Az amur

Az amur

Az amur egyike a sok vitát kiváltó halaknak. Betelepített halról van szó, ami remekül érzi magát nálunk, és ma már szinte bárhol összeakadhatunk vele. Vannak, akik átkozzák, mint a nádasok letarolóját, míg mások egekig magasztalják küzdeni akarását, sportértékét. Tény, hogy szegény pára nem tehet semmit arról, hogy annak idején valaki úgy döntött, jó ötlet lehet az elburjánzó vízi növényzetet vele karbantartani. Ne felejtsük azonban el, hogy eredetileg nem ezzel a céllal került hazánkba. A húsa volt az, ami miatt annak idején behoztuk. Én nem szándékozom pálcát törni felette, hiszen nem ő akart ide telepedni. Inkább megpróbálom jobban megismerni.

Amur (Ctenopharyngodon idella)

Egyéb nevei: amuri kele, fehér amur, fűevő hal, fűponty, zöldponty.

Amurportré

Az amur eredeti élőhelyén kimondottan folyóvízi hal. A kínai nagy folyók, a Jangce, a Sárga folyó (Huang he) és a Hszicsiang (Xi Jiang), valamint az Amur középső és alsó folyása volt a bölcsője, azonban a kínai tógazdaságok munkájának köszönhetően hamar átlépte eredeti élőhelyének határait. Ma már elmondhatjuk, hogy az egész világon elterjedt. Kínából előbb egész Dél-kelet Ázsiát, majd Tajvant, Japánt, innen egy nagyot ugorva az Egyesült Államokat és egész Európát meghódította. Az amerikai kísérletek célja az elszaporodott vízi növényzet kordában tartására képes halfaj megtalálása volt. Ezt a feladatot az amur remekül ellátta. Arra azonban nem gondoltak, hogy amur tenyésztése eredetileg a megfelelő „húsmennyiséget” termelő hal tartását célozta. Kínában a népesség élelmezése ugyanis nem kis feladatot jelent.

Húsa értékes és sokak által kedvelt
A névadó élőhely
A telepítéseknek köszönhetően ma már a világ minden táján előfordul

Az amur remekül hasznosítja a táplálékot, viszonylag gyorsan képes jelentős testtömeget elérni. Magyarországra 1963-ban került, eredetileg kizárólag tógazdasági célra. A hal növényevő képessége azonban felkeltette a horgászvíz-kezelők érdeklődését, és úgy gondolták, megtalálták a hínármezők „gyilkosát”. Az elképzelés ugyan jó, de a cselekvés sajnos elhamarkodott volt. A tógazdaságokból előbb az egyesületi vizekbe és a csatornákba, majd előbb-utóbb a folyókba, holtágakba került halunk. A helyzet ugyanis az, hogy amíg a telepítés zárt területen történik, addig az állomány szabályozása halászati eszközökkel megoldható. Magyarul a kihelyezett amurokat „munkájuk végeztével” egyszerűen kihalásszák, jobb esetben a horgászokkal kifogatják. A természetes, összekapcsolt rendszert alkotó vizekben ez nem megoldható.

Az amur tipikus folyóvízi hal, a telet is a folyók főmedrében tölti, és tavasszal vagy nyár elején itt is szaporodik. Ivarérettségét hazánkban 6-8 év alatt éri el. Az ívás 20 fokosnál melegebb, lassan áramló vízben csoportosan történik.

Amurok csapata
„Timur és csapata”

A nász napközben a felszín közelében zajlik, ekkor látványos kiugrásokkal udvarolnak. Egy-egy ikrást 2-3 tejes követ. A lerakott ikrák száma testnagyságtól függően 100 ezer-2 millió lehet. Hazánkban az amur természetes vizeken történő szaporodása nem egyértelműen bizonyított, de alkalmilag előfordulhat, amit a folyókból időnként kifogható különböző korosztályok megjelenése is valószínűsít. A 1,5-2 mm átmérőjű ikraszemek a vízben eredeti méretük kétszeresénél nagyobbra duzzadva könnyedén lebegnek, és már másfél nap múltán kikelnek belőlük az 5 mm hosszú hallárvák.

Apró amur lárvák

Táplálékot ezt követően a 4-5. nap elteltével vesznek magukhoz, miközben már 8 mm-es testhosszt érnek el. Az első menüt apró zooplankton szervezetek alkotják, később bentosz szervezetek - árvaszúnyog lárvák - kerülnek előtérbe. (Magyarázat: zooplankton - a plankton és a bioneuszton elsődleges fogyasztói csoportját főleg állati egysejtűek, kerekesférgek, rovarlárvák és alsóbbrendű rákok alkotják. A bentosz tagjaiként pedig apró csigákat, rovarlárvákat és bizonyos egysejtű állatokat tartunk számon. Az apró vízi állatok jelentőségét az édesvizek öntisztulásában, valamint a halak táplálékaként játszott szerepük határozza meg a társulásokban. Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiai/0/11677/1)

Magasabb rendű növények fogyasztását már 2 cm-es amuroknál is megfigyelték, de csak 5-6 cm elérése után válik ez meghatározóvá.

Növésben

Bizonyos mennyiségű állati eredetű táplálékot viszont később is igényel. A növényevő amurok nem túlságosan válogatósak. Mivel e hal hasznosításának sarkalatos pontja az, hogy milyen növényeket fogyaszt a legszívesebben, számos kutatás foglalkozott a kérdéssel. A kutatások azonban nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre. Egyaránt szívesen fogyasztja a friss nád hajtásait, a vízre lógó fűzfák leveleit, a különféle hínárok hajtásait, leveleit. Nem is annyira a minőség, mintsem a mennyiség a fontos számára. Igaz, hogy az amur hideg vízben nem táplálkozik, de ha a hőmérséklet 20 fok fölé emelkedik, zabálni kezd. Az igazi habzsolás 25-30 fokos vízhőmérsékletnél kezdődik. Ekkor az amur testtömegének 100-120%-át is képes naponta elfogyasztani növényzet formájában. Egyszerűen számolva egy 10 kg-os amur a nyári, meleg vizekben napi 10-12 kg sást, nádat, hínárt stb. aprít fel garatfogai segítségével.

Jellegzetes, húsos amurszáj…
… és a félelmetes garatfogak

Egy túltelepített, zárt vízen ez azt jelenti, hogy igen gyorsan tarra borotválják a hínármezőket és a nádasokat, amiről számos fotó tett tanúbizonyságot. Ez már önmagában is gondot okozhat, amit csak tetéz az, hogy ami elöl bement, hátul ki is jön. Ezzel felboríthatja a kényes vízi egyensúlyt. A telepítéseknél ezért ajánlott az önmérséklet és a szaktanácsok kérése, megfogadása.

Leírása, ismertetőjegyei

Amur (Ctenopharyngodon idella)

Teste megnyúlt, oldalról csak enyhén összenyomott, majdnem hengeres. Hát- és hasvonala kevéssé ívelt, közel párhuzamos. Feje kicsi, homloka széles, orra hát-hasi irányban lapított, a két orrnyílás között húzódó barázda miatt egy kissé homorú. Szája félig alsó állású, ajkai vaskosak. Hátúszója, melyet általában 7 elágazó sugár támaszt, kicsit előrébb kezdődik, mint a hasúszója. Farok alatti úszójában 8 osztott sugár van. Pikkelyei nagyok, erősen ülnek, számuk az oldalvonal mentén 43-45. Az oldalvonal és a hasúszók töve között 5 pikkelysor húzódik. Nagy növésű hal, akár méteres hosszúságot is elérhet. A hazai horgászrekordot egy 1993-ban fogott 40,5 kg-os példány tartja. Méretkorlátozással védett hal, a legkisebb kifogható méret 40 cm.

Amur

Horgászata

Amiért mi, horgászok igazán nem tudunk haragudni halunkra, az a fantasztikus küzdeni akarása, tudása. Remek sporthal, sokan kimondottan csak rá horgásznak. Jómagam főleg fülledt nyári éjszakákon horgászom őkelmére rakós vagy feederbottal. A rakós botos amurozás igen jó móka, mivel halunk igazi szabadulóművész. A szákból látványos kiugrásokkal menekül, és ha nem sikerül első nekifutásra szákba terelni, bizony elhúzódó fárasztásnak nézünk elébe. Képes a végletekig hajtani magát, szó szerint akár halálra fárad, de nem adja meg magát. A portálon számos írás foglalkozik a témával, ezek között mindenki találhat kedvére valót.

Egyes országokban (Ausztrália, Egyesült Államok) egy sajátos módszerrel vadásznak rá, ott - finoman szólva - „nemkívánatos személyként” tartják számon. Sajnos ennek megfelelően is bánnak vele…

Más ország, más kultúra

Írta: Polyák Csaba (csabio)
Felhasznált szakirodalom:
Harka Ákos - Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája (Nimfea Természetvédelmi Egyesület Szarvas 2004)
Pintér Károly: Magyarország halai (Akadémiai Kiadó Budapest 1989)
Fotók: www.fishbase.org