Aszta paszta, horogpaszta!

Aszta paszta, horogpaszta!

Sokszor mondják, hogy a horgászatban nincsen új a nap alatt, mindent kitaláltak már, sokszor csak a régi dolgokat bújtatják új köntösbe. Lehet benne igazság, de mindig vannak olyan módszerek, technikák, amelyek felkorbácsolják az addigi állóvizet. A bojlizásban a plasztik, gél csalik, a pergetésben a különféle műcsalik hoznak időről időre frissülést. A rakós botos horgászatban e frissítések közé sorolom pasztákkal történő csalizást. Nem új keletű, sokkal inkább a múltban gyökerező technika ez is. Jobban belegondolva a paprikás kenyérrel történő horgászatok is a pasztázás előfutárai voltak. Hogy ki és mikor fedezte fel a módszert a mai formájában, nem tudom, de kétségtelenül hatékony eszközt adott a pontyhorgászok kezébe. Legnagyobb hagyománya az angoloknál van, de az osztrák finomszerelékes horgászok is mesterien alkalmazzák. A paszta nem ismeretlen a bojlis horgászok körében sem, de leghatékonyabban felhasználni - szerintem - rakós boton lehet. Nem fogom teljes mélységében taglalni a módszert, sokkal inkább gondolatébresztőnek, kedvcsinálónak szánom ezt az írást. A részletek bemutatására más terveim vannak.

A pasztáról először jó pár éve olvastam egy rövidke cikket, amiben pont azon kesergett a szerző, hogy ezt a technikát bizony száműzni kellene minden pontyos versenyről. Roppant hatékony, de elveszi a finomszerelékes horgászat igazi varázsát, kihívását. Soraival egyetértettem, hiszem a módszert megismerve be kellett látnom, valóban nem sok helye van a versenyeken, de maga a technika egy hétvégi horgászat során remekül működhet, sőt működik. (Azt azért hozzá kell tennem, hogy ez a módszer elsősorban az intenzív vizeken ad kimagasló eredményeket, folyókon, csatornákon, hatalmas tározókon nem annyira működik. Ennek okát mindenki megérti, aki tovább olvassa soraimat.) A lényeg, hogy az ominózus cikken elgondolkodva utánajártam a témának. Elsősorban angol oldalakon találtam témába vágó értekezéseket, de sokáig csak elméleti síkon foglalkoztam a dologgal. Alapvetően egész jól fogtam a megszokott, bevált csalikkal, nem éreztem késztetést arra, hogy variáljak. Egészen addig, míg meg nem kaptam az első pofont egy olyan víztől, amiről azt gondoltam, kiismertem. A korábbi évek bőséges halfogása után az idei horgászataim mérsékelt sikerrel zárultak. Nem igazán panaszkodhatok, hiszen nem arról volt szó, hogy semmit sem fogtam, de tény, töredékét a korábbi évekhez képest.

Az angolok egyik kiválósága, akinek többek közt köszönhető a paszta népszerűsége, Steve Ringer

Ami igazán bosszantott, hogy a halak szemlátomást az etetésen tartózkodtak, de csak tologatták a korábban habzsolt csalit. Eszembe jutott a paszta, és arra gondoltam, mi lenne, ha ez lenne az új irányvonal. Én sem születtem világmegváltó gondolatokkal, ezért segítséget kértem olyan barátaimtól, akik már jártasságot szereztek a módszerben. Az ő útmutatásaik és javaslataik alapján léptem a paszták ösvényére. Számos témába vágó filmet megnéztem, szépen lassan „kigyúrtam” magam, ha már gyurmázásról van szó. Lássuk, mi is a lényeg, csak úgy zanzásítva! A paszta tulajdonképpen egy gyorsan oldódó „gyurma”, amit a horogra közvetlenül vagy egyéb segédeszközt igénybe véve lehet felhelyezni. Szükség van még egy úszóra, aminél lényeges, hogy ne legyen 1 grammnál nagyobb, és lehetőleg hosszabb karbon szárral rendelkezzen. Az ólmozást felejtsük el, nincsen rá szükség, hiszen a súly maga a paszta lesz. Ennyire egyszerű? Alapvetően igen, és ez benne a nagyszerű, illetve pont ez, amiért a versenyeken nem „illendő” a használata, de ebbe ne menjünk most bele. Nézzük inkább azt, hogyan sikerült első próbálkozásom a pasztával.

A rakós boton igen hatékony lehet, bár kétségtelenül nem egy sok agyalást igénylő módszer

A véletlen úgy hozta, hogy három barátommal együtt rakóztunk kedvenc tavamon. Ritkán adódik, hogy egyszerre négy rakós bot szegeződjön a halakra, ezért az alkalom remek lehetőset biztosított egy kis „tesztelésre” is. A délelőttöt a hagyományos csaliknak szenteltem. Két kiló VDE Super Method Mixet kevertem, amihez 4 doboz csemegekukoricát adtam. Alapnak ebből tettem be 8 gombócot, szigorúan csészével, pontosan egy helyre, amit körbeszórtam apró szemű halas mikropellettel és csontival. A többiek is etettek, ki bőségesen, ki szerényebben. Édes és fűszeres kaják egyaránt vízbe kerültek, ahogyan pelletből is szórtunk gyümölcsöset, halasat egyaránt. A délelőttöt csontival, kukoricával, puha pelletekkel horgásztam végig, felvonultatva a gyümölcsös ízeken át a büdösig a teljes repertoárt. Fogtam pár szép pontyot, de nem volt az igazi. Variáltam az eresztéken, az ólmozáson, a horog méretén, a csalikon, de nem igazán értem el átütő sikert.

Ez a kilences még a délelőtt folyamán kívánta meg a csontit

A halak ott voltak az etetésen, de valamiért nagyon finnyásan, finoman ettek. Ugyanazzal a csalival nem tudtam két halat fogni. Mikor úgy éreztem, megvan a megoldás, néma csend következett. Fogtam egyet csontival, majd fél óra süket csönd, amit az epres kukorica tört meg, majd puha halas pelletre jött a következő. Barátaim is fogtak oldódó epres pellettel, csemegekukoricával, gilisztával, csontival, de nagyon sok testbe akadás is borzolta a kedélyeket. Szóval, voltak halak az etetéseinken, de vagy az időjárásnak, vagy ki tudja minek köszönhetően nem habzsoltak, csupán csipegettek. Az ebéd előtt elhatároztam, a délután folyamán teljesen mást kell csinálnom, mint eddig. A ládámban kutakodva kezem ügyébe került egy pasztázáshoz készített szerelék. Nosza, itt az alkalom, hogy próbát tegyek. Mielőtt ebédelni indultam volna, előkészítettem magát a pasztát. Ne gondoljon senki ördöngösségre. Pasztát többféleképpen is készíthetünk. A legegyszerűbb módja, hogy feltépjük a doboz tetejét, és már csalizhatunk is. Sok neves csaligyártó ugyanis forgalmaz kész pasztákat, amelyeket csalira, horogra gyúrva egyaránt használhatunk.

Pasztát kaphatunk készen is: akár külföldi…
… akár hazai terméket is választhatunk

Ezek oldódási ideje változó. A rakós botos pasztázásnál azok a jók, amelyek viszonylag gyorsan, nagy felhőt képezve oldódnak. A kész, gyári paszták mellett akár magunk is készíthetünk horogra valót. Vannak olyan etetőanyagok, amelyek megfelelően nedvesítve alkalmasak pasztának is, illetve a legegyszerűbb, ha pelleteket áztatunk fel és gyúrunk össze. Az erre a célra alkalmas pelleteket és etetőanyagokat a mellékelt fotókon láthatjátok, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Léteznek kimondottan pasztához kifejlesztett kaják…
… de vannak etetőanyagok, amelyekből kitűnő paszta készíthető
Akár megfelelő olajtartalommal bíró pelletekből is készíthetünk remek horogra valót. Ezeket ledarálva és kellően megnedvesítve, vagy beáztatva tehetjük használhatóvá

Azon a napon én halas mikropelletet áztattam be. A csalizó edényt félig mertem az apró szemű pellettel és annyi vizet adtam hozzá, hogy éppen csak ellepje. A víz hozzáadása előtt kevés Haldorádó Tenger Kincse Aroma Tuningot öntöttem a szemekre, csupán az íze kedvéért. Amíg megebédeltem, a pelletszemek is felszívták az aromás vizet. A korábban kemény pelletek puha, gyúrható masszává áztak. Gombóccá formáltam a matériát és egy zárható edényben félretettem. Az egyik top szettemen lecseréltem a szereléket, egy pasztázásra alkalmasabbra. Ezen csak egy hosszú, karbon száras pontyozó úszó volt, 0,5 grammos méretben. (Léteznek kimondottan pasztázáshoz készített úszók is, de legyünk leleményesek! A gazdag hazai kínálatban is találunk megfelelőt.)

Vannak kimondottan pasztázásra tervezett úszók…
… de a hazai palettán is találunk megfelelő modellt

A súlyozás hiányában az úszó - hosszú tőkesúlynak köszönhetően - a vízbe csak félig merült be. A pasztázásnál az úszónak kettős szerepe van. Egyrészt közvetíti a kapást, másrészt mutatja, hogy ideje újabb pasztát gyúrni a horogra. Hogy is van ez? Jelzi a csalizás idejét? Hamarosan kiderül, hogyan. Ami a horgokat illeti, én a nagyobb méretű, erős pontyozó változatokra esküszöm, de biztosan vannak páran, akik más utat járnak. Azt tudni kell, hogy a pontyozáskor használt felszerelésem mindig rendkívül erős, különösen akkor, ha olyan vízen horgászom, ahol kapitális példányokra is lehet számítani. (A főzsinór 22-24-es Preston Reflo, vagy Daiwa Match Winner, míg az előke ritkán vékonyabb 18-asnál. A top szettben is 2,8 mm-es piros Daiwa Hydrolastic vagy vastagabb tömör gumi feszül, ezért a könnyű, vékony húsú horgoknak nem sok esélye lenne.) Amire még szükség van, az nem más, mint egy „pasta pots”. Én a Preston által gyártottat használom, ami egy kis tulipán alakú csésze. Ezt a top szettre tudjuk felhúzni, ebbe kerül a pasztával felékesített horog némi csalogató pellettel kiegészítve.

Pasta pots és szerelék - kész a top szett

E kiegészítő használatának egyértelmű előnye, hogy egy időben jut a horog és a csalogató anyag is a vízbe. A pasta pots hiányában sem kell kétségbe esnünk, egy egyszerű gyorskötöző is megteszi. A lényeg, hogy a pasztás horgot csak a horgászat helyén pottyantsuk a vízbe, ellenkező esetben idő előtt leoldódik a csalogató anyag.

Miután mindennel elkészültem, nagy várakozások közepette fogtam a csalizáshoz. Egy jó csipet pasztát lapítottam szét az ujjaim között, majd a horgot az így készített korong közepébe helyeztem. A széleket felhajtva szabálytalan „gombóccá” formáltam a pasztát, majd a kis csészébe helyeztem. Pár szem pelletet szórtam még a pohárkába, majd óvatosan betoltam a rakóst. A megfelelő helyen kiborítottam a csésze tartalmát.

Hogyan csalizzunk? Először is kell a paszta, amit én pelletek feláztatásával készítettem
Egy darabot lecsípve korong alakúra lapítom, majd a közepébe helyezem a horgot
Ezt követően szabálytalan gombóccá formálom
A csészécske aljába kevéske pelletet teszek…
… amire a pasztába bújtatott horog kerül
Betolásra kész
A megfelelő helyen kiborítva a csésze tartalmát garantáltan egy helyre kerül a csali…
… és a csalogató pelletszemek is
A kapás a legtöbb esetben agresszív, erőszakos, ezért észnél kell lenni
A megfelelően erős szerelék teszi a dolgát…
… kezemben az első pasztás kosztos

Az úszót korábban egy fenékmérő segítségével úgy állítottam be, hogy a fenékre hulló paszta pont antenna középre húzza azt be. Idővel, ahogy a paszta kezdett leoldódni a horogról, az úszó elveszítve nehezékét egyre jobban kezdett kiemelkedni, majd ahogy a paszta végleg leoldódott, kipattant a vízből, jelezve, hogy újra kell csalizni. Munkás, aktív horgászat ez, nincsen idő unatkozni. Az első 4-5 betolás nem adott halat, de biztató bemozdulások jelezték az úszón, vannak pontyok az etetésen. A következő csalizást követően az úszó hirtelen eltűnt, és horgomon volt az első pasztás kosztos. Ezt követően sorban érkeztek a szebbnél szebb pontyok, sőt egy amur is tiszteletét tette. A 24-es főzsinórt eltépve nem egy gőzmozdony is megtréfált. A paszta szemlátomást jól muzsikált, az újdonság erejével hatott a halakra.

Pár pasztán kapott halacska
Az amurok sem vetik meg…
… de elsősorban a pontyok kedvence

Minél több került a vízbe, annál intenzívebben jöttek a kapások. A paszta titka ugyanis az, hogy oldódásával felhőt képez, amire felfigyelnek a halak. Kíváncsiságuktól vezérelve gyanútlanul hörpölik fel az ízletes felhőbe burkolt horgot. A délután folyamán lényegesen kevesebb etetőanyagot használtam el, hiszen a csalizáskor mindig jutott kevéske csalogató anyag is a horog közvetlen közelébe, ami elegendőnek bizonyult. Ez az eset meggyőzött, hogy van még a horgászatnak olyan „szakterülete”, amire érdemes időt-energiát szánnom, mert általa új, aktív, eredményes pecákban lehet részem. Remélem, másokat is felcsigázott ez a kis röpirat, ígérem, lesz még folytatása.

Másoknak is adtam a „csodacsaliból”
Jó kísérletezést, szép fogásokat mindenkinek!

Írta: Polyák Csaba (csabio)
Fotók: Futó Marci (marci88), www.gofishing.co.uk

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: