Ismeretlen vizeken 11 - Kerek történet

Ismeretlen vizeken 11 - Kerek történet

A tavalyi nézsai kiránduláson annyira megtetszett Nógrád megye hegyes-völgyes vidéke, hogy elhatároztam, visszatérek ide horgászni, amint lehetőségem lesz rá! A pünkösdi hétvégére három lehetséges helyre böktem rá a térképen, amely nem volt más, mint Tereske, Alsópetény és Bánk. Petényben, a Cser-tavon vasárnap szerettem volna horgászni, de olyan sokan voltak, és annyira „néma” volt a víz, hogy esélyem sem volt normális képet alkotni az amúgy nagyon tetszetős tóról. Bánkon a fürdőzők és a kedvezőtlen körülmények vették el a kedvem a horgászattól, viszont ez kis tó belopta magát a szívembe varázslatos fekvésével, így biztosra veszem, hogy ősszel, mikor megnyugszik a tó és környéke, érdemes lesz még megnézni. Tereske volt az egyetlen helyszín, ahol nem volt tömeg és a körülmények is ideálisak voltak.

A pünkösdi hétvége arról volt híres, hogy az idei nyár első olyan időszaka volt, amikor a levegő hőmérséklete átlépte a 30 Celsius-fokot. A legtöbben strandra mentek, és én sem voltam egészen biztos abban, hogy jobb lesz nekem a vízparton, mint magában a vízben lenni. Azért döntöttem végül a horgászat mellett, mert nem volt kedvem a tömeghez. Tereskén minden vágyam teljesült ez ügyben, hiszen a két tóból csak az első tavon voltak sokan, míg a hátsó, nagyobbikon alig volt két-három csoport. Ez biztató volt, így boldogan váltottam ki a napijegyet, sőt még tippeket is adott a halőr, hogy miként tudnék eredményes lenni. A gépjárművel történő behajtás csak a be- és kipakolás idejére engedélyezett, de még így is kényelmesebb, mintha cipekedni kellene.

A hátsó tavat szemeltem ki
A horgászhelyeket meg lehet közelíteni gépjárművel
A halőrház közelében a kirándulók számára is van kiépített pihenőhely

A tó környéke nagyon rendezettnek, tisztának tűnt, az egész miliő barátságos hangulatú volt. Jól éreztem magam már korán reggel, pedig még csak be sem dobtam. Egyedül a napsugárzás aggasztott kicsit. Már reggel nyolckor hőség volt, és minden lélegzetnyi forró levegő azt üzente, hogy ez a mai horgászat nehéz lesz.

Választott horgászhelyemről ez a panoráma tárult elém

Réges-rég már horgásztam ezen a vízen, és azt is tudtam, hogy sokan bojliznak itt, így nem meglepő, hogy egy fűszeres-halas keveréket választottam az egyik felszerelésemhez, míg a másik csapásiránynak a savanyított kukoricát néztem ki annak reményében, hogy megfogom idei első amuromat.

Az egyik csapásirány a Magyar Betyár Pellet Pack volt…
… míg a másik a FermentX Nagy Ponty

A kényelmes, füves parton gyorsan kialakítottam horgászállásomat, ami különösen kényelmesre sikeredett annak ellenére is, hogy az árnyékot ígérő napernyőt Kedvesem napozó vackának komfortosabbá tételére áldoztam. No de mégiscsak én vagyok a férfi, aki bírja a hőséget… legalábbis még ezt gondoltam reggel.

Imádom a forró nyári napokat, amikor minden nyüzsög!

A Magyar Betyár Pellet Pack és etetőanyag már sokszor bizonyított a nagy pontyok csalogatását illetően, így most is a kolbászos ragasztott pellettel igyekeztem őket a horgászhelyem közelébe édesgetni. A Flat kosárba most egy felemás kaját kevertem, ami azt jelenti, hogy fél zacskó Total Fish és fél kiló Magyar Betyár etetőt kutyultam össze. Ezt az összeállítást még nem próbáltam korábban, de mindkét etetőanyag kiváló a maga területén, így nem volt okom kételkedni házasításuk eredményességét illetően.

Magyar Betyár és Total Fish - remek kombinációnak ígérkezik!
Ilyen szép kis gombócokat dobtam alapozó etetésnek

A másik felszerelésemet bordás kosarasra szereltem abban a reményben, hogy az amur könnyebben fel tudja szippantani a szabadon lévő csalit. A 25 grammos Pellet Feeder kosárba Tejsavas Nagy Ponty ízesítésű FermentX etetőanyagot tömtem, amit még felturbóztam egy kis erjesztett magkeverékkel. Ezzel a roppant kellemes illatú kajával mindössze négyet dobtam. Hatalmas, világos „ködfelhőt” képezve merült alá a tejsavas etetőanyag, ami annak a kevés vízáramlatnak hála remélhetőleg eljut majd a vegetáriánus halakhoz is, és keresni kezdik a savanyított tengerit.

Hiába borzasztó a savanyított etetőanyagok szaga, a Nagy Ponty aroma még ezt is képes megszelídíteni
A szélcsendben nagyon pontos alapot sikerült betennem

Az alapozást követő percekben máris észlelhető volt a halak aktivitása. A pelletes etetésen azonnal megjelentek a kisebb pontyok és a kárászok, amelyek heves rángatással tudatták, hogy szeretnék bekebelezni a horgon lévő pelletet is. Némelyiküknek ez sikerült is, óvatlanságukat néhány szárazon töltött perccel jutalmaztam.

Reggel még bírtam a napon ücsörgést, de később árnyékba kellett vonulnom
Ilyen halacskák voltak az első jelentkezők

Az etetőanyagokról már esett szó, de még nem említettem, hogy milyen csalivariációk kerültek a hajszálelőkékre. A Flat kosaras szerelékre felváltva Tüzes Ponty és Fokhagymás Hal oldódó-lebegő fluo pelletek kerültek, de az előbbit mintha jobban kedvelték volna a helyi pontyok, mert arra sokkal előbb volt kapásom.

A Flat kosár aljába ragasztott pellet került, arra pedig a csali
A Magyar Betyár és Total Fish keveréke került a „töltet” tetejére. A gyors hatás kifejtéséért ez utóbbi, míg a hosszan tartó csalogatásért a ragasztott pellet a felelős. Tökéletes összhatás!

A FermentX-es cuccom horga mellé pedig elég egyértelmű, hogy kukorica került. Ízesített verziókkal kezdtem, de azokat a kárászok és a kispontyok folyamatosan „köszörülték”, így a Vad Ponty ízesítésű és a natúr savanyított keménykukorica kombinációját véltem a legjobb megoldásnak. Ezt egy technopufival kikönnyítettem és bíztam benne, hogy ezzel már csak termetes halat fogok akasztani.

A természetes ízek és aromák jellemzik ezt a kombinációt

Az a tervem, hogy a natúr csalival lerázom a kishalak érdeklődését, bejött, mert eztán nem fogtam apróhalat ezzel a bottal. Igaz, hogy nagyot se sokat, de nem zavart, mert a methodos cuccal folyamatosan volt kapásom. A halak átlagmérete nem volt nagy, viszont mind szép, egészséges ponty volt.

A method szerelékkel nagyon sok pontyot fogtam, de méretük a két kilót nem nagyon haladta meg

A nap egyre magasabban járt már, és kezdett elviselhetetlenné válni a meleg. Nem vagyok kényes, de egyre gyakrabban húzódtam árnyékba. Éppen sertepertéltem valamit, mikor végre egy jobb húzós kapásra lettem figyelmes. Bevágáskor a bot karikában maradt és a hal komótosan elindult oldalra. A lassú mozgás és a méltóságteljes húzás nagy pontyot sejtetett!

Ennek már a fele sem tréfa! A Nevis Solution bot pattanásig feszülve is stabilan tartotta meg a halat!
Gyere már fel!

Hosszú percekbe tellett, mire sikerült felhúznom, és sokáig eregette a buborékokat, mire meg tudtam meríteni. A parton már nem volt vele sok gond, hagyta magát lefotózni és megmérni is. Csupán fél kilóval maradt el a tíztől, de ebben a forróságban nem is reméltem ilyen nagy pontyot, így örömömet nem tudtam leplezni.

Megvan!
Ezért megérte a napon aszalódni!
Legközelebb találkozunk!

A nagy testvér kifogása után a kisebb pontyok ismét átvették az uralmat az etetés felett, és ez délutánig így is maradt. Jól elszórakoztattak, de egy idő múlva már terhes volt az, hogy kétpercenként kellett az árnyékból előmásznom. Remélem, ennél nagyobb gondom sosem lesz az életben…

A Nevis Solution bot ötösre vizsgázott a nagyobb halak alatt is
A nap folyamán még volt egy termetes hal a horgomon, de az első kirohanása közben a kis horog kiakadt a szájából. Hiába dolgozik a bot a végletekig, ha a szerencse nem áll mellénk

A FermetX-es etetés mindeközben némán hallgatott. A kis halakat a keményebb és nagyobb csalival kizártam, csupán idő kérdése volt, hogy mikor görbíti meg a Whisper bot spiccét egy nagyobb hal. Dél körül aztán megtört a jég, és egy négyes forma tőponty ette meg a kukoricát. Szép-szép, de nem rá számítottam!

Ez a négyes tőponty a kukoricás etetésre jött, és sokáig úgy tűnt, hogy az amurok elkerülnek aznap

Persze nem szabad elégedetlennek lennem, hiszen már így is sok minden összejött. Fogtam sok halat, jót horgásztam, sikerült egy közel tíz kilós pontyot is megmeríteni, és fantasztikus órákat töltöttem el ezen a tavon. Csak hát az a fránya amur! Azt még jó lett volna megfogni… és akkor meggörbült a spicc, majd belazult. Ahogy lenni szokott, szinte semmiféle ellenállást nem mutatott a hal, míg a part közelébe nem ért. Csak mikor felhúztam, akkor döbbentem rá, hogy sikerült a 19-re húznom egy kettest. Egy gyönyörű, egészséges torpedó dugta ki a fejét a merítő előtt egy méterrel. Hiába csapdostam a szákot, csak nem akart megugrani. Biztos voltam benne, hogy még nincs kifáradva, de egyszerűen nem tudtam rávenni az ellenállásra. Aztán mikor alátoltam a merítőt, felrobbant a víz. Olyan sebességgel indult el, hogy széthúzta a rakós száknyelet, majd elúszott vele! Az volt a nagy szerencsém, hogy a lebegő szivacsot nem bírta lehúzni a víz alá, így kifordult a hálóból és nélküle szaladt ki még vagy tizenöt métert! A nyélcsonk és a fej ott lebegett három méterre a parttól, és csak Kedvesem segítségével tudtam visszakotorni, hogy újra összerakhassam! Az amurom néhány nagy kirohanás után végül önszántából úszott bele a „szűrőbe”, és maradt is ott.

Nos, ő volt az a bizonyos pont az i-n!

Nos így alakult hát ki az, hogy ezen a napon mindent megkaptam ettől a víztől, amiért odamentem. Mióta ismeretlen tavakat látogatok, talán ez volt az a nap, amikor látatlanban sikerült olyan csalogatóanyagokat választanom, amelyek 100%-ban sikeresek voltak. Nagyon ritkák ezek a horgászatok, meg kell becsülni őket!

Egy ilyen nap után nehéz eldönteni, hogy a termetes halak, a barátságos miliő, a csodálatos környezet, a szimpatikus halőr, a rendezett part mondatja-e velem azt, hogy ez egy „tökéletes horgászparadicsom”, vagy csupán a szép emlékek hatása alatt vagyok még mindig.

Tereskére csak az menjen, aki elégedett szeret lenni egy horgásznap végén!

Mikor elkezdtem ezt a sorozatot, azt a szabályt hoztam meg magamnak, hogy nagyrészt a horgászati feltételek és a fogott halak fognak döntő szerepet játszani abban, hogy beszámolok-e az adott pecáról, vagy inkább elfelejtem és nem ajánlom figyelmetekbe azt a horgászvizet, ahonnan rossz szájízzel távoztam. A Tereskei Horgásztó azonban egy olyan víz, amit minden olyan horgásztársamnak ajánlom, aki szereti a kerek történeteket!

Végül a magyarázat, amiért nem horgásztam Bánkon, annak ellenére, hogy borzalmas sok pontyot láttam benne: Az összes hal a kíméleti területen zsúfolódva várta, hogy a fürdőzők visszaadják életterüket! Talán éjszaka lett volna esély halat fogni, de ősszel egész biztos, hogy legalább egyet megfogok közülük!

Írta: Sipos Gábor

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: