Tavaszi bojli

Tavaszi bojli

Kora tavasszal a horgászok túlnyomó többsége inkább a parttól távoli mély vízrészeket vallatja. A jég veszte után ugyanis a magas vízoszlop alsó részein valamivel kedvezőbbek a hőmérsékleti viszonyok, mint a partközeli sekélyebb szakaszokon. Éppen ezért a kezdetek kezdetén halaink - kivált kép a pontyok - leginkább a parttól messze, nagy távolságokban tartózkodnak. A fentebb leírt információk általános horgász megfigyelések és tapasztalatok útján vonult be a köztudatba, így butaság is lenne részemről a cáfolat. Nem is szeretnék ellentmondásba keveredni a sokéves hagyománnyal, ehelyett inkább egy tanulságos történetet osztanék meg Önökkel.

A kőkemény fagyos hónapok után a makacs tél végül engedett szorításából. Éreztem, hogy már nem tarthat soká a tétlenség, és hamarosan ismét lehetőség nyílik kedvenc hobbim gyakorlására, a horgászatra. Miután hírt kaptam, hogy a tavakat borító jégpáncél megadta magát már nehezen bírtam magammal.

A tavakat borító jég már csak a múlté

A számomra igencsak hosszúnak tűnő “horgász cölibátust” követően már nagyon vágyakoztam egy szórakoztató peca után. Végül úgy döntöttem, hogy engedélyezek magamnak néhány napos szünetet, és a horgász gyakorlatba is megpróbálom átültetni a passzív téli hónapok során kidolgozott új ötleteket. Kisebb fennakadások után végre elérkezett a várva-várt nap, a horgászat napja. Elég korán indultam útnak, ennek ellenére, mikor megérkeztem sok kolléga már javában áztatta a zsinórt. Hát igen! Nem csak nekem viszketett már a tenyerem, a többiek is legalább annyira vágyakoztak a halfogás nyújtotta élmények után, mint én. Bár az is lehet, hogy csak egy jó hallevet szerettek volna készíteni. A sporttársakat figyelgetve biztos voltam abban, hogy cselekedeteiket a már korában ismertetett klasszikus taktikai megfontolás irányította. Szinte kivétel nélkül mindannyian nagy távolságok elérésére összpontosítottak, a parttól távoli mély részeket vallatták. Néhányan a jó fogás reményében több akadósort is képesek voltak keresztülhajítani. Természetesen e merész cselekedetet a terepet még nem túl jól ismerő, napijegyesek hajtották végre. De hát saját kárán tanul az ember. A horgászat első napján jómagam is a távoli, mélyebb részeket próbáltam meghorgászni. Az egyik botom csemegekukorica és pufi kombinációval ékesítve várta az első érdeklődőket, a másik kézséget pedig apró szemű bojlival csaliztam fel.

Az egyik kézséget csemegekukorica+pufi kombinációval csaliztam fel. Az egyébként sokszor, nagyon is fogósnak bizonyuló pufi most sajnos nem hozott sikert

Sokan úgy gondolták, hogy a kora tavaszi időszakban értelmetlen bojlizással kísérletezni. (Ez természetesen távolról sincs így, de a cáfolatra majd egy külön írás hasábjain belül térnék ki.)

Volt, aki határozottan tudomásomra jutatta, ezen véleményét. Szerinte azzal, hogy az egyik botomat bojlival csaliztam fel, az esélyeimet a felére csökkentettem. Ezt persze az hangoztatta, aki egész életében valószínűleg egyetlen kiló bojlit sem állított elő, és távol állnak tőle a módszer technikai részletei, a szemléletmódról már nem is beszélve. Közel 3 órán át áztattam eredménytelenül a zsinórt. Igaz az öregebb generáció sem állt túlságosan fényesen, de azért magamtól valamivel többet vártam. Nem szerettem volna hal nélkül megúszni a kirándulást, így egy kis cselhez folyamodtam. A bojlis horgászboton az ólmot egy gubancgátló csővel egybebarkácsolt etetőkosárral váltottam fel, majd abba csábítóan illatozó etetőanyagot gyúrtam. A begyúrt etetőanyag külső felületébe fél, illetve negyedekbe tört bojli darabkákat nyomkodtam.

A kosárba gyúrt etetőanyagba apró bojli darabkákat nyomkodtam. A hatás nem maradt el!

A hatás nem maradt el, hiszen a bedobást követően fél órán belül kapást jelzett a hangjelzős. A kemény tél rendesen kiszívta a pórul járt gyenge 2 kg-os tőponty erejét, így viszonylag hamar a szákba találta magát.

A fortély eredménye

A sikeren felbuzdulva tovább fojtattam a horgászatot, de aznap már nem sikerült több halat akasztanom. Elégé passzív horgászatban volt részem, de a rengeteg várakozással töltött idő alatt volt alkalmam alaposan körbenézni. A horgászhelyemtől nem messze halakra utaló jelre lettem figyelmes. A parttól kb. 5 méterre egy jókora vízbe dőlt fa lomkoronájának maradványai előtt szolid fordulásokat észleltem.

Az ehhez hasonlatos vízbe dőlt fák remek haltartó helyek

Először alig akartam hinni a szememnek, de a rengeteg árulkodó jel végül mégiscsak meggyőzött. Az észrevétel természetesen nem maradhatott válaszreakció nélkül. Egy nem túl nagy műanyag vödörbe 3 doboz csemegekukoricát öntöttem, ehhez 2 maréknyi kettétört bojlit tettem, majd ezen összeállításhoz banán aromát, Nutrabaits (édes) étvágygerjesztőt, és szintén édes alapú Bait Booster-t kevertem.

A csemegekukorica és félbe tört bojli keverék remek etetőanyagnak bizonyult
A házi bojliból ezúttal a földimogyoró őrlemény sem maradhatott ki
A selyemhernyó báb is fontos alkotóelemét képezte az etetőanyagnak
Az etetőanyagot banán aromával sikerült még fogósabbá tennem

Az összeállított etetőanyagot a fával párhuzamosan a parttól kb. 5 m-re szórtam be. Másnap, már korán reggel az előző napi előetetés színhelyén voltam. Talán kicsit korán is érkeztem, hiszen még ki sem világosodott, de a botjaim már bevetésre vártak. A bedobást követően etetni sem volt időm, hiszen alig hogy ráraktam a damilra a kapásjelzőt, az máris a bothoz ragadt. Az első érdeklődő mivoltára sajnos nem derült fény, mert az első vad kirohanása alkalmával sikeresen megszabadította magát a horogtól. Nem volt időm túl sokat bánkódni az eset miatt. Talán 5 perc sem telt el és máris a következő pontyot fárasztottam. Az áldozat egy 2 kg körüli tőponty lett.

Az első ponty a kora hajnali sötét órákban köszöntött rám
A szákolás pillanata
A sötétben nem könnyű szákolni, így bizony könnyen előfordul, hogy az első kísérlet kudarcba fullad
Innét már nincs menekülés

Nem sokkal utána követte őt egy hasonló méretű tükrös társa, és így ment ez jó néhány órán keresztül, egészen a horgászat befejezéséig.

Az elsőként kifogott tőpontyhoz hamarosan egy hasonló méretű tükrös is társult
A horgászat előrehaladtával egyre szebb pontyok köszöntöttek rám

A tanulság szerintem a következő: A horgászatban 100 %-os bizonyosság nincs, éppen ezért e műfajban a sok-sok éves tapasztalatot is egy röpke nap alatt meg lehet fejelni, de sohasem feledhető.

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: