Haldorádó - Matula Pergető Gyerek Horgásztáborok 2017

Haldorádó - Matula Pergető Gyerek Horgásztáborok 2017

Azt mondhatom, hogy már szinte hazajárok Sarudra. Nemcsak a gyerek horgásztáborokat vezetni, de nyaralni és pihenni is. Feleségem és én beleszerettünk ebbe a kis faluba, no meg persze a Tisza-tóba, ami számunkra, folyóvízi horgászok számára, mindig egy teljesen új kihívást jelent. Ezért nem is csoda, hogy már nagyon vártam az idei pergető gyerektáborokat. A július csak eljött végül, én pedig nekivágtam, hogy újabb szép emlékeket szerezzünk a táborba érkező gyerekeknek – és persze magamnak is.

Csak júliusban tudtam vállalni ezt a számomra oly kedves „munkát”, hiszen augusztusban már a saját esküvőmre kellett fókuszálnom teljes odafigyeléssel és erőbedobással. Így idén is három hetet töltöttem el Sarudon, három tábor vezetésében vettem részt.

Indul a csapat csónakázni
Az élő folyón száguldozunk

Jó volt látni, hogy nagyon sok az ismerős arc a gyerekek között. Bizony sokan visszajárnak már, ugyanúgy, ahogy én is. És persze sok új kis horgásszal is megismerkedtem, hiszen a táborok népszerűsége nő, és szerencsére egyre több gyerek érdeklődik kifejezetten a pergetés iránt is.

Én is dobtam párat…
Az első turnusban Bernát volt a nyerő, ő fogta a legtöbb halat!
Közös a siker, közös az öröm

Így a tavalyi évhez képest többen jelentkeztek idén pergető táborba, sőt! Több olyan gyerkőc is érkezett, aki tavaly még vagy finomszerelékes, vagy nagyhalas táborban volt, de idén már a pergetők közé jelentkezett. Azt hiszem, számomra ennél jobb visszajelzés nem is kell. Nagyon boldog vagyok, hogy egyre több és több kis horgásszal tudom megszerettetni ezt a csodás sportot. Remélem, jövőre még többen leszünk!

Az első turnus legnagyobb balinját Beni fogta…
… majd el is engedte

De ne szaladjunk ennyire előre! Vegyük szépen sorjában, mi is történt e három hét alatt.

Az Öko Portban édes az élet :)
Idilli környezet, idilli hangulat

Az első héten nosztalgikus érzelmektől fűtve jártam be Sarudot és az Öko Port környékét. Bizony, sok minden változott az elmúlt év óta, és folyamatosan változik is. A fejlődés nem áll meg egyetlen napra sem. Az ide látogatók számára feltűnhet, hogy valami mindig épül, valami mindig készül, szépül, csinosodik. 

A nádi pontyozást mi csak messziről néztük…
… de a 65-szörös optikai zoom segített, hogy megörökítsük a pontyos fiúk egyik szép halát
Oli pontyozott és keszegezett 3 napot, majd utolsó nap beugrott hozzánk pergetni is egy kicsit :)

Sarud folyamatosan gyarapszik, fejlődik, gazdagodik valami újdonsággal. Az itt dolgozók fáradhatatlan munkájának hála hétről-hétre egyre szebb és jobb környezetbe érkeznek a turisták és a Haldorádó - Matula Gyerektáborok lakói is.

Az első héten a balinok voltak a főszereplők
Törpeharcsákat éjjel…
… és nappal is fogtunk

A sok újítás okozta csodálkozásomat és örömömet aztán a helyi horgászok panaszkodása lombozta le egy kicsit. No, persze nem a turisztikai fejlődés miatt sopánkodtak, hanem a halak kapókedve miatt. Olyan hírek érkeztek, hogy kevés a küsz a tározón, és a rablóhalak sem úgy muzsikálnak, mint tavaly. „Hát, majd meglátjuk”, gondoltam magamban.

A második héten előkerültek a kősüllők is
Szép pillanat
Megy a kemény pergetés

Aztán meg is láttuk, mert az első hét pergetőivel bizony elég kemény, melós pecáink voltak. Sajnos az időjárás sem volt hozzánk kegyes az elején. Nagyon sokszor volt másodfokú viharjelzés az erős szél miatt, így ki sem tudtunk menni csónakkal horgászni. Ilyenkor a kikötőben kerestünk alternatív megoldást.

Peti és Szasza életük első balinjaikkal, amiket egyszerre csíptek el…
… majd egyszerre is engedtek vissza

Amikor meg a szél egy picit csendesült, és végre ki tudtunk hajózni, akkor sem adták könnyen magukat a halak. Az első turnus pergetőivel leginkább az élő folyón tudtunk eredményesek lenni, ahol a balinok okoztak nagyszerű élményeket a srácoknak. Panaszra végül egyáltalán nem lehetett okunk, hiszen horogra akadt néhány kifejezetten nagy példány is.

Szasza élete első kősüllőjével!
A köveseket néha csak apró nimfákkal és rákokkal tudtuk megfogni
Káosz a pergető csónakban

A második turnusban többen is szerettek volna pergetni, olyanok is, akik alapból nem a pergető táborba jelentkeztek. Emiatt rotáltuk a gyerekeket, hogy mindenkinek, aki szeretne, legyen lehetősége csónakos horgászatra, és minél többen jussanak pergetős élményekhez. Ennek a rendszernek köszönhetően sokan ekkor fogták meg életük első pergetve fogott halaikat.

Élményfalus kis pergetők
A törpék mindennapos vendégeink voltak
Vanessza is megfogta élete első kősüllőjét

Sajnos az időjárás ezen a héten is nagyon szeles volt, ami nagyban megnehezítette a dolgunkat, de legalább kimozdította a süllőket, amikből el tudtunk csípni egyet-egyet. A kősüllők is előkerültek végül, a pergető csónakban mindenkinek sikerült halat fognia, így összességében egy rendkívül eredményes hetet zártunk.

Dávid és csodás balinja

A harmadik hétre csillapodott a szél. A táborban töltött öt napból négyen remek szélviszonyok között horgászhattunk. A sors iróniája, hogy ekkor vitorlás táborozók is voltak az Élményfaluban, és persze ők nem örültek a szélcsendes napoknak, de mi, pergetők hálát adtunk a nyugodt időért.

Egy-két nemes sücit is elcsíptünk
A 3. turnus csoportképe

Ezen a héten nagyon adakozó volt a Tisza-tó. Talán kárpótolni akart minket az elmúlt két hét szeles, nehéz horgászataiért, vagy csak a sok visszatérő gyerekhorgászt üdvözölte ilyen bő ajándéközönnel, nem tudom, de volt itt minden: sok szép balin, nemes süllő, kősüllő és még harcsák is.

Dávid és egy Tisza-tavi ezüst nyíl
Bendi a 3. turnus legeredményesebb pergetője volt
Nagyon sok halat fogott

Ezen az egy héten megpróbáltunk célzottan harcsázni az élő folyón. Soha azelőtt nem csináltam ezt a gyerekekkel, hiszen harcsát fogni azért keményebb dió, mint balint vagy süllőt. És mindig inkább a biztos fogásra mentünk, mintsem hogy a bizonytalant hajszoljuk. Viszont mivel jól tudtuk fogni az egyéb ragadozókat, és mindenkinek sikerül hamar halakat fognia, valamint igény is mutatkozott a gyerekek részéről a harcsázás iránt, úgy éreztem, ennek is eljött az ideje.

Áron és egy kis nemes süllőke
Bendiről rengeteg halas kép készült
Hadd menjen!

Két módszert próbálgattunk két nap egymásután. Egyrészt késő délután és este kuttyogattunk a folyón, valamint éjszakára 1-2 órára lehorgonyoztunk és fenekező módszerrel is megpróbáltunk bajszos ragadozókat fogni.

Levi egy pici nemes sücivel
Kősüllőt is sikerült fogni

Mindkét módszerrel voltak rontott kapásaink és fogott halaink egyaránt. Azonban nem a fogások és a halak mérete tette felejthetetlenné ezeket az esti horgászatokat, hanem a tiszai csónakos pecák varázslatos hangulata és a máshol nem megszerezhető tapasztalatok megélése. A csillagos ég alatt történeteket meséltünk, beszélgettünk, és közben még szép kis harcsákat is fogtunk.

A parton is szerencsét próbáltunk
Bendi spiccbottal is verhetetlen volt
Nincs megállás!

A gyerekek meglepően jól bírták a hosszabb ideig tartó egy helyben ülést és várakozást. Nagy élmény volt látni számomra, hogy a legizgágább, legaktívabb gyerkőc is csendben és nyugodtan tud várni egy helyben, ha harcsa lehet a várt zsákmánya. Azt hiszem, a horgászat így (is) fegyelemre és kitartásra nevel, amit nagyon fontos megtanulni a mai fiataloknak. Számomra ezek az esti horgászatok voltak az idei gyerektáborok legemlékezetesebb pillanatai.

Az első komolyabb Sarud környéki harcsám
Bendinek a harcsa is összejött

Így alakultak a Haldorádó - Matula Pergető Gyerek Horgásztáborok 2017-ben. Találkozunk jövőre is!

Írta: Szalai Gábor László
Fotók: Szalai Gábor László, Élményfalu – a Tisza-tó Kalandközpontja

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: