Pergető iskola 13.

Pergető iskola 13.

A pergető horgászat során, mivel gyakorlatilag a létező legnagyobb mobilitást ez a módszer adja, nem felejtkezhetünk meg semmi olyan dologról, ami eredményességünket, vagy kényelmünket szolgálja. Nincs attól kellemetlenebb, mint amikor felesleges négy-ötszáz métereket félóránként meg kell tenni, mert az autóban maradt valami. De annak sincs értelme, hogy úgy nézzen ki a pergetőhorgász, mint egy mozgásképtelen karácsonyfa. Tehát jól össze kell állítani a kiegészítők listáját, mert nem gátolhat a mozgásban és a horgászatban, de mégis minden kezünk ügyében kell, hogy legyen, ha szükséges. Tekintsük át melyek azok az "apróságok", amik úgymond nélkülözhetetlenek!

Néhány hasznos kiegészítő

Szükségünk van karabinerekre, amiket főként a fonott zsinórhoz használunk. A jó kapocs legyen könnyű, ne csillogjon, de legyen erős: ne hajoljon ki, ha elakadt műcsalinkat éppen kiszabadítani próbáljuk. Van, aki a not-a-knot rögzítési technikáját alkalmazza, míg más - például e sorok írója, valamint összes horgásztársa - a speciális karabinereket favorizálja, melyeket palomár-csomóval rögzít.

Balról jobbra: Berkley-kapocs (akár harcsára is!), not-a-knot (csomó nélküli rögzítő) és omega-kapocs

A rögzítés után ne maradjon zsinórunknak hosszú lógója, el kell vágnunk - és nem rágnunk! - azt, amihez nagyon jó a bicska. Írhattam volna akár úgy is - kész a csomó, a kiskésit neki! Kötelező kellék, mindenre jó lehet.

Bicska, ami nélkül nem horgász a horgász, mellette a nélkülözhetetlen érfogó

Szájfeszítő és fogó. Belenyúlni egy mélyen akadt műcsaliért egy gyönyörű csuka, vagy süllő szájába veszélyes és felelőtlen dolog. De még balinnál sem veszélytelen: míg mi mélyen kalamálunk a hal torkában, az dob magán egyet, és mi is rágyógyulunk saját horgunkra, szakállig... Ezt elkerülendő, használjunk hosszú szárú érfogót, lehetőleg hajlítottat, avval könnyebben boldogulunk. A kipeckelt szájból / torokból kevesebb sérüléssel veszzük ki így a horgokat, és ez mind a halnak, mind lelkiismeretünknek jobb. Ezekre egyszer kell úgymond beruházni, és vigyázni rájuk, így örök darabok.

Hosszú szárú fogóval nyúljunk a mélyen akadt wobblerért, villantóért!

Horogfenő: wobblereimen fityegő - nem gyári, hanem Ownerrre cserélt - horgaimat a legritkább esetben fenem, mondjuk akkor, ha csontot ütött át, és kibicsaklott a hegye. Azonban a twistereket és a gyári horoggal szerelt körforgókat fenni kell. Két oldalról szoktam fenni, óvatosan húzva a rézsút tartott követ, és így ragadósan hegyes lesz minden horog. Körömpróbával óvatosan ellenőrizhető az eredmény. Műcsali-arzenálunkat egyébiránt célszerű osztott rekeszes, műanyag dobozban, ládában tárolni. Így vihetjük őket kézben, kisebb méretű doboznál pedig akár mellényzsebben is.

A jól fent twisterhorog ragadósan hegyes, akár többi műcsalink horga. Ha nem, akkor fenni kell!

Szájbilincs. Magam is viszek haza halat a konyhára - ha én újabban nem is eszem meg - és az elvinni szándékozott ragadozókat, ha nem öljük meg kifogás után azonnal (ami nem mindig kivitelezhető), legjobb, ha a horgászat végéig bilincsen tartjuk. Lehetőleg egy bilincsre csak egy halat tegyünk, a kampó zsinegét pedig nem árt leellenőrizni, mert ha elszabadul a hal, akkor nemtörődömségünkkel annak lassú és kínlódó pusztulását okozhatjuk.

Hal bilincsen. Még mindig így a legkíméletesebb

Mérőszalag, vagy centi: szükségünk van a biztos tudatra, hogy a megtartani kívánt halak biztosan méretesek legyenek, mert a szemmérték sajnos gyakran csalóka. Bár vannak horgászok, akik a bot nyelén jelölik a 30 vagy 40 centis limitet, azért jobb, ha van nálunk egy colstok, vagy mérőszalag.

Biztos, ami biztos - elő a centivel!

Zseblámpa vagy fejlámpa. Éjjelente elvesznénk nélkülük, ez biztos. Aki sokat perget éjjelente egyedül, annak jobb a fejlámpa, de tartalékban szükség lehet a zseblámpára így is. Az sem rossz, ha viszünk magunkkal tartalék elemeket, mert Murphy szerint az elemek lemerülési ideje a sötétség erősödésével valamint a halak egyre fokozódó érdeklődésével négyzetesen arányos. Én csak egy éjjelt kínlódtam végig alig pislákoló és hajnalra teljesen kihunyt lámpával, de nem volt az igazi...

Nem szabad elfeledkezni a szúnyogriasztóról sem: nélküle jó néhány helyen lehetetlenné válna próbálkozni is. A krémek tovább tartanak, a spray viszont praktikusabb, mert avval a lábszár, ingnyak, stb. is lekezelhető. Én minden évben veszek egy pumpás - nem reklámozni akarom, ezért nem írok márkát - riasztót, amit áttöltök egy ősrégi üvegflakonba, azt hordom magamnál, ez ugyanis nem szivárog.

Szúnyogriasztó van benne, nem dezodor!

Jól jön az ajakír, főleg szeles időben. Végül legyen nálunk pár tartalék hármashorog, ha véletlenül kihajlítanánk néhányat valami makacs csök miatt, és mindezeket tetézzük meg egy olyan dologgal, ami bármilyen körülmények között jó szolgálatot tehet a kisebb baleseteknél: egy vízhatlan helyen legyen nálunk néhány ragtapasz.

Ajakír, ami szeles időben nagyon is jól jön
Én az engedély - ami elsődleges feltétele a horgászatnak - belsejében bújtatok pár sebtapaszt
Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: