Sikerült „megfertőznöm” a barátnőmet, Alexát a horgászattal. Egyre inkább érdeklődött a halak iránt, mivel soha nem hagytam nyugton. A nyár folyamán többször is szerencsét próbáltunk, ahol egyre inkább a horgászat rabjává vált. Ellátogattunk a Dunára egy éjszakai horgászatra és egy hosszabb időre a Tisza-tóra is. A Dunán megismerkedett a „tekerős bottal” - hogy az ő szavaival éljek.
Sajnos csak keszegfélék tisztelték meg jelenlétükkel a horgászatok alatt (bár azok is lenyűgözték), így elhatároztuk, hogy egy nagyhalas vízen próbálunk szerencsét. A választásunk a Préri-horgásztóra esett, nekem már többször sikerült termetesebb halakat fognom ott. A horgászcentrum Budapesttől kb. 40 km-re, Kiskunlacházához közel található, többfajta tóval is rendelkezik a kárászostól a bojlisig. Minket leginkább a stéges tó érdekelt, ahol többnyire pontyokra horgászhattunk.
A hely kiválasztása után bekevertük az etetőanyagot és beélesítettük a botokat. Csalogatóanyagnak a Pelletes Fekete etetőanyagot választottuk, amit csemegekukoricával és egy kevés csontival tettük még vonzóbbá.
Alexa a hagyományos fenekező módszert, míg én a finomszerelékes technikát választottam. Néhány alapozó dobás után már minden készen állt ahhoz, hogy barátnőm is nagy halat foghasson.
A siker érdekében többféle csalit is kipróbáltunk (pl. csemege- és ízesített kukoricákat, puha pelleteket, csontit és ezek kombinációit lebegtetve, valamint a fenéken felkínálva), de csak kettővel tudtunk kapást kicsikarni, mégpedig két szem süllyedő és egy szem lebegő mézes pálinkás Hybrid pellettel, a másik nyerő csali pedig egy szem halas pellet volt technopufival meglebegtetve.
Az első halra sokat kellett várnom, kb. 20 perc után botgörbítős kapással jelentkezett. A fárasztás alatt furcsán viselkedett, amit nem tudtam mire vélni, ám amikor már közelebb került, megláttuk az okát…
Az első ponty 3,5 kg volt, amit több nagyobb társa is követett a partra, majd ismét a vízbe. A kifogott halak átlagsúlya 5 kg körül volt.
Már bőven ebéd után jártunk, amikor egy erős kapással a barátnőmhöz is megérkezett az első hal, nem kis izgalmat okozva. Épp idejében, mert már kezdett letenni a nagy halról.
Az első halát több is követte, igen boldoggá téve őt, de sajnos akadtak rontott kapások és horogvesztések is, ám nem adta fel. Egy igen termetes hal a szákolás előtt lógott meg, ezzel bosszússá téve Alexát.
Ám ez sem tántorította el, egyre precízebben kezelte a horgászbotot…
Hiába a sok siker, sajnos ez a nap is véget ért. Fáradtan, de sok új élménnyel gazdagodva indultunk el hazafelé, Alexa pedig azzal a fogadalommal, hogy visszajön és kifogja az „óriás halat”.
Írta: Szegedi Dániel
