Új év, új lehetőségek. Az idei esztendő első horgászatát egy számomra új és ismeretlen nagyhalas tóra, a Sándorfalván található Sándor Horgásztóra terveztem. Soha nem horgásztam még ezen a vízterületen, így nagy izgalommal és bizakodással vágtam neki ennek a pecának. A célom egyértelmű volt: szerettem volna megfogni az új év első nagy pontyait. Arra a haldömpingre azonban még magam sem számítottam, amibe végül sikerült belecsöppennem.
A naptár január 5. pénteket mutatott, és noha tél volt, az időjárás sokkal inkább kora tavaszra emlékeztetett. Ez nem volt véletlen, ugyanis a meteorológiai előrejelzések a következő napokra egy nagyon erőteljes hidegfront betörését jósolták, amelynek hatására megérkezik majd az igazi tél, és minden bizonnyal az állóvizek befagynak. A hidegfront „tolja” maga előtt az enyhébb levegőt, így ennek hatása volt érezhető ezen a horgászaton. Az előrejelzések pontosak voltak. Miközben e sorokat gépelem, kis hazánk legtöbb vízterületét már jégpáncél borítja, lehetetlenné téve ezzel a horgászatot. Ez az időszak viszont tökéletes arra, hogy megosszam veletek e számomra emlékezetes horgászat részleteit. Mindig keresem, kutatom azokat a számomra ismeretlen nagyhalas tavakat, amelyeket egy sikeres horgászat reményében felfedezhetek. Régóta „szemeztem” már a Sándor Horgásztóval, nagyon sok szép fogásról láttam fotókat és olvastam beszámolókat. Már tavaly eldöntöttem, hogy amennyiben lehetőségem lesz rá, az év első horgászatán itt próbálok szerencsét.
Szeretek minden horgászatra elsőként érkezni, és általában én vagyok az utolsó is, aki távozik a vízpartról. Horgászat közben repül az idő, mire minden kitűzött célt és munkát sikerül elvégezni, gyakorta azon kapom magam, hogy már este van. Ezen a tavon viszont a téli időszakban 8 órától 15:30-ig tart a horgászat, így tudtam, hogy mindennek flottul kell mennie ahhoz, hogy végül ez a horgászat sikeres lehessen. A reggel gyors napijegyváltással és információgyűjtéssel indult. Mire mindent átbeszéltünk a segítőkész tógazdával, és sikerült az általa javasolt horgászhelyet elfoglalni, a végszerelékeket végre bedobni, már majdnem 9 óra volt.
A tó hozzávetőlegesen 5,3 hektáron terül el, viszont a kialakításából adódóan – a sok sziget miatt – a horgászható vízfelület kb. 3,9 hektár. Elsősorban nagytestű pontyok, amurok és tokhalak élnek a tóban, a ragadozók pedig a szaporulatot tartják kordában. Összességében egy igazi kis horgászparadicsom az Alföldön a nagyhalas horgászatot kedvelő horgászok számára.
Mivel a horgászatra fordítható idő a fentebb említett okok miatt nagyon szűkös volt, minél hamarabb meg kellett találnom a megfelelő, fogós csalikat és stratégiát. Az első bedobások nem hozták meg a várt kapást, de az időnként megmozduló spiccek jelezték, hogy a halakat sikerült megtalálnom. Ez nagyon fontos, ugyanis a téli időszakban még az ilyen nagy halsűrűségű tavakon is kulcsfontosságú a helyválasztás. Az összecsoportosult halrajokat, „pontybandákat” kell megtalálni, különben a legjobb csalogatóanyagok mellett is könnyen bele lehet szaladni a nagy nullába. Gyors csaliváltás mindkét végszereléken, és már dobtam is vissza az ígéretesnek vélt helyekre. Magam is meglepődtem, de alig néhány perc után a jobbos feederbotomon agresszív kapás jelentkezett.
A viszonylag gyorsan megfogott két szép ponty után már éreztem, hogy jó úton járok. A tógazda hasznos tanácsait megfogadva és saját praktikáimmal, tapasztalataimmal fűszerezve, valamint némi szerencsének köszönhetően egy óra alatt összeállt az a komplett stratégia, ami aztán egy felejthetetlen horgászatot eredményezett.
A nagyhalas horgászatok során a különböző etető pelletek hatékonysága és létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Az igazat megvallva horgászataim döntő többségében már nem is használok por állagú, hagyományos értelemben vett etetőanyagokat. Időnként a pelletek „panírozására”, fogósságuk, illetve tapadó képességük javítására használok néhány etetőanyag fajtát. A téli horgászatok során, amikor a kapások lassabban alakulnak ki, nem is lehet kérdés, hogy egy minőségi pellet mix a megfelelő választás.
A délutáni órákra már sok szép pontyot sikerült fognom, viszont a tóban élő termetes tokhalak közül egyet sem. Valószínűleg az édes csalik, amelyekre a pontyok jól reagáltak, a tokhalaknak nem voltak szimpatikusak. Az egyik végszerelékemet „beáldoztam”, és Legend Pellet Wafter - Brutális Máj csalit tűztem a csalitüskére. Ezúttal a plusz aromázás is elmaradt. Gondolatom helyesnek bizonyult, hiszen igaz, elég sokat kellett rá várnom, de sikerült horogra csalnom egy termetes tokhalat is.
Januárban soha nem volt még ennyire eredményes horgászatban részem. Ha azt is hozzáveszem, hogy a vízterület teljesen ismeretlen volt számomra, egészen hihetetlen, hogy ez a téli peca ilyen jól sikerült. Ilyen az, amikor minden tökéletesen összeáll, amikor minden úgy alakul, ahogyan azt előzetesen elterveztem. Összesen 13 kapást könyvelhettem el a nap végén, ebből 10-et sikerült halra váltanom. A 10 megfogott halból egy ponty volt átlagos méretű, a többi termetes, darabosabb. Ez elsősorban a tó rendkívül jó halállományát dicséri, amelyet nagyon örülök, hogy megtapasztalhattam. E remek horgászat után nem is kérdés, hogy a jövőben még visszatérek ide. A megszokott, kedvenc tavaink mellett érdemes időnként rápróbálni ismeretlen vízterületekre is, hiszen akár ilyen horgászat is kikerekedhet belőle. Remélhetőleg a tél hamarosan enged szorításából, és újra a vízparton hódolhatunk kedvenc szenvedélyünknek.
Írta: Borbiró Ádám
Fotók: Libor Erika, Google
