Szeszélyes évszakok

Az idei év kezdete horgászati szempontból is rendkívüli dolgokat tartogatott. Noha a horgászszezon számomra tulajdonképpen már sok-sok évvel ezelőtt elkezdődött, és az óta is non-stop tart, arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy a szeszélyes időjárás fenekestül felforgatja az évszakokat…

Tél. Január. Dermesztő, hideg éjszakák és fagyos nappalok. A tavak felszínét vastag jégpáncél fedi, és az országot hótakaró borítja. Gyermekek szánkóznak a domboldalban, vidáman hógolyóznak a játszótéren. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ezek a januári hónap attribútumai. Vagy mégsem? Idén január első napjaiban sokszor hét ágra sütött a nap, a hőmérsékleti adatok a tavaszt idézték. A tavakon nyoma sem volt jégnek, a méhek aktívan gyűjtötték a nektárt a vízparton kinyílt hóvirágokon, sőt, még szúnyoggal is találkoztam! 

Egy szorgos méh gyűjtögeti a nektárt a kinyílt hóvirágon, január első napjaiban

Kihasználva ezt a valódi tavaszt idéző időjárást az év első napjaiban már a kalocsai halastó partján próbálkoztam. Épphogy átestek a szokásos téli karbantartáson a felszereléseim, máris bevetésre kerültek. Télen, amikor a vízfelszín hőmérséklete +4 Celsius-fok alá csökken, rendszerint a tó legmélyebb pontján kell keresni a halakat, bár ez nem minden esetben helytálló, ahogy ezen a horgászaton is kiderült. A levegő hőmérséklete meghaladta a +10 fokot, és a napsütésben gyenge szellő lengedezett. Horgászhelyem előtt nagyjából 30 méterig a víz fokozatosan mélyül 2,5 méter környékére, majd egy hirtelen törés következik, ahol már 3,5 méteres a víz, innen a tó közepéig ismét fokozatosan éri el a legnagyobb, mintegy 4,5 méteres mélységet. Alapesetben tehát ezt kellene meghorgászni, azonban tőlem kissé balra, 30 méterre, nem törést, hanem egy is dombot találtam a víz alatt, ahol csupán 1,7-1,8 méter mély a víz. Itt egyébként halmozgást is észleltem, mely januárban azért nem túl gyakori. A hosszan tartó napsütés hatására talán egy egészen picit itt melegebb lehetett a víz, így ezt horgásztam meg.

A jégmentes vízfelszín lehetővé tette az idei horgászat korai megkezdését

Kifejezettem hideg vízre való mikropelletet paníroztam egy szintén hideg vízi, jól bevált method keverékkel. A nedvesítésre kizárólag Haldorádó Fagyos Ponty - CSL Tuningot használtam, víz hozzáadása nélkül. A Fluo Energy - Kék Fúzió és a 2 mm-es mikropellet, valamint a tömény CSL Tuning tartalmas elegye került a 20 grammos Method Flat Mini kosárba. Hideg vízben előszeretettel használom a CSL Tuningot (kukoricacsíra likőr), hiszen viszonylag magas alkoholtartalma és tömény, sűrű állaga miatt a mederfenéken gyorsan szétterjed, és ott fejti ki csalogató hatását. Ilyenkor szükségtelen a nagy mennyiségű etetőanyag használata – hiszen az is nagy szó, ha egyáltalán kapást tudunk kicsikarni –, sokkal inkább lényeges annak tartalma. Ne feledjük, bármennyire is szép, napsütéses az idő, a víz hőmérséklete abszolút télies tartományban mozog. A Hybrid Method Pelletek a halak számára rendkívül könnyedén felszippantható csalik, melyek megfelelő méretű horgokkal tökéletesen balanszírozhatók. Ezt a csalit egy 10-es Gamakatsu G-carp A1 Specialist horog mellett egy normál 7 mm-es csalitüskén kínáltam fel.

Egy tartalmas és megfelelően összeállított keverékkel a leghidegebb vízben is kapásra ingerelhetjük a halakat

A készség bevetését követően meglepően gyorsan érkezett az első kapás, melynek mondhatni nagyobb volt a füstje, mint a lángja, de azért elégedetten emeltem matracra idei első halamat, egy szép ezüstkárászt. Belőlük azért akadt jócskán a folytatásban is, ezért aztán elővettem a másik készséget is, melyen egy 30 grammos Method Flat kosár, 12-es Gardner Mugga horog, valamint 10 mm-es csalitüske volt felszerelve. Erre tettem fel a már oly sokszor jól bevált 12 mm-es édes ananász oldódó-lebegő pelletet.

Idei első halam
A kárászok igen aktívak voltak, ezért valamelyest megnöveltem a csali méretét

Kisvártatva megérkezett végre az első ponty is. Ilyenkor persze nem kell haldömpingre számítani, de kifejezetten aktív év eleji horgászatot produkáltam a halak közreműködésével. A halak a sekélyebb vízben is elég aktívak és kifejezetten jó erőben voltak. Érdekesség, hogy amikor a nap eltűnt, a kapások egyik pillanatról a másikra teljesen megszűntek. Hiába próbáltam a kisebb kosárral, kisebb csalival, sehogy sem tudtam újabb kapást kicsikarni. Egy kicsit növeltem a dobótávot, hátha a domb mögé, a töréshez álltak be a halak, és ez a megérzés beigazolódott. Újra jelentkeztek a kapások, és perceken belül újabb két ponty került a merítőbe.

Kisvártatva megérkezett idei első pontyom is, melynek oldalán jól látható a tartózkodási helyének nyoma
Nyáron egykedvűen vesszük tudomásul az ilyen méretű pontyokat, azonban télen minden halnak örülni kell
A hideg víz ellenére kifejezetten jó erőben voltak a halak, a finom szerelékkel jó kis csatát vívtunk

A rövid délutáni horgászat hamar véget ért, de igencsak élménydúsra sikeredett. Rengeteg halat fogtam? Netán nagy halakat fogtam? Szó sincs erről. Akkor mégis, hogyan lehet élménydús egy horgászat? Tél van, január elején járunk. Általában ez a leghidegebb hónapunk, ám az időjárást ez cseppet sem zavarta. A kellemes időben minden perc ajándék, amit a vízparton tölthetek, és azt csinálhattam, amit talán a legjobban szeretek. Horgásztam. Jól éreztem magam, boldog voltam, hogy újra a vízparton lehettem…

Nem csak én élveztem a január eleji tavaszt a vízparton

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, a rövidesen következő fotók Magyarországon készültek, mégpedig 2018. január 29-én, a kiskunhalasi Tóth-horgásztavon. Ha jobban belegondolunk, ilyenkor a tó felszínét vastag jégpáncélnak kellene borítania, és a dermesztő hideg éjszakákat követően csak reménykedni lehetne abban, hogy pozitív tartományba emelkedik a hőmérséklet. A tél viszont karanténba került, és ismét a tavaszt idéző, pompás időjárás köszöntött ránk. Horgászbarátommal és egyben csapattársammal kihasználtuk ezt a „tavaszt a télben” és egy újabb csodás napot töltöttünk el a vízparton. A Haldorádó 2018-as újdonságai közül is jó néhányat górcső alá vettünk, melyek igencsak ígéretesnek tűntek és kifejezetten jó eredményeket hoztak az alig 3 fokos vízben. Abban bízunk, hogy horgásztársaink számára is hasonlóan kellemes meglepetéseket tartogatnak majd. Persze mit sem ér a legjobb csali és a legjobb etetőanyag, ha azt nem a megfelelő módon, időben és helyen kínáljuk fel a halak számára. Ha nehezen is, de végül sikerült mindhármat összehangolni, így a nap végén elégedetten távozhattunk.

Január utolsó napjaiban kiváltság a jégmentes vízen való horgászat
Kiváló alkalom nyílt a hideg vízi újdonságokat is tesztelni
Egy szép, gömbölyded töves a partoldalból
Kiváló horgászbarátom, Peti is pózolhatott egy szép nyurgatestűvel
Kifejezetten aktív volt az érdeklődés az újdonságokra, a botok spiccét egyszerre húzták el, hihetetlen élmény és látvány volt egyben!
Januári dupla a matracon…
… csodálatosan szép színekben pompázó pikkelysorral

A hónap közepén ugyan érkezett egy kisebb lehűlés hóval és széllel, egyébként a szokatlanul enyhe idő még a februári hónapban is kitartott. Aztán az utolsó téli hónap legvégén, amikor már mindenki elkönyvelte, hogy az idei telet már „a kutya megette”, az évszak néhány nap alatt kegyetlen bosszút állt. Sarkvidéki eredetű levegőt és zord, hideg éjszakákat hozott, -20 fok alatti hőmérséklettel, havazással. Csaknem minden állóvíz felszíne rövid időn belül befagyott, de a folyókon is megkezdődött a jégzajlás. Nem megszokott, hogy pont február utolsó napjaira – amikor már mindenki a tavaszt várja – érkezik meg a tél leghidegebb időszaka, és azt ez kísérő jelentős mennyiségű havazás. Ez persze nem vette el a kedvem a horgászattól. Akik régóta ismernek, tudják jól, hogy szenvedélyes horgász vagyok gyermekkorom óta. Számomra a horgászatra csakis kétféle időjárás létezik. Jó idő, illetve nagyon jó idő. A legtöbben (és nagyon helyesen) nem is gondolnak arra, hogy a -13(!) fokos időben egyáltalán útnak induljanak. Volt már idén ennél lényegesen jobb idő, sőt, talán minden nap jobb volt eddig, én mégis ezt a zord, dermesztő hideg időjárást választottam a horgászatra. Hogy miért? A válasz egyszerű. Szeretek horgászni. Szeretem a kihívásokat, illetve pont ezen a napon jutott rá időm. A szó szoros értelmében fagyos pontyhorgászatom helyszíne a Préri Horgásztó és Szabadidőközpont volt. A két kisebb tó közül legalább az egyiknek a felszíne egész évben jégmentes. Ezt kihasználva próbáltam szerencsét. A vízparton már „csak” -11 fok fogadott, így attól továbbra sem kellett tartanom, hogy a ruhám vizes lesz, mert pillanatok alatt jéggé dermedt minden, a bögrében magára hagyott, nemrég még gőzölgő tea is megfagyott!

A -10 fok alatti zord idő sem tántorított el a horgászattól! A Préri Horgásztó és Szabadidőközpont kisebb tavai közül legalább az egyik egész évben jégmentes

Etetőanyagnak a Haldorádó egyik nagy népszerűségnek örvendő kész etetőanyag keverékét, a Ready Method - Winter változatot vittem magammal, illetve egy doboz, az alkalomhoz illő Fagyos Ponty Micro Method Feed Pelletet. Bekeverés után egy keveset mindig zsebben kellett tartanom, mert a vödörben elég gyorsan megfagyott annak ellenére, hogy a Ready method - Winter igen magas alkoholtartalommal bír.

Egy újabb újdonság az idei palettáról, melyet nem túl nagy kedvvel rostáltam át a fogcsikorgató hidegben
A rostálás után, a magas alkoholtartalom ellenére is gyorsan megfagyott, így egy részét zsebben tartottam

Első fogásom egy szép fekete macska volt, mely némi simogatás reményében, két szép szóra érkezett, s pár másodpercnyi dorombolás után megadta magát. A fotó után természetesen elengedtem.

Nem hozott balszerencsét a „préri fekete macskája”, s bár bundája kellemesen meleg volt, hamarosan útjára engedtem

A botok gyűrűi rendszeresen befagytak, ami még tovább nehezítette a dolgom. Ilyenkor a termoszban lévő forró tea nyújtott némi felüdülést, melyet már nem hagytam hosszabb időre magára a bögrében.

Felüdülést jelentett a forró tea, amelyet ha hosszabb időre magára hagytam, meg is fagyott a bögrében!

Szerencsére a cudar időjárás ellenére halat is sikerült fognom. Összesen négy értékelhető kapásom volt, melynek eredményeként három sikeres és egy sikertelen szákolás történt. Utóbbi esetében a hal már a merítő fölött volt, mikor meglépett a fotózás elől. Próbálkoztam hosszú előkével, csontit is felkínálva, de nem tudtam kapást kicsikarni. A method módszer bizonyult jó ötletnek. A Haldorádó Pro Method pellet - Fagyos Ponty 7 mm-es változata volt az a csali, amely ezen a napon eredményre vezetett. A merítő fej és a matrac csonttá fagyott, ahogy a nap végére az ujjaimat is alig bírtam mozgatni. A nehéz körülmények ellenére csodás horgásznapot töltöttem el. A Préri Horgásztó és Szabadidőközpont két kis taván egyébként csak úszós készséggel lehet horgászni, de a tó üzemeltetőinek nagylelkű engedélyével horgászhattam könnyű method módszerrel. Úszóval, matchbottal gyakorlatilag lehetetlen lett volna horgászni ebben a dermesztő fagyos időben, hiszen a feederbot jóval nagyobb méretű gyűrűi is gyorsan eljegesedtek.

Legelső halam ebben a zord időben egy csodálatosan szép, spanyolmintás kis tőponty volt
Ma minden kapást meg kellett becsülni, már az is óriási dolog volt, hogy egyáltalán horgászni tudtam
Az alkalomhoz és az időjáráshoz is tökéletesen passzoló csalogatóanyagok, melyekre szerencsére a halak is érdeklődést mutattak
Hiába volt másnap a meteorológiai tavasz első napja, jó ideig maradt még a jég börtönébe zárva

„Január, február, itt a nyár!”, szól a mondás. Március első napjaiban járunk. Általában ilyenkor már a tavak felszínéről eltűnik a jég, a tavasz első napsugarai is arra késztetik a horgászt, hogy induljon a vízpartra. Nem ritka a 15 fok körüli hőmérséklet, és a melegedő napsugarak közt átjáró gyenge tavaszi szellőben a madarak is egyre aktívabbak. Idén viszont valami egészen furcsa dolog történt. Hosszú éveken át arra vártam, hogy lékről horgászhassak, s bár erre a tavaly nyílt némi lehetőség, az idei telet elnézve eddig halovány remény sem volt rá, hiszen sehol sem alakult ki kellően vastag jégtakaró a nagyrészt enyhe időben. Arra viszont a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy a meteorológiai tavasz első napjaiban, éppen márciusban nyílik erre lehetőség! Február legvégén napokon át tartott a fogcsikorgató, zord idő, és ez a március elején sem akart engedni. Noha az időjárási előrejelzések nagyon lassú melegedésről számoltak be, ennek nyomát sehol nem lehetett érezni, és az általam kiszemelt tó felszínén végül 10 cm-t meghaladó jégréteg alakult ki, amely bár határeset, de óvatosan közlekedve már biztonságosnak mondható. A lékhorgászat számomra mindig egy különleges élményt ad, hiszen sokféle körülménynek kell egyeznie, hogy lehetőség nyíljon rá, és esetleg még sikerrel is záruljon. Nem is haboztam sokáig, éltem is az egyedi lehetőséggel. A part közelében egy próbaléket vágtam, hogy ellenőrizzem, valóban biztonságos-e a jég, mert igen sok veszélyt rejt magában, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Végül rászántam magam, és elkészítettem a tó legmélyebb részén a léket, és két szem csontkukacot felkínálva egy könnyű úszós készséget engedtem a mélybe. Már annak is örültem, hogy egyáltalán jégre léphettem és horgászhatok, de bíztam abban, hogy sikerül majd kapást kicsikarnom és néhány bodorkát, sügért vagy akár egy kisebb pontyot el tudok csípni. Etetőanyag szóba sem jöhetett, mindössze egy fél marék Fagyos Ponty Micro Method Feed Pelletet szórtam a lékbe, semmi többet.

Idén számomra egyetlen nap kínálkozott lékhorgászatra, melyet rögtön ki is használtam, de arra nem számítottam, hogy ez márciusban fog megtörténni
Etetésként egy félmaroknyi mikropellet, ez bőségesen elegendő
Egy könnyű úszós készséget engedtem a lékbe, kapást remélve

A röpke kétórás lékhorgászat alatt összesen kettő, nagyon finom kapásom volt. Az elsőt nem sikerült megakasztanom, a másodiknál viszont mikor ellenállásba ütköztem, hihetetlen izgalom és boldogság lett úrrá rajtam, és ez csak tovább fokozódott, mikor az aranysárga színekben pompázó pontyot megpillantottam a lékben. Egy rossz mozdulat, egyetlen hiba, és a lék széle elvágja a zsinórt. Feszült pillanatok, a szív dobbanását, az ereimben futó vér lüktetését éreztem a testem minden pontján, de sikerült! Ponty a lékből, márciusban! Önmagában hihetetlen élmény, mely lehet, hogy először és utoljára történik meg velem. A lék körül nagy mennyiségű víz gyűlt össze, a jégen való tartózkodást már nem láttam biztonságosnak, így néhány gyors fotó és egy rövid kis videó után a halat visszaengedtem, majd összepakoltam és hazaindultam.

Az első kapásnál még nem, de a másodiknál már szerencsém volt. Leírhatatlan érzés volt, mikor megpillantottam a pontyot a lékben!
A feszült pillanatokkal teli fárasztás után hihetetlenül boldog voltam, hogy végül sikerül márciusban pontyot fognom lékből!

Az idei tél és a tavasz kezdete tehát rendkívül szeszélyesre sikeredett. Míg januárban gyakran egy pulóverben végighorgásztam egy délutánt, addig a tél legvégén, a tavasz elején már a két polárkabát is kevésnek bizonyult, de hát ilyenek voltak ezek a szeszélyes évszakok…

Fotók: Holler Imre, Rokolya Péter

Kommentek
Kapcsolódó termékek
Kapcsolódó írások
Haldorádó új termékek 2018
Döme Gábor 2018-01-22
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: