Egy nehezen induló, de a nap végére eredményessé váló horgászat

Egy nehezen induló, de a nap végére eredményessé váló horgászat

Nem sokkal nyitás után érkeztünk meg a Budapest közelében lévő Joker horgásztóra. Idén kezdtem el járni erre az intenzíven telepített tóra. Három olyan horgászállás volt, amiket már jobban megismertem, ezek közül szerettem volna az egyik helyet kiválasztani a bemutatkozó horgászat helyszínéül. A tóra hatodik horgászként érkeztem, és - sajnos - a három általam ismert állás mindegyike foglalt volt már, ezért egy teljesen ismeretlen helyen kellett szerencsét próbálnom.

Előző nap tartottam egy „teszthorgászatot”, hogy a cikkben majd minél több halról számolhassak be. Sok csalit és etetőanyagot kipróbáltam, sikerült is megtalálnom a legjobbat (azt akkor még nem tudtam, hogy csak arra a napra…), így reggel már egy lecsökkentett csaliarzenált pakoltam ki.

Egy reggel a Jokeren
Ezen a vízterületen a legfogósabbnak ítélt csalijaim

Mivel előző nap az összes halat egyetlen csalikombináció adta - egy szem 8 mm-es Maros XXL pellet egy szem Haldorádó Tenger Kincse lebegő Hybrid pellettel kikönnyítve - mindkét feederbotomat ezzel a csalival vetettem be. Az etetőkosárba Bait-Tech „Special G” Green etetőanyag került, amit csontival, egy kevés pellettel és búzával „ízesítettem” meg. Felszerelésként 2 db 3,60 m-es MH feederbotot vittem magammal, az egyik a már az oldalon is többször bemutatott, Döme Gábor nevével fémjelzett Spro Pellet Feeder MH volt (ez a bot nagyon hamar a szívemhez nőtt) egy Spro Aeronium 555-ös orsóval, a másik pedig egy Niedermayer Aesthetic Feeder. Mindkét boton erőgumis végszereléket használtam, 16-os monofil horogelőkére kötött 8-as Gamakatsu horoggal. Ez a végszerelék is az előző napi tapasztalatok alapján készült el, 22-es monofil damil és 6-os horog volt az egyik boton, de a kapások számában erősen érzékelhető volt a különbség a vékonyabb zsinórral összeállított felszerelés javára.

A Döme Gábor nevével fémjelzett Spro Pellet Feeder
Erőgumis végszerelék az előző napi csodacsalival felszerelve
Etetőanyag

Mondván, hogy előző nap megtaláltam a legfogósabb csalit és nagyon ettek is a halak, egy költségkímélőbb megoldást választottam és alapozó etetés nélkül vetettem vízbe a szerelékeimet. Közel 3 órán át horgásztam így - ez idő alatt mindössze egy apró keszeget és egy 30 dkg-os kárászt sikerült partra segíteni -, mire észbe kaptam, hogy valamit változtatni kell.

A nap első hala

Első ötletként a kiakasztott zsinórklipszes etetés merült fel bennem, gyorsan dobtam is 10-12-t ezzel a technikával, majd ismét vártam a halakat. Az etetés hamar meghozta a gyümölcsét: kb. 20 perce lehetett vízben a szerelék, amikor egy pillanatra belenéztem a horgászládába és ez pont elég is volt, hogy a botomat leborítsa az ágasról egy hal, de sajnos, ahogy a botot elkaptam, már szakadt is a horogelőkém (minden bizonnyal sérült lehetett a zsinór). Ahelyett, hogy örültem volna az első ilyen kapásnak, már azon gondolkodtam, hogy mivel lehetnék még sikeresebb. Az egyik boton maradt az eredeti csali, a másikon pedig váltottam a tavon már jó néhányszor bevált és a tógazda által is ajánlott Dynamite Baits horogpelletre. Ezzel a csalival már jó néhány lénai tok a horgomra akadt, de úgy vettem észre, hogy kedvenc barátaink, a pontyok sem vetik meg. Ez lett a fordulópont, innentől minden megváltozott. A csaliváltás annyira sikeresnek bizonyult, hogy 20-30 percenként húztam partra a halakat: pontyokat, kárászokat és egy közel 1,5 kg-os dévérkeszeget.

Szép dévért is sikerült fognom…
Dolgozik a nap első pontya
Catch and release!
Egy kisebb potyesz

Délután 3-4 óra felé (ekkor már több mint 5 óra telt el az etetéstől) alábbhagyott a halak kapókedve. Ekkor megint több dolog kavargott bennem, „hibáztattam” az időjárást, hiszen jött egy rövidebb zápor és beborult az ég. Gondolkodtam egy újabb, kisebb etetésen, de tudtam, hogy nincs már sok hátra a horgászatra szánt időből, így inkább egy olcsóbb megoldást választottam és megpróbálkoztam ismét egy csalicserével: visszaraktam azt a pelletkombinációt, amivel reggel kezdtem, és ami előző délután is olyan jól bevált.

Délután - ahogy felhősödött - a halak száma is csökkent…

A halak ismét mintha megvadultak volna, sorra jöttek a kapások. Sikerült megfogni a nap legnagyobb pontyát, egy 2,5 kg-os bajszos személyében, és összepakolás közben beköszönt még egy lénai tok is.

A nap folyamán 10 db halat sikerült partra segítenem, ebből 5 db volt ponty. A halak súlya összesen 15,3 kg volt.

A nap legnagyobb hala
Egy igazán különleges „vendég”

Ebből az írásból is kiderül, hogy sokszor nagyon apró dolgokon múlik a siker a horgászatban, és néhány apró változtatással jóval eredményesebbek lehetünk. Néha elég, ha az ember csak csalit vagy etetőanyagot cserél, vagy ha egy pár gombóc etetőanyagot bedobál a horoghoz. Előfordul, hogy a végszerelékünkön kell finomítani: kisebb horgot, vékonyabb zsinórt felrakni. Ezekhez persze kell az, hogy időben reagáljunk és tudjunk, merjünk változtatni. Nekünk kell alkalmazkodni a halakhoz, ők nem fognak hozzánk igazodni.

Írta: Hoffmann Ferenc (hofiferi)
Fotók: Lekk Mónika