A balin

A balin

A balin - vagy kicsit talán előkelőbb nevén: ragadozó őn - sok pergető horgász egyik kedvenc hala. Kellően rafinált, már-már eszes, néha könnyedén, máskor borzasztó nehezen horogra csalható őkelme. Az igazán szép példányokkal történő találkozás pedig minden pecásnak örök emlék marad. Ha a halaknál rangsorolni kellene a „sportosságot”, akkor minden bizonnyal dobogós helyezésre számíthatna. Hogy ki is ő, és hol kereshetjük? Erről szól most ez a kis bemutatkozó.

Balin (Aspius aspius L.)

A nép nyelvén: baing, baksa, bálind, boin, bucükeszeg, csabak, csereőn, fenékkeszeg, kapókeszeg, nagypénteki hal, nagy szélhal, nyílkeszeg, őn, őnborjú, őnkeszeg, őnyhal, pólind, ragadozó küsz, szellőkeszeg, táncos őn, torzsáskeszeg, vadászkeszeg, vezérhal, villámkeszeg, vízenjáró hal.

A balin Közép- és Kelet-Európa vizeiben általánosan elterjedt halfaj. Az Elba folyó és az Urál-hegység jelzi európai élőhelyének nyugati és keleti határát. Északon Svédország és Finnország déli részéig találkozhatunk vele. Délen a Duna vízrendszere, a Sztruma és a Marica alkotja elterjedésének határát. A Kaszpi-tengerbe torkolló folyókban és az Aral-tó vízgyűjtőjén is horogra akadhat, igaz, e két területen két különböző alfaja él. (az Aspius aspius tarniatus és az Aspius aspius ibloides).

A balin elterjedése

Hazánkban a nagyobb folyó- és állóvizek közül szinte mindenütt megtalálható, kivéve, ha a vízszennyezés onnan kiűzte. A víz minőségére nagyon érzékeny hallal van dolgunk, ezért is tűnhetett el a korábban balinrablástól hangos zárások némelyikéről. Általában kisebb csapatokban él a nyílt, növényzettől mentes helyeken. Kedveli a folyók lassú áramlású, limányos részeit, míg tavakon gyakran a kövezések, mólók, körül portyázik. Fő tápláléka a küsz, ezért ott, ahol tápláléka nagyobb csapatokban fellelhető, szinte biztosan számíthatunk őkelmére. Ívása kora tavasszal történik, ekkor nagyobb csapatokban vonul megszokott ívóhelye felé.

Ivarérettségét 3-4 éves korában éri el. Az ívás március végén kezdődik és május elejéig tart. Ez idő alatt a hímek fején fehér nászkiütéseket figyelhetünk meg.

Egy kisebb példány

Ívóhelyül sóderos vagy homokos területet választ, ahol mérettől függően rakja le egyedenként sokszor akár 400.000 darab ikráját. Az ikraszemek rendkívül tapadósak, és általában 10 nap múlva kelnek ki belőlük az aprócska lárvák. Kezdetben ezek a parányi kis életek kerekesférgekkel táplálkoznak, majd nagyobb planktonból álló menüre váltanak. Ezen az étrenden nagyon gyorsan fejlődnek, a néhány hónapos ivadék már ragadozással is próbálkozik. Kétéves korukban teljes mértékben áttérnek a ragadozó életmódra, ettől kezdve a küszök és egyéb apró testű halak, rovarok, békák rémeivé válnak.

Rablás közben

Hosszú életű, jelentős testnagyságot elérő hal, legnagyobb példányai 6-7 kilósak, és 70-80 cm hosszúak. Ezek a példányok már 12 éves halmatuzsálemek, kifogásuk hatalmas élmény. A hazai abszolút rekord 10,54 kg-os példány, ami 1991-ben akadt horogra.

A nagyobbak akár 12 évesek is lehetnek

Haldorádó rekordlista

A nagyobb balinállomány fenntartása nagyon kívánatos volna, de a növekvő mértékű szennyezések, az íváshoz készülődő csapatok halászati megtizedelése nem kedvez az állomány jövőjének, különösen Európa szintjén. Nem véletlen, hogy az Európai Unió ökológiai hálózataként létrehozott Natura 2000 rendszerben jelölő fajként szerepel. Magyarországon számos vízterület - többek között - a ma még stabil és európai viszonylatban igen értékes balinállománya miatt is vált Natura 2000 területté.

A faj mesterséges szaporítását ugyan 1975-ben megoldották, de az ideális mindenütt a természetes szaporulat lenne. Remélem, a jövője sokkal fényesebb lesz ennek a rendkívüli halnak, mint a jelen állapot.

Leírása, ismertető jegyei:

Teste megnyúlt, mérsékelten magas, oldalról lapított. Félig fölső állású szája nagy, szájszöglete a szem alatt van. Alsó állkapcsának csúcsa kisé fölfelé hajló, enyhén kampós. Hátúszójában 8, farkalatti úszójában 12-14 elágazó sugár számolható. Utóbbi úszó szegélye erősen homorú. Pikkelyei aprók. Az alsó úszók gyakran már a fiataloknál is rózsaszínesek, az idősebbeknél pedig kifejezetten vörhenyesek.

Horgászata:

A balin rendkívül sportos, kitűnően küzdő hal. Már a horogra csalása is kalandos, hiszen rendkívül ravasz hallal van dolgunk. Legyezve, pergetve, úsztatva, fenekezve, vízigolyóval, balinólmos montázzsal egyaránt jól fogható, ha jókor, jó helyen próbálkozunk.

A balin horgászatáról bővebben itt olvashattok.

Írta: Polyák Csaba (csabio)
Fotók: Robert Hamer, Polyák Csaba
Felhasznált szakirodalom: Pintér Károly: Magyarország halai (Akadémiai Kiadó Budapest)
Harka Ákos - Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája (Nimfa Természetvédelmi Egyesület Szarvas)

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: