SPRO Hardliner LCS Pro 10600 gyorsteszt

SPRO Hardliner LCS Pro 10600 gyorsteszt

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a peremfutó orsók fejlesztése napjainkra elért egy olyan szintet, ahonnan nehéz bármilyen átütő újdonsággal előhozakodni. Igazán jelentős ugrásokat inkább csak évtizedes léptékben visszapillantva érzékelhetünk a piacon, de azért évről évre minden gyártó próbál csiszolgatni egy keveset a bevált, befuttatott gyártmányain. A SPRO cég a jól ismert Hardliner orsócsaládja esetében a névhez illesztett „Pro” szócskával igyekszik ráirányítani a figyelmünket a széria újabb fejlesztéseire.

SPRO Hardliner LCS Pro 10600
Méret: 60
Méretsor: 20, 30, 40, 50, 60
Súly: 405 g (a katalógusban)
530 g (mért adat)
Áttétel: 5,1:1
Visszaforgásgátló: holtjátékmentes
Fékrendszer: elsőfék + hátsó nyeletőfék
Csapágyak: 9+1
Zsinórkapacitás: 300 m / 0,33 mm
Egy hajtókarfordulattal feltekert zsinórmennyiség: 92 cm
Ház anyaga: karbonszálas műanyag
Dob anyaga: alumínium
Tartozék: alumínium pótdob
Ár: 13.800 Ft
A gyártó honlapja: www.spro.nl

Az adatok rutinszerű számbavétele során egyedül a katalógusban feltüntetett önsúly szúrhat szemet, ami nyilvánvaló elírás. Egy 60-as orsó legalább fél kiló körül szokott lenni a valóságban, hacsak nem vattából van. A Hardliner Pro súlya a méretéhez viszonyítva teljesen rendben van, ennyi anyagnak azért lennie kell egy ekkora szerkezetben.

Az ismerkedés percei során elégedetten konstatálom, hogy nagyon egyben van a szerkezet, hajszálnyi kotyogása sincs a hajtókarnak és a rotornak. A felkapókar átváltása éppen olyan, amilyennek lennie kell. A nyeletőfék kapcsolója akár a botot markoló kéz kisujjával is kezelhető, és a visszaváltása is finom, diszkrét. No és a színe, ez a szép, kormos fekete szín! Már a Passion megjelenésekor örömmel üdvözöltem ezt a matt, bársonyos, gumiszerű bevonatot, ami az esztétikai hatása mellett tapintásra is jóval kellemesebb, mint a fényes, rideg plasztik.

A „Pro” vastagított, cső alapanyagú felkapókarja valamivel erősebb, mint a régi modellé volt. A zsinór sima átmeneten keresztül fut rá a görgőre. A felkapókar és a görgő foglalatának csatlakozási pontjánál csak a hurkolódásra hajlamos, 20-asnál vékonyabb zsinórok használata esetén fordulhat elő fennakadás
A korszerű orsókban általánossá vált üzembiztos nyomórugó és az egyszerű váltó rúd kiküszöböli a régebbi orsók felkapókarja körüli hibaforrásokat
A zsinórvezető görgő fixen egybe van építve a golyóscsapággyal
A hajtókar abszolút kotyogásmentesen kapcsolódik a tányérkerékhez, ami egyrészt a pontosan méretezett, hatszög keresztmetszetű tengelynek, másrészt az egymásba illeszkedő, fogazott elemeknek köszönhető. A rendszeres tesztolvasók a márka említése nélkül is tudják, hogy melyik nagy cégnek kellene végre átvennie ezt az egyszerű és nagyszerű megoldást
A gyári zsírozás szokatlanul bőséges. Ehhez tényleg nem kell hozzányúlni 2-3 éven belül!

A szokatlanul bőkezű zsírozás az orsó futásán is megmutatkozott. A Hardliner Pro nem az a kimondott „parasztvakító” módon pörgő búgócsiga. 8-9 fordulat után elfogyott belőle a lendület, ami egyrészt a pontosan kihézagolt hajtóműnek, másrészt a „nyári minőségű”, kicsit sűrűbb kenőanyagnak tudható be. Lágyabb zsírral újrakenve 12-13 fordulatig sikerült tuningolni a gépet, ami teljesen normális egy új, bejáratós orsónál.

A zsinórprofilban felfedezhető egy enyhe hordó alak, de egy kulisszás dobemelésű orsótól - ráadásul 60-as méretben - ez a feltöltési kép kimondottan szépnek számít

Általánosságban fogalmazva, a dob egyenletes feltöltésében mutatkozó eltérések annál szembetűnőbbek, minél nagyobb átmérőjű, és minél mélyebb egy orsó dobja. Egy match orsóra 2-3 mm vastag rétegben feltekert damilon nem igazán lehet észrevenni, hogy mennyire korrekt az orsó dobemelése, de egy nagyméretű, mély dob már kihozza a különbségeket. Ennek fényében értékelve a Hardliner Pro zsinórprofilja ötöst érdemel, hisz’ ilyen jót nemigen látni az excenteres/kulisszás mezőnyben.

A „sima” Hardlinerhez képest a „Pro” változat egyebek között a csúszka vájatának kiképzésében tér el. Ezzel sikerült egészen jól megközelíteni az ideális zsinórprofilt
A hosszú utas fék fontos összetevője a fékcsillagban elrejtett, erős csavarrugó
A tapadós zsírral átitatott filckorongok alapozzák meg a fék tökéletes működését

A hosszú utas fék korrektül, egyenletesen működik a teljes tartományban. Fél kilós alaphelyzetből elindulva, a fékcsillag 2,5 fordulatára 5 kg-ig emelkedik a fékerő. Még tovább srófolva gyakorlatilag állóra fékezhető a dob, ami néha jól jöhet a legdurvább pályákon folytatott „dupla vagy semmi” játékban.

A dob furatában felül is…
… és alul is golyóscsapágyat találunk
A pótdob esetében csapágyazás nélküli, sima furat fogadja be a tengelyt

Még mielőtt bárki azt hinné, hogy a csapágyak hiányának említésével a pótdob értékét kívánom kisebbíteni, sietve leszögezem, hogy nem tulajdonítok különösebb jelentőséget a dobba épített golyóscsapágyaknak. Gondoljunk csak bele: a dob mindkét végére odatesszük a csapágyat, majd ezután a fékkel gyakorlatilag „satuba” fogjuk az akadálytalanul forgó dobot. Könnyű belátni, hogy a csapágyakon, vagy a „meztelen” furatban forgó tengely súrlódása legfeljebb ezrelékekben kifejezhető mértékben befolyásolja a befékezett dob forgását. Maradjunk abban, hogy ártani nem használ.

Talán egy fokkal hasznosabb, de általam szintén inkább marketingfogásnak, mint számottevő előnynek tartott tényező a hajtókarfogantyú golyóscsapágyazása is.

Természetesen a csapágyszámot az egyéb extrákkal párhuzamosan „adagolják”, tehát aki az egyszerűbb modell mellett dönt, az a plusz csapágyak mellett néhány hasznos dologról (pl. fém pótdob) is kénytelen lemondani. Vagy pedig megveszi a teljesen felszerelt és csapágyakkal telerakott csúcsmodellt. Hiába, így működik ez a fogyasztói világ! Ha vásárolsz egy digitális kenyérpirítót, akkor egy elemes morzsaporszívót is kapsz mellé ajándékba (amit magadtól eszedbe se jutna megvenni, de nyilván be van építve a kenyérpirító árába).

Na jó, ezt most nem a SPRO-nak címeztem, csak kijött, úgy általában.

Hardliner Pro csapágyleltár
Tányérkerék 2
Csiga 2
Görgő 1
Hajtókar fogantyú 2
Dob 2
Visszaforgásgátló 1
Összesen 9+1

A csapágyszám ilyen formában való felturbózását persze csak akkor lehetne kárhoztatni, ha emellett a szükséges helyekre nem jutott volna golyóscsapágy, amiről viszont a Hardliner Pro esetében egyáltalán nem beszélhetünk. Sőt, a csiga dupla golyóscsapágyazása példaértékű megoldásnak tekinthető, és a pontos illesztésekkel együtt magyarázatként is szolgál a hajtómű precíz, kotyogásmentes működésére.

A hajtómű csapágyazása példaértékű! Nem csak a tányérkerék, de a csiga is két golyóscsapágyon támaszkodik
A görgős, holtjátékmentes visszaforgásgátló a csiga két csapágya között helyezkedik el
A nyeletőfék a hajtókar negyed fordulatán belül visszavált. Az acélból készült, négykörmös átváltó tárcsa egy spirálrugó közbeiktatásával kapcsolódik a tányérkerékhez. A rugalmas összeköttetés tompítja a fémes ütközést - innen a nyeletőfék kulturált, finom átváltása
A nyeletőfék fémből készült gombja is feldobja az orsó megjelenését. A finom behangolásra 2 fordulaton belül van lehetőség, a szabad futástól a 0,3 kg-os beszorított állásig


Összegzés

A Spro Hardliner Pro masszív, „tömör”, strapabíró jószág, és külsőleg is egy olyan darab, amit szívesen tesz fel a botjára az ember. Amellett egyáltalán nem riasztó az ára sem. Univerzális orsó, amit mintha direkt a hazai pecások többségét kitevő fenekezők kedvéért készítettek volna. Betuszkolhatjuk éppen a „bojlis” vagy „feederes” skatulyába is, de szívesebben veszem ezeket a módszereket a tágabb értelemben vett fenekezés nagy kalapja alá. A nyeletőféket pedig nem kell a bojlisok privilégiumának tartanunk, hiszen bármikor jól jöhet ez a biztonsági berendezés, ha kicsit távolabb lépünk a bevetett botoktól.

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: