A verseny, ahol tényleg majdnem minden  szabad….

A verseny, ahol tényleg majdnem minden szabad….

A maconkai versenynaptár minden „műfajban” évről-évre rangos versenyek sorát tudja felmutatni, hála a terület adottságainak és halállományának, melyek számos más tényezővel együtt már világcsúcsokat is eredményeztek. Ezeken a megmérettetéseken viszont a profik mellett már szinte lehetetlen egy jó értelemben vett átlagos horgásznak díjazott helyezést elérni, bár - mint tudjuk - a szerencse e sportágban különösen nem elhanyagolható. További probléma, hogy igen nehéz beférni a zárt, vagy meghívásos versenyekre, illetve a siker reményében a jelentkezésnek már akár hetekkel korábban meg kell történnie. Nos, maradt kivétel Maconkán is! Ez a (VIII.) Nógrád Megyei Hírlap-Grátisz-BSHE Tóparti Randevú és Kupa. Tekintsünk vissza az ezévi versenyre, hátha ez a fajta verzió a nagy szakmai tanulságok levonása nélkül is többeknek érdekes lehet…

Annak idején, amikor elkezdtük e versenyt, még merőben más volt a helyzet az előszóban leírtakhoz képest.

Ami csak helyszínként nem változott - a gáti versenypálya

8 évvel ezelőtt úgy indult a dolog, hogy évente egyszer legalább találkozzanak azok, akik szeretik, vagy - tovább fokozva a dolgot - picit magukénak is érzik a vízterületet. Kötetlenül, lehetőleg családostul, és persze nem feltétlenül „csak” a verseny eredményeiért. Akkor úgy gondoltuk, az évi 2-3, inkább helyi, és megyei szintű versenyünk mellett ez a koncepció is jól megférhet. E kis összejövetel keretében már az első évtől párhuzamosan egy főzőverseny is megrendezésre került, ahol folyamatosan bizonyíthatónak tűnt számunkra az is, hogy milyen gasztronómiai értéke van a maconkai halaknak, vagy a környék vadjainak és gombatermésének a bográcsban, a kondérban, a nyárson, vagy más mesteri módon elkészítve.

E kezdetekben bizony más volt itt a horgászat, de a horgászélet is. Aztán szerencsére elindulhattak az egyre komolyabb fejlesztések. Volt ami kár, hogy elmúlt, de a változások többsége örömteli, és a többség érdekeit, igényeit szolgálja. Így utólag is visszatekintve jó (volt) átélni évről-évre a fejlődés kézzelfogható bizonyítékait, a dinamikusan növekvő fogási átlagot, az egyre változatosabb halfaunát, kapcsoltan a tovább szépülő környezetet, és a növekvő vízfelületet.

Borúban is derűs lehet az ember, ha örömét leli a természetben

Ezen kis kéretlen kitérőt a beszámolóban azért tettem meg, mert az idén is érdekes volt a vízparton a barátokkal, ismerősökkel egy pici időutazásként visszaemlékezni az első ilyen rendezvényre, melynek konkrét főzési helyszínén pl. már évek óta a Rekord-tórészlet halóriásokkal telepített vize hullámzik…

Szigeti veszedelem 2006, Maconka

A víztározó idegenforgalmi felfutásával párhuzamosan természetesen aztán egyre több lett a résztvevő is, és lassan bővülni kezdtek a kísérő programok. Ma már kerékpáros- és futóversenyek, sőt akár zenei rendezvények is megjelennek ezen a napon, amikor is az én értelmezésemben nem magunkat, hanem a szeretett vizet, a természetet, annak szépségét és változatosságát ünnepeljük.

Zene, tánc, móka...

Egy-két dolog viszont szerencsére változatlan maradt, és remélhetőleg marad a jövőben is. Ilyen ez a verseny is, amely már fogalmilag is több, mint Maconka második legrégebbi versenysorozata.

Ezen a versenyen előnevezés nélkül változatlanul mindenki, és gyakorlatilag minden horgászati módszerrel elindulhat, ráadásul nem is esélytelenül, ugyanis a díjak és a díjazások, valamint az ajándékok a verseny közben is (!) igazodnak a státuszokhoz és a módszerekhez, lehetőleg minden elismerhető teljesítményt megkeresve és értékelve! Így sem a nevezési díj, sem a szabályzati kötelmek nem jelenthetnek komoly akadályt, és itt a szervezői szándék szerint tényleg a részvétel az elsődleges, ahol megéri a jó értelemben vett amatőrnek is lenni…

Saját, profi versenyzőink is megtisztelnek azonban minket - ifj. Kalapos Attila
Ugyanígy Sanyamester, valamint a feeder-screen is már sokszor bizonyított nálunk

Bizonyítékul nézzük azért át így utólag azért a verseny főbb szabályait, mert ezekből sincs túlzott dömping:

1. Horgászni tetszőleges módszerrel, egyidejűleg 1 bottal és azon 1 horoggal lehet.

2. Az etetés mennyiségében, az etetőanyag összetevőiben nincs korlátozás.

3. A kifogott halakat csak gyűrűs (verseny-) szákban lehet tárolni, mérlegelésre csak élő hal kerül.

4. A kifogott 5 kg-on felüli halat soron kívül jelenteni, és mérlegeltetni kell.

5. A lefújás előtt megakasztott, de az addig még ki nem fárasztott hal sikeres szákolás esetén az eredménybe beszámít.

6. A mérlegelés után a halak visszaengedésre kerülnek.

Egyebekben a BSHE Horgászrendje volt az irányadó, és nevezési feltételként még az érvényes állami horgászjegy meglétét határoztuk meg. Ezt az okmányt egyébként külföldieknek és gyermekeknek a helyszínen is folyamatosan tudjuk biztosítani.

A nevezési díj a verseny támogatóinak ajándékaként a felnőttek és az ifik részére évek óta mindössze 1250 Ft, és ez már a finom ebédet is tartalmazza.

A megérdemelt ebéd közben

Akinek egyébként még volt rá kapacitása, ezen túl a szigeten készülő mesterműveket is megvámolhatta - tényleg mindenkit szívesen láttak.

Azért volt egy-egy gyenge próbálkozás a kóstolók elriasztására...

A gyermekek most is ingyen jöhettek, mert valamikor csak el kell kezdeni, ráadásul kiderülhet a tehetség is, ezért a Kupa már évek óta egyúttal egyesületi válogatóverseny is. Jó dolog az is, amikor a hajnalban más tervekkel megérkező vendéghorgászok beneveznek a versenyre, és a család alkalmi szurkolótáborrá alakul át.

Némi töprengés után az ezévi időpont július 01.(szombat) lett, és a konkrét helyszín szokásosan a Maconkai-víztározó mélyvízi versenypályája, illetve a gyermekeknek a csónakkikötői, a hölgyeknek pedig az ún. nyári-kikötői rész.

A gyermekek szektora
Női szakasz

A töprengést főleg az okozta, hogy az elmúlt évek többsége mindig esős versenyt hozott, a konkrét időpontok több hetes mozgásától szinte teljesen függetlenül. Én ezt kizárólagosan az ötletgazda Plachy György barátom (Ő egyébként a társszervező Nógrád Megyei Hírlap kereskedelmi igazgatója) számlájára szoktam írni, mondván, hogy egy-két sivatagi országban negatív időjósként súlyos pénzeket fizetnének érte.

Időjós, szervező és élő reklámember egy személyben

Nos, úgy nézett ki, hogy ez a helyzet az idén sem változik, mert az előző napok intenzív zivatarokat és okozatként árhullámokat is hoztak a Mátra déli térségében, így nálunk is. Szerencsére megúsztuk, és majd „csak” este kezdett újra ömleni a helyszínen tovább az eső. Lehet, hogy végre megváltozik a trend?

Visszatérve a konkrét eseményekhez, a regisztráció után 6.30-kor került sor a sorsolásra, majd az elhelyezkedés és az etetés megkezdése után 8.00-kor indult el a verseny, mintegy félórás csúszással. Ennek kizárólagos oka a krónikás, ugyanis én egész egyszerűen visszaaludtam az átrohant hét után, de a jelzett időcsúszás után a társszervezők és a halőrök már szerencsére lemondtak rólam, mondván a verseny pontos menetrendje a legfontosabb.

Na végre még egy álomszuszék...

Egy óra késéssel azért csak befutottam, de már nem tudtam komolyabb kárt tenni a nevezés és a sorsolás lebonyolításában, mert a gyakorlott csapatnak természetesen ismét flottul ment a dolog. Így végül az eredetileg tervezett 4,5 óra horgászidő után, de 12.30-kor került sor a lefújásra, melyet a mérlegelés követett.

Ez mindig érdekes dolog számomra, mivel számos értékes információt jelent a zsákmány faj- és súly szerinti összetétele, halegészségügyi állapota, és persze az itt-ott elcsípett egyéb megjegyzések.

Ekkor még nem tudtuk, hogy Kanyó Péter 8 kg feletti pontya sem lesz elég a legnagyobb hal díjához

Hullámzó eredményeket regisztráltunk a közel félszáz versenyzőnél, ráadásul e versenyen nem feltétlen a nagyobb pontyokra való célzott horgászat lett a befutó, ami már kezd idő- és helyfüggetlen általános helyi taktikává válni. Végül az ismételten finomra sikerült ebéd befejeztével sort kerítettünk magára az eredményhirdetésre is.

Az abszolút első Varga Sándornak 15.580 gr kellett a győzelemhez, és ezt döntően apró balinokkal érte el!

Ezek remélhetőleg már a közeljövő műcsalis balinjai...

Tari István második helye viszont 3 db-os, 14.700 gr-os mutatóval a legnagyobb halat is tartalmazta, és ez egy 9.020 gr-os tükrös volt. A harmadik hely Illés László részéről 14.480 gr-al szintén szinte tisztán balinos.

Balinmester 1.
Balinmester 2.

A negyedik - és különdíjas - Kelemen Gábor 13.420 gr-os „amatőr” fogása pedig a pálya legsekélyebb pontján döntően kisebb keszegekből, kárászokból, ráadásul belőlük is több fajból állt.

Sok kicsi... később sokra megy

Ezután megint pontos és pontyos horgászok következtek. Na így tegyen igazságot az elméletek között az ember...

A szervezők és a rendezők értékelve a látottakat végül ezévben összesen 15 díjat osztottak ki, mintegy 300.000 Ft értékben. A legjobbak kupát, valamint értékes tárgyjutalmakat is kaptak. Díjazásra került az abszolút I-III. helyezett, a legnagyobb hal kifogója, a legjobb felnőtt-, női-, ifi- és gyermekhorgász. A versenyzők számának, és így a pálya kijelölésének függvényében a rendezők további díjakat adtak ki a szektorgyőztesek, a további helyezettek, az adott horgászati módszer legjobbjai, valamint a legváltozatosabb zsákmány tulajdonosa számára. Az ún. profi versenyhorgászok és az amatőrök a versenyen külön is értékelésre kerültek.

Ezek a díjak valahogy mindig különösen szépen csillognak nekem

Így a már nevezetteken kívül különdíjat kapott Juhász Gergely és Tömör Balázs, az ifjúsági kategóriában Bakos Attila. Női első Papp Éva, második Mészáros Gyuláné, harmadik Orosz Ferencné. A gyermekeknél aranyérmes a komoly tehetségnek tartott Teplán Olivér, aki a déli parti sekély pályán is 5.980 gr keszeget tudott fogni, ezüstérmes Kuborczik Dávid, és végül bronzos lett Deák Dóra. Különdíjat kapott még a gyermek kategóriában Dancsok Balázs.

A jók közül aznap a legjobbak

A verseny után a horgászat napijegy megváltásával az általános szabályok szerint folytatható volt, sokan éltek is a lehetőséggel. Mások nézelődtek, sétáltak, vagy az I. szigeten a táncgálát tekintették meg. Ami engem illet, a verseny, kapcsoltan az e napi több száz vendég látványa ismét arra ösztönzött, hogy továbbra érdemes hinni olyan dolgokban is, melyek eredménye pénzügyileg nem mérhető… Köszönet érte az önzetlen támogatóknak, a versenyzőknek, és persze az ezúttal kíméletes időjárásnak is!

Szép. Természetesen.
Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: