„Kémkedés” a pontyhorgászatban, avagy mit is tud a vezeték nélküli halradar  ?

„Kémkedés” a pontyhorgászatban, avagy mit is tud a vezeték nélküli halradar ?

A Carp Academy etetőhajók bemutatója említi, hogy azok vezeték nélküli halradarral is bővíthetők, ez azonban önmagában sokak számára kevés információ. Milyen az a halradar, hogyan kell beszerelni, hogyan kell beállítani, mennyire használható… - e kérdések magától értetődően merülnek fel minden érdeklődőben. Az alábbi írás ezekre próbál választ adni.

Lássuk, mit találunk a dobozban! A halradar vevő- és kijelző egysége, valamint a jeladó/érzékelő egysége mellett a készülék (angol nyelvű) használati utasítását, két antennát, két tápkábelt, egy (230 V-os hálózatról működő) akkutöltőt, illetve az etetőhajó alternatív akkumulátor-fedelét. Ez utóbbi a szonár és a kijelző közötti rádiós kommunikációhoz szükséges elektronikát tartalmazza.

Az etetőhajóhoz kínált halradar szett dobozának tartalma

KijelzőFSTN LCD képernyő (128 x 64 pixel)
Háttérvilágításfehér színű LED
Vevőegység áramellátása4 db AA méretű NiMH akkumulátor
Jeladó áramellátása12 V egyenáram
Mértékegységekláb és méter, ill. Fahrenheit- és Celsius-fok
Szonárfrekvencia200 kHz
Szonár kúpszög45 fok
Maximális működési mélység30,4 m
Minimális működési mélység0,6 m
Rádiófrekvencia433 MHz
Maximális működési távolság400 m
Vízhőmérséklet-mérésvan
Jeladó akku-lemerülés jelzésvan
Működési hőmérséklet-tartomány-20 - +70 Celsius-fok

Fontos megemlíteni, hogy e két radartípus azonos műszaki tartalommal bír. A különbség köztük csupán a cserélhető akkumulátor-fedél eltérő formája, mely a hajótestek méretbeli eltéréseiből adódik. E vezeték nélküli halradarok kompatibilisek a Magyarországon forgalomba került Carp Academy és Speedy Carp márkajelzésű, és az ezekkel azonos műszaki tartalmú és felépítésű etetőhajókkal!

Összeszerelés

A halradar etetőhajóba integrálását praktikusan a jeladó beszerelésével kezdhetjük. Erre elvben (a készülékhez adott útmutató szerint) két módszert alkalmazhatunk, azonban a hajótestre ragasztott mágnessel megvalósítható rögzítésre legfeljebb más típusú etetőhajók esetében lehet szükség, hiszen az etetőhajó aljában a jeladót ott várja a pontosan e célra kialakított mélyedés - csak előbb el kell távolítanunk az azt burkoló fedelet.

Íme, a halradar jeladója és az annak - fedéllel lezárt - helye
A fedelet könnyedén kivehetjük (két kis csavar rögzíti), helyére pontosan illeszkedik a jeladó. A jeladót úgy helyezzük be, hogy vezetéke az annak kialakított résen hátrafelé kivezethető legyen!
Az eredeti fedél csavarjait használva rögzítsük a jeladót!

A jeladó beszerelése után annak kábelét a hajó végén rögzíthetjük, ha szükséges - ezzel biztosítható, hogy a kábel ne legyen útban az etetőanyag „kézbesítése” közben.

A következő lépés a kábelek, ill. az antenna csatlakoztatása. Ezt elrontani sem lehet, a laikus is nyomban és 100%-os biztonsággal felismeri, mit hová kell csatlakoztatni. A szetthez adott két antenna egyforma, mindegy, melyiket használjuk a jeladóhoz (etetőhajóhoz), illetve a vevőegységhez.

Első dolgunk az akkumulátor-fedél lecserélése
Az adatkábel, majd…
… az antenna csatlakoztatása után már csak a tápkábel marad
A fedélen minden csatlakoztatva
A tápkábel másik végét az etetőhajón található dugaljhoz csatlakoztassuk!
A hajó tápcsatlakozóját óvó kis gumi védősapkát ne hagyjuk el!

Miután az etetőhajóban lévő egységet beszereltük, össze kell állítanunk a vevőegységet. Ennek külön, önálló áramforrása a talpban elhelyezendő 4 db AA (ceruzaelem-méretű) akkumulátor (nem tartozék!).

Az akkufedél könnyedén letolható
Helyükön az akkumulátorok

Természetesen az egység csak feltöltött akkumulátorokkal üzemel. A szetthez adott hálózati töltő segítségével a vevőegységbe helyezett akkukat közvetlenül tölthetjük, és ugyanerre a célra kiválóan alkalmazható az etetőhajókat bemutató írásban már szerepeltetett napelemes töltő is. (Arra azonban figyeljünk, hogy a hajó zártcellás ólomakkujához használható hálózati töltővel csak azt az akkut töltsük!)

Könnyedén tölthető hálózatról…
… vagy akár - a napelemes töltő segítségével - csillagunk fényéről is

A (feltöltött akkukat tartalmazó) vevőegységet úgy helyezhetjük áram alá, hogy az erre való rövid tápkábellel összekötjük az akkutartó egységet a kijelzővel. Ez már elég ahhoz, hogy szimulációs üzemmódban megismerkedhessünk a készülék működésével, gyakorolhassuk használatát, kipróbálhassuk a beállításokat és tanulmányozzuk azok radarképre gyakorolt hatását.

A vevőegység tápkábelének csatlakoztatása
Ide is kell egy antenna!

„Élesben”, azaz valós használat során azonban elengedhetetlen a (másik) antenna csatlakoztatása is - e nélkül nem jön létre a jeladó/érzékelő és a kijelző közötti rádiós adatáramlás.

Kész, akár használhatjuk is!
A kényelmesebb használatot szolgálja az is, hogy a kijelző talpánál fogva állványra szerelhető

Lássuk részleteiben, mit nyújt az vezeték nélküli halradar, és hogy az egyes funkciók, beállítások hogyan érhetők el! (Ez a rész igazán azoknak lehet hasznos, akik ilyen készüléket vásárlónak - akinek nincs ilyen készüléke, annak azt javaslom, ugorja át! Aki általában a halradarok működési elvéről és általános jellemzőiről olvasna, annak figyelmébe egy másik cikk bevezetőjét ajánlom.)

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

Be- és kikapcsolás

A készülék bekapcsoláshoz nyomja be, majd eressze fel a POWER-MENU gombot. Kikapcsoláskor e gombot hosszan, addig kell nyomva tartani, amíg a vevőegység kikapcsol. Bekapcsoláskor a képernyőn rövid időre feltűnik a Start Up menü. E menüpontból - a jobbra, ill. balra mutató gombok segítségével - választhatjuk az indítást (Start Up), ha „élesben”, vízen használjuk a berendezést, és választhatjuk a szimulátor-üzemmódot (Simulation), ami „szárazon”, a készülék beállításának gyakorlásához jöhet jól. A Start Up menü - ha nem választunk - pár másodperc elteltével eltűnik a képernyőről, és az egység automatikusan „éles” üzemmódban kezd működni.

Kijelzések - Mi látható a képernyőn?

Menü-funkciók

A készülék igen egyszerű menürendszerével könnyen elérhetők az adott helyzetben számunkra kívánatos beállítások. Az egyes menük vagy a közvetlen menüpont-választó gombok egyikének megnyomásával, vagy a POWER-MENU gomb ismételt benyomásával érhetők el. Amikor a beállítani kívánt tulajdonság menüje a képernyőn megjelenik, akkor a jobbra, ill. balra mutató váltógombok segítségével választhatjuk ki a számunkra megfelelő működési formát vagy értéket. A menük pár másodperc múltán automatikusan eltűnnek a kijelzőről, és a készülék - az új beállításoknak megfelelő - normál működéshez tér vissza.

Háttérvilágítás

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A LIGHT gomb megnyomása után a Light menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor a - megfelelő választógomb megnyomásával - kapcsolhatjuk ki (Off) vagy be (On). Figyelem: a folyamatos háttérvilágítás jelentősen csökkenti az akkumulátorok feszültségszintjét!

Érzékenység

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti. Az érzékenység értékét egy 1 és 5 közötti relatív skálán állíthatjuk.) A SENSITIVITY gomb megnyomása után a Sensitivity menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor a - megfelelő választógomb megnyomásával -állíthatjuk be az érzékenység kívánt szintjét.

Nagyobb (4-5) érzékenységre állítva a finomabb visszhang-jeleket is megjeleníti a készülék, ugyanakkor kisebb (1-2) érzékenység beállításával csökkenthetjük a képernyőn az esetleg már zavaró mennyiségű zajt. Az érzékenység állítása egyben azt is befolyásolja, hogy a készülék mely visszhangokat azonosítja halként (azaz mely visszhangokat jeleníti meg halszimbólumok formájában): nagyobb érzékenység beállításával több halat (= halként azonosított visszhangot) talál és jelez a készülék, mint kisebb érzékenység beállítása esetén.

Mélységtartomány

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A DEPTH RANGE gomb megnyomása után a Depth Range menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor az Auto beállítást választva a készülékre bízhatjuk, hogy a mindenkori mélységhez igazítsa a kijelző mélységskáláját.

Adott esetben - a képernyő felbontásának jobb kihasználhatósága érdekében - előnyösebb lehet, ha mi magunk adjuk meg azt a konkrét mélységtartományt (ezek közül - a készülék maximális működési mélységét is figyelembe véve - a 2, 4, 9 és 18 méter használható), amit a képernyőn megjeleníttetni szeretnénk. Figyelem: ha manuálisan állítottuk be mélységtartományt, és az aktuális vízmélység azt meghaladja, akkor a fenékjel nem lesz látható a képernyőn! Ilyen esetben ajánlott az Auto mód visszaállítása.

Zoom

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A ZOOM gomb megnyomása után a Zoom menü rövid időre megjelenik a képernyőn. E funkciót bekapcsolva (On) a készülék felnagyítva jeleníti meg a mederhez közeli térrészt. Ez lehetővé teszi olyan halak, különféle mederalakzatok és fenékhez közel található tárgyak azonosítását, amiket hagyományos (zoom nélküli) működtetés során a képernyő nem jelenít meg kellő részletességgel.

Zoom üzemmódban a készülék - az esetleg változó vízmélység függvényében - automatikusan úgy változatja a mélységtartományt, hogy a kijelzőn mindig a fenékjel közvetlen környezete jelenjen meg. A zoom funkció kikapcsolásával (Off) válthatunk vissza a hagyományos működésre.

Halriasztás

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti. A gyári beállítás a kikapcsolt állapot.) A FISH ALARM gomb megnyomása után a Fish Alarm menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor a kapcsolhatjuk ki (Off) vagy be (On). Bekapcsolt halriasztás esetén a készülék a halként azonosított visszhangokat egy csipogással is jelzi.

Halszimbólum

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A FISH ICON gomb megnyomása után a Fish Icon menü rövid időre megjelenik a képernyőn. E funkciót kikapcsolva (Off) a kijelzőn a „nyers” szonár-visszhangokat tanulmányozhatjuk, a kis halszimbólumot választva pedig bekapcsolhatjuk, aminek révén kihasználhatjuk a készülék halakat azonosító szolgáltatását.

A készülék halak azonosítására kifejlesztett szoftvere kifinomult, de megtéveszthető: nem tud különbséget tenni a halak és más víz alatt levő testek (pl. kötelek, alámerült bóják, buborékok) között. Emiatt előfordulhat, hogy halszimbólumok jelennek meg a képernyőn akkor, amikor valójában nincs is a jeladó hatósugarában hal, és ennek fordítottja is megeshet.

Például a bal oldalon látható pixelcsoport vagy a jobb oldalon látható halszimbólum bármelyike lehet hal, de bármelyik lehet valami más víz alatti tárgy visszhangja is

Mélységriasztás

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Depth Alarm menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor állíthatjuk be a kívánt módot: válasszuk a Off állást, hogy kikapcsoljuk a mélységriasztást, illetve beállíthatjuk azt a mélységet (1-28 m), aminél (azonos vagy kisebb mélység esetén) a riasztás aktivizálódik, azaz a készülék hangjelzéssel jelez.

Képernyőfrissítés sebessége

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Chart Speed menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor állíthatjuk be a sebesség kívánt értékét egy 1 és 4 közötti relatív skálán, ahol az 1 képviseli a leglassabb képernyőfrissítést és 4 a leggyorsabbat.

Mélység mértékegysége

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Depth Unit menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor választhatunk a láb és a méter mértékegységek közül.

Hőmérséklet mértékegysége

(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Temp-Unit menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor választhatunk a Fahrenheit- és a Celsius-fok mértékegységek közül.

Alacsony telepfeszültség riasztás

A vezeték nélküli szonár vevőegysége érzékeli a jeledó/érzékelő/jeltovábbító egység áramellátásának aktuális helyzetét és riaszt, ha a jeladóhoz jutó áram feszültsége 8 V alá esik. A vevőegység alacsony telepfeszültséget jelző riasztása egy hosszú, folyamatos „biiip” hang.

Megjegyzések, tanácsok:

  1. A halradar halcsapatok ultrahangos visszhang-érzékelésen alapuló víz alatti keresésére való.
  2. A készülék képes az eltérő méretű halcsapatokat másképp megjeleníteni, ennek megfelelően 2 halvány pixellel jelöli a kis halcsapatokat, 3-5 közepesen sötét pixellel a közepes, 5-nél több sötét pixellel pedig a nagyobb halcsapatokat.
  3. Ez a készülék nem fényképezőgép vagy videó-felvevő, aminek minden egyes hal alakját vagy a halak számát képként meg kéne jelenítenie.
  4. Ennek megfelelően, ha a halradar az LCD képernyőn megjelenít ultrahangos visszhang alapján érzékelt jeleket, akkor ezzel teljesíti a készülékhez köthető elvárásokat.
  5. Ugyanakkor, ha a halradar megfelelő beállítások esetén sem detektál halat ott, ahol a jeladó alatt bizonyosan halak vannak, akkor az a készülék nem működik megfelelően.
  6. Az üzemeltetés megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a jeladó bizonyosan vízbe merül!
  7. Az üzemeltetés megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy minden csatlakozó tökéletes illeszkedik!
  8. A folyamatos háttérvilágítás jelentősen csökkenti az akkumulátorok feszültségszintjét!
  9. Semmiképpen ne használjon olyan eszközt a jeladó kiszereléséhez, ami kárt tehet benne, mert abban az esetben megsérülhet az érzékeny elektronika.
  10. Soha ne használjanak azonos területen két (vagy több) ugyanolyan FD39C készüléket, mert így ezek nem lesznek képesek megfelelően működni a rádió- és az ultrahang-interferencia miatt.
  11. Használaton kívül távolítsa el az akkukat a vevőegységből, ezzel megelőzhető az áramforrások esetleges sérüléséből eredő korrózió.
  12. Mivel a készülék működése a 0,6-30,4 méteres mélységtartományra optimalizált, nem működik megfelelő pontossággal akkor, ha víz ennél sekélyebb vagy mélyebb.
  13. Erősen benőtt, túlságosan hínáros vízben a vízi növényzet a normális működést már akadályozó, zavaró visszaverődéseket okozhat.

Ezek után lássuk, mit mutatott a gyakorlat… mert a készüléket - ha már a lehetőség adott volt - ki is próbáltam!

A halradar kifogástalanul működött. Stabilan mutatta a fenékjelet a mederegyenetlenségekkel együtt, sőt halat is talált. Használhatóságának leteszteléséhez igénybe vettem régi, kipróbált és kiismert halradaromat: az etetőhajót rövid pórázon a csónak mellé kötöttem, így közel azonos mederrész felett mozgott a két jeladó. Az FD 39C radar egyszerűbb, kisebb felbontású kijelzője ellenére is kiválóan értelmezhető, korrekt információkat adott az alatta lévő mederről.

Teszt 1: a jeladók alatt egy 7 cm-es vertikális wobblert mozgatva a radarok hasonló „tüskét” mutattak
Teszt 2: ,mindkét készülék jól jelezte a kis medertörést és az előtte bandázó apró keszegeket

Természetesen a vezeték nélküli FD 39C képe mellőzi azokat a finom részleteket, amit egy hagyományos (pláne komolyabb) halradartól elvárhatunk, de ezt adott esetben (főleg akkor, ha a csónakhasználat egyáltalán nem lehetséges) bőségesen ellensúlyozza az etetőhajóba szerelhető jeladó és annak rádión érkező jelét a parton érzékelő készülék adta szabadság. Akinek ez utóbbi és a halradar mélységmérő, meder-feltérképező funkciója a fontos, az nem fog csalódni a készülékben.

Irány a nyílt víz!

(X)
Csörgits Gábor (csg)

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: