Zalacsányi kalandok

Zalacsányi kalandok

Következő túrám szeptember elejére esett, ugyanis arra az időpontra erőteljes lehűlést és hidegfrontot jósoltak. Bújva az időjárás-jelentő oldalakat végig esőt és 5-6 Celsius-fokos éjszakai hőmérsékletet találtam. Ezért teljes mértékben a várható időjáráshoz igazodtam, bepakoltam minden meleg ruhámat és a sátorfűtést sem hagytam otthon. A lehűlő víz és a hidegfront miatt úgy gondoltam, hogy a halas-májas csalik mellé beteszem az édes-gyümölcsös bojlikat is. A túra előtt készítettem az SBS Quest Ready-Made Base Mix Phaze1-es alapmixéből 3 kg-ot, azt remélvén, hogy a frissen készített csalikkal hamarabb sikerül kapásra bírni a halakat.

A gyári alapmixet próbáltam még fogósabbá tenni pár adalékanyaggal

Mire elindultunk, kellően kiszáradtak a golyók, ezeket visszahelyeztem a gyári, légmentesen zárható zacskójukba, ezután meglocsoltam kevés Premium Phaze1-es dippel. Ezt követően nem volt más hátra, mint nekiindulni a jó 2 órás útnak Zala megye szívébe. Ismét a festői szépségű Zalacsányi-horgásztóra látogattam el, ahol a tógazda fogadott minket. A horgászhely már ismert volt számomra, mivel ismét a 2-es sátras helyet foglaltam le. A kipakolás ideje alatt sajnos eleredt az eső, aminek nem örültünk, de a kezdeti izgalmak feledtették ezt velünk. A helykereséssel sem kellett sok időt töltenünk, mivel a fejemben már megvoltak ez előzőleg jól bevált helyek.

Előttünk szinte egyenletes meder található 4,5-5 m-es vízmélységgel. Egy bóját helyeztem el kb. 130 méterre, ahová két végszerelék fog kerülni. A másik kettőt közel a gáthoz, mivel ez a hely az előző túráinkon is nagyon jónak bizonyult, sok halat sikerült innen fogni. A bója környékét megetettem pár szem halibut pellet, bojli és magmix keverékével. A gáthoz szánt etetést dobócsővel végeztem, mivel lépteimmel nem akartam a parthoz közeli halakat megzavarni. Amint a végszerelékek a helyükre kerültek, nem kellett sokat várni az első kapásra, ami a gátról érkezett. Az első kapást követően kb. 15 perc telt el, és ismét egy hal érkezett a gáthoz közeli etetésről.

Az első hal szakadó esőben

Ekkor már tudtam, hogy a halak ott vannak és nincs más dolgom, mint „becsapni” őket. A bója köré bejuttatott csalik sajnos érintetlenek maradtak, de tudtam, hogy előbb-utóbb beválik ez az etetés, csak ki kell várni. Ez így is lett, a gáti oldalról megálltak a kapások, míg a bójás etetésről több és szebb hal érkezett. Az éjszaka folyamán mérséklődött a kapások száma, ennek köszönhetően sikerült kicsit pihenni. Másnap reggel ismét a gáti oldalé volt a főszerep, kb. 15-20 percenként sikerült kapást kicsikarni. Ez az intenzív kapássorozat délig tartott, azután egy jó 3-4 órás szünet következett. A bójás etetésen jelezték a halak az ottlétüket, először több pontyfordulásra lettünk figyelmesek a bója környékén, majd megszólaltak a jelzők. Egy szép tükrös húzta el édesapám bója melletti szerelékét, és a már jól megszokott erős kirohanásokkal védekezett.

A szebb halak is tudatták ittlétüket (11,30 kg)

A szitáló, néha szakadó eső nem csökkentette a halak kapókedvét, több szebb példányt is sikerült a délután folyamán partra segíteni. Éjszaka intenzíven visszahűlt az idő, a hőmérőnk 5 Celsius-fokot mutatott. A szitáló eső is abbamaradt, ami igencsak megkönnyítette a fárasztást és a szákolást a csúszós, agyagos talajon. A testesebb halakat apukámnak sikerült horogvégre csalni, amik meglepő módon ugyanarra az egy botra érkeztek.

Egy éjszakai termetes töves (12,85 kg)

Hajnalban 1,5-2 órán keresztül intenzív kapássorozattal jelentkeztek a pontyok. Közvetlen a kapások után dobócsővel pár szem SBS C2-es főtt bojlit juttattam a szerelék köré. Kora reggel sikerült pár órát pihenni, amikor csillapodott a kapások száma. Délelőtt, pont mikor Spomboláshoz készülődtem, ejtős kapásra lettem figyelmes a gáthoz közeli botomon. A csali egy szem saját készítésű Phaze1-es bojli volt 16 mm-es frankfurtis Fluoro Pop Uppal kikönnyítve. A hal gyorsan közeledett a part felé, ezért azt gondoltam, hogy egy termetesebb keszeg kívánta meg ezt az édes csalit. Ahogy megérezte a partot, kitört és villámgyorsan visszanyert 30-40 méter zsinórt. Ekkor már gondoltam, hogy egy amur küzd a zsinór másik végén és lazítottam egy picit az orsó fékjén, hogy a következő kirohanásaival nehogy elszakítsa a damilt vagy sikerüljön meglógnia. Jó 10 perces fárasztás után sikerült megpillantani a halat és elsőre megmeríteni. Gyönyörű, hibátlan amur pihent a bölcsőben és feltűnt, hogy a szájában nem találtam egyetlen horog ütötte sebet sem az enyémen kívül. Fotózás után természetesen lefertőtlenítettem a sebet, mint minden megfogott hal esetében.

Hibátlan, harcias amur

A visszaengedést követően ismét újracsaliztam a nyerő kombinációval, majd pár szem Phaze1-es bojlit csöveztem a horog köré.

Nyerő kombináció

A kapástalan időszakokat kihasználva finomságokkal csillapítottuk éhségünket, amit a tóparton könnyen és rövid idő alatt el tudtunk készíteni.

Finomságok…

A túra alatt fontos a rendszeres, megszokott táplálkozás, melegétel-fogyasztás, hogy a horgászatot kiegyensúlyozottan, nyugodtan élvezni tudjuk. Ennek biztosítása érdekében napi kétszer meleg ételt fogyasztottunk, amit vagy mi készítettünk, vagy a nem messze lévő büféből hoztunk. A délután folyamán sajnos megszűntek a kapások a hirtelen időváltozás miatt. Egyszer alig 10 fokos esős hideg, máskor 23-25 fokos napsütéses idő jellemezte a nappali órákat. Naplemente előtt frissítettem a végszerelékeket és pár szem friss bojlit szórtam az etetett területre.

Gyönyörű naplemente

Az etetést nem akartam túlzásba vinni, inkább koncentráltan kis mennyiségű, jó minőségű bojlit szórtam a több kapás érdekében.

A front meg is tette a hatását, az éjszakát sajnos pár kapással „megúsztuk”. Ismét a bójás etetés működött, innen sikerült az összes halat pár fotó erejéig partra segíteni.

Egy „átlagos” éjszakai tükrös

Az éjszaka további részét sikerült átaludni, mivel a jelzők némák maradtak. Reggel borús, esős időre ébredtünk, amit szinte már kezdtünk megszokni. Reméltem, hogy az eső meghozza a halak kapókedvét és nappal sikerül pár szebb pontyot fogni. Ez így is lett, nehézkesen, de beindultak a halak, sikerült a gáti oldalon kapásra bírni a pontyokat. Az egész nap szemerkélő esőben telt, míg este erős szél kíséretében elvonult a csapadék.

Délutáni tükörponty, ami szintén a szemerkélő esőben érkezett

A szél igencsak lehűtötte a levegőt, nem is akartunk hinni a hőmérőnek, mikor a kijelző 3 Celsius-fokot mutatott. Ekkor már előkerültek a thermo ruhák, amik az éjszakai fárasztás alatt jól jöttek. Itt volt az ideje a sátorban is bekapcsolni a sátorfűtést és egy kis jó időt csinálni. Sátorfűtés vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy oxigénérzékelővel legyen ellátva a készülék. Ez a kis plusz funkció nem a kényelmet, luxust, hanem az életben maradást szolgálja, amin egyáltalán nem éri meg spórolni!

El sem indulok ilyen zord időben, többnapos horgászatra nélküle

Jó érzés volt a hideg ellenére melegben aludni. Az éjszaka hamar eltelt, sikerült átaludni a nagy részét, mivel csak 2 kapás ébresztett minket. Meglepő módon nem a már megszokott bójáról, hanem a gátról érkezett mindkét hal. Még ezt a nyirkos hideget is képes az emberrel feledtetni az az érzés, amikor egy gyönyörű, erős tőponty küzd a horog végén.

Szép éjszakai tőponty (12,35 kg)

Fertőtlenítés és visszaengedés után jólesett visszabújni a meleg, szobahőmérsékletű sátorba és kiolvadni.

Reggel megmutatta új arcát a tó és gyönyörű látvánnyal fogadott bennünket. Gyönyörködtünk a párolgó vízben, amikor megszólalt a jelzőm és sikerült egy szép tőpontyot a „habok” közül kiemelni.

A kis töves súlya 7,75 kg volt

Fokozatosan felszakadozott a felhőzet és néha elő-előbújt a nap, ami gyönyörűen beragyogta a tavat és környékét.

Gyönyörű látvány a gátról a párázó tó

Elindultam pár képet készíteni ebben a szép időben. Mire visszaértem, húzós kapásra emelhettem rá a gátnál lévő botomon. A bevágást követően nehezen bírtam megállítani a halat, kicsit úgy éreztem, mintha ő lenne az úr. Eloldalazott jobbra, a tó vége felé indult meg, miközben fokozatosan húzta a zsinórt az orsó dobjáról. Végül sikerült megállítani és megfordítani. A hal kb. 65-70 méterre lehetett tőlem, amikor sikerült pár méter damilt visszanyerni tőle.

A halak igencsak jó erőben voltak, nemegyszer karikába hajlott a 3,5 lb Nash bot

Szép lassan megadta magát és sikerült a partközelbe terelni, de itt mintha feltöltődött volna, újabb kirohanásokba kezdett. Több kirohanás után sikerült megpillantani a parttól kb. 15 méterre a halat a vízfelszínen. Amint megláttam, nagyon izgatott lettem és szóltam apukámnak, aki szákolt, hogy ennek elsőre meg kell lenni, nem veszíthetjük el! Ez szerencsére így is lett, jó 20 perces fárasztás után első merítésre sikerült megszákolni ezt a gyönyörű sötét színekben pompázó tőpontyot.

Gyönyörűségem, ami 10,15 kg volt

Nem tudtam betelni e gyönyörű hal látványával, szépségével. Elképesztően örültem neki, mivel ez eddig a legszebb halam! Nagy álmom volt, hogy sikerüljön egyszer egy ilyen tökéletes sötét, fekete színű tövest fognom! Ez most sikerült, itt a Zalacsányi-horgásztavon! A délelőtt folyamán ismét beindultak a halak a gátas etetésről, aminek nagyon örültem, ráadásul még a nap is kisütött.

Egy kerek tükrös…
…és egy töves (9,70 kg)

A délelőtti haldömpingnek legalább annyira örültünk, mint a tartós forró napsütésnek. Hamar felszáradt a tábor körül minden, már nem kellett tartani attól, hogy egy kapáshoz rohanva csúnyát vágódunk az agyagos talajon.

Táborunk a vízről

A kis zöld szigetecskén a part előtt sikerült mindent halat kényelmesen megmeríteni, ezzel nem tettük ki őket semmilyen veszélynek. Délután, ahogy elkezdett beborulni, úgy csökkent a kapások intenzitása is. Gyülekeztek az esőfelhők, mi pedig ismét felkészültünk az újabb, kiadós csapadékra.

Gyülekező esőfelhők

Nem sokra rá eleredt az eső, amit ismét egy hidegfront kísért. A levegő hirtelen lehűlt és mi ismét visszavonultunk kis meleg hajlékunkba. Természetesen az esőben is frissítettem a csalikat és megszórtam pár szem bojlival az etetett helyeket. Az eső éjjel is esett, az egybefüggő, sötét esőfelhőn látszott, hogy ez még el fog tartani egy ideig.

Sátrunk jól bírta a strapát
Jól látszik a képen is a csapadékmennyiség és az is, hogy a felszerelések nem kis próbatételnek lettek kitéve

Esős időben előszeretettel használom a Nash botmatracot, ez megvédi orsóimat a sár és a homok felcsapódásától. Az éjszaka még szemerkélt az eső, amikor elaludtunk. Éjfélkor lassú húzós kapás keltett. Ráemeltem és bevágtam, azonban a hal mit sem törődött ezzel, tovább úszott megállíthatatlanul. Jó 5 perc elteltével még 1 méter damilt sem sikerült visszanyernem a haltól. Eloldalazott a gát felé, és eközben sikerült a part felé irányítani. Több kirohanás után nehezen behúztam a halat elénk, ott folytattam a fárasztást. Eltelt 20 perc és még mindig nem sikerült megpillantani a halat. A hosszadalmas fárasztás ellenére nagyon jó erőben volt és kirohanás kirohanást követett. Eltelt kb. még 10 perc, ekkor már megpillantottuk a pontyot, pikkelyein megcsillant a fejlámpa fénye. Még párszor nekiindult a mélybe, de végül csak beadta a derekát és sikerült megszákolni. Amint belefektettem a bölcsőbe a halat, láttam, hogy egy gyönyörű nyurgaponttyal küzdöttem ennyit.

Eddigi legszebb és legnagyobb nyurgám (18,49 kg)

Visszaengedése után elégedetten feküdtem vissza ágyamba és pihentem ki a fárasztás fáradalmait. Igazából csak reggel tudatosult bennem e gyönyörű hal mérete, és hogy én lehettem az a szerencsés, aki kifogta pár perc erejéig.

A reggel beköszöntével sajnos elérkezett az utolsó napunk is. Azonban úgy éreztem, ha már nem sikerül fognom semmit, akkor is büszkén hagyhatom hátam mögött a tavat és ezt a pár csodás napot.

Nappal ismét kitisztult az idő, a napsütésé lett a főszerep. Sikerült még pár szép halat fogni a bójás etetésről.

Egy izmos, testes tükrös, szintén esőben

Az este ismét hűs levegő kíséretében köszöntött ránk. Elkezdtünk felkészülni a másnap reggeli pakolásra. Ezzel a gyönyörű látvánnyal búcsúztatott minket a naplemente.

Csodaszép látvány a naplemente

Az éjszaka gyorsabban telt, mint eddig szokott, sajnos vészesen közeledett a pakolás ideje.

Rohanó felhők az éjszakában

Most már, a túra végén kijelenthetem, hogy a két domináns íz nyert. A C2-es és a Phaze1-es bojlik voltak a nyerők, mindkét csalival szép számmal sikerült halat fognunk.

A nyerő csalik ismét bizonyítottak

Teljes mértékben úgy gondolom, hogyha összegeznem kellene ezt a pár napot, akkor szinte a legjobbat sikerült kihozni a túrából. A legfontosabb, hogy nagyon jól éreztük magunkat és tekintélyes mennyiségben sikerült szebbnél szebb halakat fognunk a frontos idő ellenére is. Mindezek mellett, aminek még nagyon örülök, hogy az egész túra ideje alatt a rengeteg kapás közepette is csak két halat vesztettünk. Szerintem jobban nem is zárhattuk volna ezt a pár csodás napot, a tó is megmutatta, hogy mire képes ebben a frontokkal tarkított időben.

Írta: Paál Norbert
Fotók: Paál László, Paál Norbert

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: