Márnafogások nyáron

Márnafogások nyáron

Őszi halunk a márna! Állítjuk ezt mi, horgászok. Hiszen mindenki azt gondolja, hogy ősszel lehet a legtöbbet horogra csalni belőlük. Éppen ezért az év más szakaszaiban a pecások nagy része nem is horgászik célzottan erre a halfajra. Ha valakit megkérdezek, hogy próbálkozott-e már idén, akkor a többség mindig ezt mondja, hogy nem, majd szeptembertől nagyobb lesz az esély. „Biztos, hogy így van ez?”, tettem fel minap a kérdést magamnak. Minél jobban elmerülök a márnahorgászat rejtelmeiben, annál inkább azt tapasztalom, hogy bizonyos szakaszokon nem az ősz a legjobb márnázó időszak. Sőt, azt kell mondanom, bizonyos helyeken a tilalom utáni nyári hetekben sokkal több márnát lehet elcsípni az őszi időszakhoz képest!

Budapesten amióta elkészült a csepeli szennyvíztisztító, felborult a horgászok által évtizedeken keresztül megszokott menetrend, a begyakorolt koreográfia. Amit addig előtte sokan kőbe vésett szentírásnak tartottak volna, az már manapság nem biztos, hogy megállja a helyét! Változik a világ, változnak a halak szokásai is. Szennyvízkifolyó mellett nem művészet márnát fogni. Mondom ezt úgy, hogy én, ha tehettem, régebben is kerültem a dzsuvás helyeket. Olyan helyen, ahol ingyen koszt van a halaknak, gyakorlatilag azon múlik a siker, hogy ki tud hamarabb a célhelyre odaérni a munka végeztével. Ívás után az ilyen helyeken lehet a leggyorsabban sikert elérni. Egyszerű a dolog. A halaknak első dolguk ilyenkor pótolni az elvesztett energiát.

Az előző írásomban olvashattátok, hogy az év eleji hosszú sikertelenséget a tilalom feloldása után márnadömping követte. Most a nyár kellős közepén vagyunk, és továbbra is márnás horgászatokban van részem! Ezt nem úgy kell érteni, hogy akárhová bedobok, és az ölembe ugrik a márna. Nem erről van szó. A helyismeret ilyenkor is az első helyen áll! Márnamentes szakaszon dobálhatunk a vízbe bármit, nem leszünk eredményesek. Minél több időt töltünk a vízparton, annál több információ áll a rendelkezésünkre. Helyszínt a tilalom után úgy választottam, hogy kizártam azokat a helyeket a lehetőségek közül, ahol a tavaszt végigbetliztem. Sajnos sok számomra ígéretesnek tűnő placcról le kellett így mondanom. Nagy dilemmát okozott, hogy mellőzzem-e a kedvenc helyeimet is, de ebből a szempontból idén is rutinos vagyok, mert a legkedvesebb helyeimről már az év elején le kellett mondanom a magas vízállás miatt. Aztán arra is kellett gondolnom, hogy a fiam is szeretett volna velem jönni egyszer-kétszer. Természetesen apai kötelességemnek éreztem, hogy ha a gyerek jönni akar velem, akkor együtt menjünk.

Nos, akkor a megálmodott helyszínnek a következő kívánalmaknak kellett megfelelni:

  1. Legyen sok márna a kiszemelt helyen.
  2. Meghorgászható legyen a hely magas vízállásnál is.
  3. Ha megvan a hal, akkor gond nélkül meg tudjam szákolni.
  4. Kevéske etetéssel is lehessen jó eredményt elérni…
  5. Legalább két ember kényelmesen elférjen.
  6. Könnyen megközelíthető legyen a hely, akár gyerekkel is.
  7. Szép háttér legyen, hogy a fotók mutatósak legyenek.
  8. Ne legyen nagy konkurencia… na, ez az, amit már az elején bebuktam…
  9. Ne legyen tele a víz és a part dzsuvával… ezt is bebuktam már az első percekben…
  10. Mit is kívánhattam volna még… Talán azt, hogy teljesüljön az első kilenc kérés!

Mindent számításba vetettem és kiválasztottam a Jászai Mari teret, mint lehetséges helyszínt. Maga a horgászhely Pesten van, a Margit híd pesti hídfőjének a bal oldalára esik. Ott a partoldal egy jó pár tíz méterig a Parlament felé nem lépcsős, hanem a megszokott lépcsők helyett hosszú, függőleges fal húzódik. Na, én a fal bal szélét néztem ki magamnak.

Ezen a placcon, horgászhatunk egy bottal…
… vagy akár két bottal is kényelmesen!
Egy a lényeg… gyorsabbnak kell lenni a többi horgásznál! Ide nem lehet egyébként elég korán érkezni…
Sokszor én is lassú voltam és későn érkeztem, így kiszorultam a jó kis márnás helyről. De nem adtam fel és megmutattam, hogy ott is van márna, ahol sokan nem is gondolnák!

Mi szól a leginkább Jászai Mari tér mellett? Egyértelműen az, hogy ott vannak a márnák! Vagyis egy részük letáborozott egy kis budapesti városnézésre… Viccet félretéve, a kérdés az, hogy miért vannak ott a márnák? Aki járt arra, az tudja, hogy nagyon sok állóhajó van a Margit híd és az Árpád híd között. Ezekről a hajókról a konyhai hulladék a vízbe kerül. Sőt, ami a budiba kerül, az is. Ettől undorodok, de mit tudtam csinálni… le kellett adni az igényeimből! A tavasz nehéz volt, mindennek ára van.

Azt hiszem, ehhez nem kell semmilyen kommentárt hozzáfűznöm… Voltak cifrább dolgok is a horgomon, mint például káposztalevél, paprika stb. Ezekről képet, ha nem haragszotok, most nem közlök…

A zacskók is estefelé érkeznek menetrendszerűen. Szóval, van itt minden, ami nem ide való. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy valamilyen kagylótelepnek itt is kell lennie, mert több halból is csurgott ki a kagylóhéj fotózás közben. Az sem mellékes, hogy az északi irányban lévő Rákos- patakból is érkezik a Dunába mindenféle mocsok. Zöldhulladék kaszálás után, szintén menetrendszerűen és még ki tudja mi. A márna olyan hal, hogy ahol kaját talál, ott bandázik. Hogy fokozzam az élvezeteket, tervbe vettem, hogy a közelben kinézek egy számomra kedves helyet és elkezdem etetni. De letettem erről. Budapesten, főképpen a frekventált helyek közelében etetett helyet titokban tartani szinte lehetetlen. Én nem sajnálok senkitől semmit. Ha valaki odajön hozzám és kér ólmot, horgot vagy sajtot, szívesen adok. De, amiért megdolgozom, azt szeretem kiélvezni. A „hiénákat” viszont nem bírom, gondolok itt az engedély nélkül horgászókra. Sajnos belőlük nagyon sok van. Nem bánnám, ha lenne halőr. Jó lenne, ha lenne, mert állítom, ki sem látszana a munkából.

Kedves vízi rendőr! Sokszor a látványod is elég ahhoz, hogy az engedély nélkül horgászók kereket oldjanak! Belegondolni sem merek, mi lenne, ha összefognátok a szárazföldi egységekkel, egyszerre jönnétek két oldalról és együttes erővel fellépnétek a sunyi alakok ellen!

Eltértem egy kicsit az eredeti témától, de rendkívül bosszant az, amikor olyan emberek miatt kell otthagynom a márnát adó és kínkeservesen felderített placcot, akik még arra sem képesek, hogy az engedélyt kiváltsák! Tudom, nehéz az élet. De tizenötezer forintot sok minden másra el szoktak költeni az emberek, amire nincs is szükségük.

Vannak olyan helyek, ahol még nem horgásztam, ezért mások tapasztalatai eltérőek lehetnek. Az utóbbi évek próbálkozásai rávilágítottak arra, hogy a fővárosi Duna-szakaszon amióta nincs szennyvíz, számomra sokkal eredményesebb a június utolsó napjaitól szeptemberig tartó időszak, mint az október-november. Pedig ugye ősszel lehet a legtöbb márnát fogni… Nem vagyok vészmadár, de majd figyeljétek meg, hogy a halászok az óbudai Duna-szakaszon aktívak lesznek-e az október-novemberi időszakban. Az a tippem, hogy igen. Továbbra is az a meglátásom, hogy a márnák felfelé fognak vonulni idén is, és ezért eredményesebbek az ottani horgászok a késő őszi időszakban. Ahhoz, hogy most jól tudjak márnázni itt, Budapesten tényleg kell az áradás. Ha az valami oknál fogva nem olyan, amilyen (értsd: hosszan tartó nagy horderejű áradás, azaz olyan, mint ami nemrég volt), akkor megfigyeléseim szerint gyakran panaszkodnak a horgászok a haltalanságra. Egész egyszerűen lehet, hogy akkor más halfaj van többségben az adott szakaszon, pl. géb. Érdekes számomra az is, hogy nagyon ritkán vagy egyáltalán nem szoktam fogni huszonöt centi alatti márnát. A harminc centis is ritka a horgomon. Akkor is, ha nem durva cuccal horgászom. Ebből kifolyólag úgy látom, hogy kiskorukban máshol élnek. Lehetséges élőhelyüknek a mellékfolyókat gondolom. Ezt is úgy tudnám kideríteni, hogy rápróbálnék az ottani horgászhelyekre. Remélem, egyszer majd az is megadatik…

Szokatlan dolog történt ezen a nyáron a Margit híd és a Lánchíd között…

… a Kossuth téri építkezés miatt lezárták a rakpartot, nem járnak az autók. Most biztos sokan mondjátok, hogy és akkor mi van? Véleményem szerint a márna vagány hal, de óvatos és érzékeny lelkű. Nyilván, ha mindig közlekednek autók a rakparton, akkor megedződnek és hozzászoknak a halak. Talán most, hogy csendesebb volt minden, nem volt rezgés meg zsivaj, bátrabban táboroztak le a környékre a márnakomák! Tavaly nehezen sikerült hatvan centi fölé mennem, igaz, nem itt horgásztam. Idén, ha a falhoz ültem, jöttek a hatvan centi fölöttiek igen jó arányban!

Vagány hal volt!
Ő is… Egy alomból lehettek, mert két dobásból két ilyen marci jött
Amikor kiszorultam a falról, megmutattam, hogy jó nekem az alamizsna is…
Aszfaltbetyárok egymás közt…
Ha ott maradhattam volna, több harcsát foghattam volna, de innen is költöznöm kellett
Egy másik helyen egy ideig én voltam a leggyorsabb…
… és „svarcba” bemarciztam

Tudom, hogy nem illik ide a kárászos-pontyos teríték, de említést érdemel… Egyik kollégám megfűzött egy tavi pecára. Kimentünk és fogtunk sok halat. Tudjátok, hogy mi járt végig az eszemben? Az, hogy mi értelme van ennek, hiszen kárászozás helyett márnázhatnék is! Egész egyszerűen márnás végszerelékeken törtem a fejem… Azóta nem voltam tavon.

Sok ronda kárász egy csúnya horgásszal és egy ponttyal…
Elegem lett a versenyfutásból és…
… élveztem az új hely adta lehetőségeket
Jól sikerültek ezek a nyári próbálkozások is! Nekem is…
… és a fiamnak is
Kis ember és a kis márna
Dunai csendélet
Nyári márna a horgon!

Most, hogy előreláthatólag apadni fog a víz, megváltoznak az erőviszonyok, kinyílnak a lehetőségek. Abban viszont biztos vagyok, hogy nyár végéig, míg a folyó hőmérséklete tartja magát, érdemes most is márnára horgászni! Sok hely, amire rálegyintünk, hogy majd ősszel jó lesz, meglepetést okozhat a kánikulában is! Horgásszatok sokat és kívánok hozzá mindenkinek sok-sok nyári márnát!

Írta: Dajnics Ferenc(deferi08)
Fotók: Dajnics Ferenc, Ifj. Dajnics Ferenc

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: