Egy délután a Kis-Dunán

Egy délután a Kis-Dunán

Ma egy eseménydús délutáni pecára invitállak benneteket, ahol igazán szép halakat sikerült zsákmányolnom. A Kis-Duna ismét hozta formáját és egy kis etetőanyagért, valamint néhány marék kukoricáért cserébe gyönyörű élményekkel jutalmazott meg.

Természetes vízen horgászni izgalmas dolog, hiszen sosem tudhatjuk előre, hogy mi akad a horgunkra. A halállomány rendkívül sokszínű, éppen ezért a felszín alatt igen bonyolult élet zajlik. Egy-egy folyó kiismeréséhez talán egy emberélet sem lenne elég, de azért vannak olyan tulajdonságok, amelyek már ránézésre is sok mindent elárulnak a horgászhelyről. Amikor elhatároztam, hogy nagytestű halakat szeretnék fogni, az első lépés a horgászhely kiválasztása volt. Folyóvízen a megfelelő hely kiválasztása az év bármely szakában rendkívüli fontossággal bír, ezért érdemes rá sok időt fordítani. Mivel egy olyan folyón készültem horgászni, amely rendkívül jó márnaállománnyal bír, az első szempont az volt, hogy a meder sóderes legyen. Szándékosan választottam mélyebb részt, mert úgy gondoltam, az ilyen részeken nagyobb esélyem van meglepetés halakra. Választott helyemen a part rendkívül meredek volt, és ugyanilyen meredeken folytatódott a meder esése is. A kanyar külső ívén ültem, a víz egyenest a partnak rohant, amelyet kőszórás borított. A víz felszíne számtalan helyen megtört, mederesésekről, akadókról árulkodva ezzel. A mélység már egy 3,6 m hosszú feederbot alatt is közel három méter volt. Nem is kívánhattam volna jobb terepet egy jó kis nagyhalas pecához!

Horgászhelyem, a Kis-Duna

A következő lépés az etetőanyag összeállítása volt. Úgy gondoltam, hogy a választott horgászhelyen egyébként is tartózkodnak nagytestű halak, ezért nincs szükség nagy mennyiségű vagy szoktató etetésre. Az egész etetést a precíz és pontos horgászatra építettem fel. A meghorgászandó táv kb. 15 m volt, amelyet a zsinór klipszbe való kiakasztásával meghorgászni nem is olyan egyszerű. A kényelmes horgászat érdekében egy 2,7 m hosszú picker botot használtam, amely igen komoly erőtartalékokkal rendelkezett. Az 56 g-os Haldorádó Hard River Feeder kosarat megtöltve könnyedén repíthettem a kiszemelt helyre. Az alapozó etetés 15 dobásból állt. A kosárba Magyar Betyár ízesítésű Pellet Juice-ba áztatott főtt takarmánykukorica és Haldorádó Vad Ponty etetőanyag egyvelege került úgy, hogy a kosarat elsőként megmerítettem a kukoricában, majd két oldalról lezártam az etetőanyaggal. A Haldorádó Hard River Feeder kosár befogadóképessége igen tekintélyes, így minden dobáskor megfelelő mennyiségű takarmány jutott be, az etetőanyag pedig pont elég volt arra, hogy felkeltse a halak érdeklődését.

A csalik és az etetőanyag
A kosárba Vad Ponty etetőanyag…
… és Magyar Betyár Pellet Juice-ba áztatott kukorica egyvelege került
Az 56 g-os Haldorádó Hard River Feeder kosárba elsőként takarmány…
… majd etetőanyag került

A következő sarkalatos pont a csali. Mivel egy általános nagyhalas horgászatot szerettem volna előadni, úgy gondoltam, a kukoricával olyan nagyon nem nyúlhatok mellé. Bár kevesen horgásznak márnára kukoricával, számtalanszor tapasztaltam, hogy az egyik legjobb márnacsali. Az élő anyagot sokszor elhúzzák a kisebb testű halak, míg a kukorica bevárja a márnát. De nem csak erről van szó, a márna egyszerűen imádja a kukoricát, még helyhez is lehet szoktatni vele. Tehát ha márnát szeretnénk fogni, nyugodtan használjuk a kukoricát, ráadásul a ponty, amur, jász és a dévér is kedveli! Én a Haldorádó Pácolt Kukorica Tuningot használtam, stílszerűen a Dunai Kagyló ízesítésben. Hogy még jobban a márnák kedvében járjak, az egy szem kukoricát Haldorádó Dip Tuningba, valamint Haldorádó Feeder Pordipbe mártottam, mindkettőből a Sajtos Bajszos ízesítést használtam.

A csali Haldorádó Kukorica Tuning Pácolt kukorica volt…
… amelyet Haldorádó Dip Tuning Sajtos Bajszosba…
… majd Haldorádó Feeder Pordip Sajtos Bajszosba mártottam

A tizenöt alapozó dobás után megjelöltem az etetés helyét zsinórjelölő filccel, majd megkezdődött a várakozás. Az elején viszonylag gyakran dobtam újra, hogy minél több etetőanyag felhalmozódjon a horgászhelyemen. Bár a zsinór klipszbe való kiakasztása már elég pontossá teszi a horgászatot, érdemes arra is ügyelni, hogy szerelékünk minden egyes dobásnál a kinézett támpont előtt csobbanjon a vízbe, mert ha kevés etetőanyagot használunk, a siker záloga a lehető legpontosabb horgászat! Alig telt el fél óra, és máris elhúzta a csalit egy gyönyörű márna. Nem csalatkoztam a helyben, a néhány órás horgászat alatt három darab márnát sikerült megfognom és egy bónuszhal, egy amur is beugrott. Közvetlenül az amur után volt egy vehemens kapásom, ami után a hal még arra sem adott időt, hogy a klipszben megakadt zsinórt kiakasszam, egyszerűen megtépett. Hogy milyen hal volt a tettes, nem tudhatom, de az eseménydús délután, a gyönyörű halak és a feledhetetlen hangulat, amely csak a Kis-Dunára jellemző, mindenért kárpótolt.

Kezdődhet a peca
Az etetés helyét megjelöltem
Kapásra várva
Az első hal
A bónusz amur
Pillanatkép a vízpartról
Ki a kicsit nem becsüli…
Az utolsó halam is márna volt
Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: