Az Öreg Bega és a Császár-tó

Az Öreg Bega és a Császár-tó

Kazi István vajdasági horgász vagyok. Célom a határon túl élő horgásztársaim legbeváltabb módszereinek, szokásainak bemutatása. Elkalauzolom a Haldorádó látogatóit - útlevél nélkül-, olyan vizekre, melyek karnyújtásnyira vannak az őshazától, de mégis oly távol, hiszen egy határ választ el minket tőle. Elsőként a festői szépségű Császár-tóra látogattunk el, ahol szeles időben is csak csókpuha szellő cirógatja a természetbúvár arcát. Tartsanak velem, ígérem nem bánják meg!

Újvidéktől hatvan, Nagybecskerektől délre, tizenhét kilométernyire, nem messze Titeltől, a vén fűzek, nyárfák szélvédett ölében, lustálkodik a 16 km hosszú Öreg Bega (Stari Begej). A holtág, a közepe táján pártíz méteres csatornakezével, szégyenlősen átnyúlik a zöld lombok alatt és gyöngéden simogatja vele a Császár-tó (Carska bara) felszínét. A táj mozaikszerűsége a fő jellemzője. A mocsaras barák, a zöldellő mezők, erek, töltések, álldogáló Bega folyó, erdei vegetáció, ösvények, tisztások, évszázadok óta kitartóan kapaszkodnak egymásba.

Madárlátta Császár-tó

A táj földrajzi fekvése, mikromorfológiai talaja, befolyásolja a tavaszi és őszi vízállás szintjének ingadozását s így a park szárazföldjének nagyságát 16-55%-kal is változtatja. Mindez folyamatosan felújuló életkörülményeket biztosít a mikrokörnyezet lakóinak, élővilágának és serkenti a növényvilág és az állatfajok sokszínűségét.

Tikkasztó késő délután a tavon
Gyönyörű naplemente

Az érintetlen természet, világszinten elismert ornitológiai állomás, a 310 Vajdaságban bejegyzett madárfaj közül, 295-nek otthona.

A terület 1600 km² terjedelmével, a nyári napsütésben tiszta, kéklő víztükrével, a sűrű sás, nádrengetegével, karakterisztikus sztyeppéjével, tipikus flórájával és faunájával még 1955-ben kiérdemelte a védett övezet elnevezést. 1996 óta a Ramsar konvenció szerinti magas fokúan védett speciális természetrezervátum státusát élvezi.

Az Öreg Bega kezdete
A lombkoszorúk, kefesűrű bozótok védik a széltől az Öreg Begát

Ezen mocsaras területen a legendák szerint jól érezte magát az "Isten ostora", a hunok királya Attila, a történelem újabb dátumán viszont szívesen vadászgatott itt Ferenc József trónörökös.

Nem csoda, hogy e gyönyörű vidéket Császár-tónak nevezték el.

Ez a rezervátum három irányból is megközelíthető. Titel felől jövet, Perlez előtt leparkolhatja gépkocsiját, és csónakon átjuthat a valamikori sárga házról elnevezett, mélyebb vizű Öreg Bega részre, hol valamikor a horgászok pontyozni szerettek.

Ha nincs kedve csónakázni, és batyut cipelni, átkocsikázhat Perlezen s a nagybecskereki aszfaltút első kereszteződésénél elkanyarodhat balra, az écskai halgazdaság halastavai felé.

Ez a két útirány a saját kalandozó természetükre támaszkodó látogatókat vezetheti.

A kényelmet kedvelőknek inkább a Nagybecskerek-Belgrád útvonal felel meg. Igaz ki kell vadászni úgy hét kilométernyire Becskerektől az Erzsébetlak (Belo Blato) felé vezető útkereszteződést, de ha ez sikerül, már a kanyarodás után élvezetes kilátás nyílik a Bega hídról, a Fehér tóra, a rétekre, a halastó környéki víkend településre. A "Sibila" elnevezésű motel után (hol főleg olasz vadászok keresnek éjszakai szállást), a keskeny aszfaltúton egy szerény tábla jelzi a letérést a Császár-tóra. A töltésről lekanyarodva, fűzfák, ezüstnyárfák és nagy szemű ringlófák között rövid út vezet az Öreg Bega partjára, hol nádfedeles vendégváró, természetbe illeszkedő, hűvöst biztosító szaleklik, s turistát szolgáltató apró építmények várják az érkezőket.

Szaleklik előtt

Az ismételhetetlen egységes természet kapuján beléptünk.

Ne feledjük, a rezervátumban este 22 órától reggel 5-ig tilos a tartózkodás!

A kocsi leparkolása után, ha a sétát választottuk a Császár-tó jobb oldalán, a keskeny de jól kitaposott ösvényen megkezdhetjük a kutatást.

Öreg Bega parti séta

Nem kell csodálkozni azon, ha néha olyan a közérzetünk, hogy az Amazon parti dzsungelben járunk, sőt arra is figyeljünk, nehogy eltévedjünk, hisz a terület nagy része járhatatlan.

A rönkbe elefántfejet vésett az idő foga

Tavasztól őszig sétahajó viszi az Öreg Begán keresztül a természetkedvelőket, a Császár-tóba vezető deszka mólóig. Ily módon a kiszállás után, a mocsári növények között, biztonságban, szárazon, sétálva juthatunk el a kiszélesített platóig, ahol élvezhetjük a kilátást az egész Császár-tóra.

Az impozáns kis hajó körbe viszi utasait a tavon

Már az indulás kezdetétől, a hajó az Öreg Bega szélétől a közepe felé egyre szélesedő, vízre fekvő nagy sötétzöld levelű, nyáron fehéren és sárgán virító tavirózsák között kígyózik. A part közelében a tájba beleolvadt, faágszínű, megmerevedett szürke gémek kémlelik a vizet, lesvén a pillanatot, hogy a villámtól is gyorsabban lecsapjanak a játékukban megfeledkezett halcsemetékre, a friss ebédre. Vízbe pottyant elöregedett, széltörte, vastag faágakon kinyújtott nyakkal, szétterpesztett lábakkal teknősök napoznak. A kétezernyi fészket is elérő fakoronákba épített madártanyák, méterről méterre bizonyítják a tollas építészek tehetségét. Néhol vízisikló szeli át a csendes vizet, új vadászterületet keresve. Akinek egy kicsit több a szerencséje, vidrát, vaddisznót, fehérfarkú sast is láthat. A két teljes óráig tartó hajókázás alatt könnyedén tapasztaljuk: itt valóban a káka tövén költ a ruca.

Otthon a természetben

A partmenti zöld vízinövények között sok a sulyom. A mezítlábas vízbegázolóknak, fürdőzéssel próbálkozóknak, vigyázniuk kell a tavalyi háromágú kiszáradt "magra", hisz a vigyázatlan ember ha rálép, a talpából a milliónyi darabra tört magszilánkokat igen nehéz kiszedni.

Tavirózsa és sulyom
A sárga és fehér tavirózsa beborítja a Császár-tó felszínét

Ne ijedjünk meg, ha a békés madár-csicsergést, felelgetős énekhangokat, csivitelést, gyanakodó, hirtelen felröppenő madársereg csattogása, suhogása hasítja át. Ez itt természetes, környezetbe illő esemény.

Visszatérve a partra, a kiindulópontra, egy észrevétel: a rezervátum kezdeténél, közvetlenül a sétahajó mólója környéki tisztáson, nagyobb szabadság engedélyezett. Itt a hosszabb időre letelepedett kirándulók előszedhetik rostélyaikat, bográcsaikat és fapadokon pihenve a nádfedelek hűsében, míg a gyerekek a tisztáson játszadoznak, madárdalos hangulatban piknikezhetnek.

Lazítva a szaleklik hűsében
A természet lágy ölén megéhezik az ember

Ha magunkkal hoztuk a horgászfölszerelést is, tudnunk kell, hogy a 24 halfajtában gazdag rezervátumban, már egy éve ideiglenesen tilos a horgászat. Pedig itt az amurok, pontyok hatalmas példányai botokat törtek, horgokat egyenesítettek, zsinórokat szakítottak!

Csábító horgászhely
Amikor még lehetett horgászni...
Csak a csőszök járhatnak csónakon

Míg az ideiglenes tilalom tart horgászni mégis lehet.

A helybéliek tudják, hogy már koratavasszal a motel előtti Bega töltésen túl, a "Traktor barának" elnevezett, pontyban, amurban, "babuskában" és különböző keszegfajtában gazdag meder jó fogásokat ígér. A napi engedély 500 dinár (kb. 2000 Ft), de akinek éves DTD horgászengedélye van (1.800 din), azzal itt nyugodtan lehet horgászni.

A vállalkozó természetű sporthorgászok 200 dináros (kb. 780 Ft), CSAK napi engedéllyel horgászhatnak az Erzsébetlak környéki halastavat övező "szifon" kanálisban is. Jók a pontyozási és a harcsázási esélyek. Az odajáró horgászok az idén már horogra került 11 kg-os nyurgapontyról és egy 27 kilós szürke harcsa zsákmányról mesélnek.

Befejezésül, ha a halfogás mégis kimaradna, és ha a természetbúvár vagy a horgász nem vitt magával sem rostélyt, sem bográcsot, s ha mégis csábítónak tűnik a kiváló halászlé, sült hal, vagy a vadas különlegességek gondolata, a "Sibila" motelben egy kis pénz ellenében, biztosítva van részükre a könnyen elérhető jó ebéd és vacsora.

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.