozzám, hiszen erre az időre az eső is kissé alábbhagyott. Fáradtan, de fantasztikus élményekkel tértünk haza a horgászatról, melyről mintegy negyedórás videó-összeállítást készítettem a nagyérdemű közönség számára. 

A helyváltoztatás és a betörő hűvös levegő meghozta Tominak a várva várt sikert, a Pro Method páros ezúttal is hibátlanul állta a próbát
Rövidesen az első önállóan megfogott amurjával büszkélkedhetett!
Egy újabb tökéletes akadás. A nap egyik legeredményesebb csalija volt a Big Fish bojli + Kék Fúzió pop-up páros…
… melyre egyre több amur vetett szemet
A halbölcső használata elengedhetetlen, igyekeztünk a lehető legjobban megóvni a halak testi épségét, az egyébként is érzékeny amurokra különösen ügyelve
Egy igazi, hibátlan izomkolosszus
Az évszakhoz képest hűvös, változékony időjárás és az időnként szakadó eső sem tántorított el minket a horgászattól
Horgásztúránkat ezzel az amurral zártuk, a heves zivatarban már nem tartottuk biztonságosnak a vízparton tartózkodást

Készítette: Holler Imre
Fotók, videók: Holler Imre, Lukács Thomas
Film: Holler Imre

Kommentek
Kapcsolódó termékek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: