Carolina szerelékem a gyakorlatban

Carolina szerelékem a gyakorlatban

Korábbi cikkemben már megismerkedtünk az általam módosított Carolina szerelék összeállításával, most áttekintjük a legfontosabb jellemzőket és kivisszük a partra, hogy megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban. Ahogyan az előző cikkben is írtam, a változás nem jelentős, inkább csak egyszerűbb, hazánkban könnyebben beszerezhető alapanyagok felhasználására és a szerelék egyszerűsítésére törekedtem.

A módosított Carolina szereléket már közel tíz éve alkalmazom, mondhatom, hogy eredményesen. A Sügér horgászata című cikksorozatomban is utaltam a módosított szerelék használatára. Én elsősorban a sügér horgászatánál használtam, mivel régebben nem sokszor horgásztam így célzottan a nagyobb testű ragadozó halakra.

A vadregényes kis tó

A szerelékem használatának igazi fellendülését az hozta, mikor egy barátom vett egy tavat és azt csodálatosan kialakította horgásztónak. Ez egy igazi őstó, egykor a mellette lévő téglagyár használta agyagbányaként. A négyhektáros tavacskán csupán 6-7 horgászhely volt, azokat is az idősebb sporttársak látogatták, akik „nagyhalra” horgásztak. Nem csoda, hogy gyönyörű, erőtől duzzadó halak találhatók benne, hiszen nyugodtan tudtak szaporodni a sűrű nádrengetegben, a bedőlt fák ágai és gyökerei között, valamint a sekélyesben. Ez a hely adott igazán új lehetőséget a szerelékemnek, ez a tökéletes tesztpálya.

Horgászat előtt nézzük át a felszerelés elemeit és aztán vessük be a szereléket!

A horgászbot

Minél hosszabb a bot, annál nagyobb távolságra tudjuk kisebb erőfeszítés árán eljuttatni a csalinkat, annál könnyebb a széles, mélyen a mederbe nyúló nádfalak mellett-előtt elhúzni a szereléket. A dobósúly-tartományt a célhalak mérete határozza meg. Mivel én nagyjából átlagosan 1 kilós süllőket szoktam fogni, így egy 2,70 méteres 10-30 gramm dobósúly-tartományú bottal horgászom.

Az én horgászbotom

A szerelékről általánosan

Ahogyan már említettem, ez az általam módosított szerelék. A módosítás másik fő oka az volt, hogy nem feketesügérre horgászom, hanem sügér és süllő a célhalam. Így az eredeti szerelék csiszolt üveggolyóját és a zajt keltő fémgyöngyét kicseréltem, illetve elhagytam.

Az eredeti szereléken ilyen üveggyöngyöket használnak

Az (ólom)súly

Az ólomra mindig nagy hangsúlyt fektetek, ezért most egy kicsit részletesebben tárgyalom ezt a témát. A szerelék ólma, illetve más anyagból készült fő súlyozása legyen összhangban a meghorgászandó vízterület adottságaival! Ha a parttól messzebb található a halraj, amire horgászunk, akkor nagyobb tömegű ólomra lesz szükségünk. Ugyanez mondható el a mélyebb vizek meghorgászásáról. A Carolina szereléket valójában a fenékhez közeli horgászatra alkották, de természetesen - gyorsabb vezetéssel és kisebb ólomsúllyal - szinte a teljes vízoszlop meghorgászható vele. Én nem szoktam túlzottan kis súllyal szerelni, hiszen az előkénk a húzás hatására úgyis elemelkedik a fenéktől, tehát az előke hosszának változtatásával is átfésülhetünk magasabb vízoszlopot a fenék közelében anélkül, hogy kisebb súlyra váltanánk.

Különféle formák különféle rendeltetéssel

Milyen ólomformát válasszunk? A gömbölyített orrú ólmok, mint pl. a lövedék vagy a tojásólom, a viszonylag akadó- és vízinövénymentes, homokos vagy laza fenékborítással rendelkező helyek horgászatához ajánlottak. A fenéken lassan bukdácsoltatott ólommal egy táplálékhal talajról való táplálkozását, keresgélését imitálhatjuk. A hegyesebb orrkiképzésű súlyok elsősorban a vízi növényzettel benőtt meder horgászatára alkalmasak. A hegyes orr könnyebben befurakodik a növényzet közé, szinte rést üt rajta. A gömb alakú súly a vízbe süllyedt fák és kőszórások közötti horgászatra alkalmas. A fák horgászatához az ólom is alkalmas, de a kövek között a puha anyagú ólomgolyó gyakran deformálódhat, illetve beszorulhat szabadítás közben. A köves mederben alkalmasabb a kemény fémből készült gömbsúly, mert kevésbé szorul, nem veszti el az alakját.

A horog

Az előző cikkben bemutatott, úgynevezett worm horgot és egyéb hosszúszárú, hagyományos, egyenes szárformájú (süllőző) horgot is használhatunk. A worm horgokat elsősorban a vízi növényzettel borított fenéken történő horgászathoz fejlesztették. Ezért kell a horog hegyét a plasztik csaliba visszatűzni. hogy ne maradjon olyan kiálló rész, amely beleakadhat a növényzetbe. Kapáskor a hal úgyis ráfog a csalira és lenyomja a rugalmas, puha testet az íves szár irányába, tehát bevágáskor biztosan akad a horog.

A két horogtípus különféle szerelési módokhoz

A másik lehetőség a Carolina szereléken a hagyományos hosszúszárú horog használata. Ebben az esetben nem rejtjük el a csaliba a horoghegyet, hanem a végigvezetjük a testben és kivezetjük a végén, mint ha jigfejjel horgásznánk. Ezt a szerelési módot a teljesen tiszta, nyílt terepen történő horgászathoz használhatjuk. Ne feledjük, a Carolina nem a rejtett horgos szereléket jelenti, hanem a csúszóra szerelt ólom mögötti előkén, „súlytalanul” felkínált plasztikot. Természetesen leggyakrabban rejtett horoggal használatos.

Az előke

Számomra a legtöbb kapást hozó előke anyaga a fluorocarbon. Azt hiszem, e mindenki által jól ismert előke előnyeit nem kell ecsetelnem. Elég egyetlen jellemzőjét kiemelni: szinte láthatatlan, pontosabban fogalmazva a hagyományos damilokkal összehasonlítva sokkal kevésbé észrevehető a halak számára. Ez biztosítja számunkra a műcsali természetesebb felkínálását és a több kapást.

Fluorocarbon repertoárom

Az előke hosszával kapcsolatosan ennél a szereléknél is elmondható, hogy a hosszabb előke - akár 1 métert jóval meghaladó is lehet - több kapást hozhat a finnyás időszakokban. Kiindulási alapként használjunk 0,5 méteres előkét.

Célzottan csukára horgászva használjunk megbízható előkét

Csukára is eredményesen alkalmazhatjuk, de ekkor a fluorocarbon előkét célszerű harapást álló előkére cserélni.

Hol alkalmazzuk?

Szívem szerint azt mondanám, hogy mindenhol, ahol csak lehetséges. Én elsősorban olyan helyeken alkalmazom, ahol a hagyományos jigfejes módszerrel nem érek el eredményt - ott azonnal erre a szerelékre váltok. A másik terület, ahol előnyben részesítem, az aljnövényzettel borított vizek. Barátom tavának alja gazdag növényvilággal és akadórendszerrel bír. Talán éppen ezért vannak benne oly szép, egészséges süllők és csukák. A másik hely a nádfalak előtti terület, ahol szinte centimétereket behúzva tudjuk felugrasztani a csalit a fenékről és kicsalogatni a nád előtt portyázó ragadozókat.

A vízben álló akadósor előtti terület ígéretes hely
A széles nádfalak előtt dobjunk keresztbe és lassan húzva emelgessük el a csalit a fenékről. Ha áll ott ragadozó, valószínűleg érdeklődést mutat a lassan fel-le mozgó műcsalira

A dobás technikája

Rövidebb előkével a dobás akár bot alól, lendítéssel is megvalósítható. Hosszabb előkénél viszont vigyázni kell, hogy előkénk a dobás után kiterülve érjen a víz felszínére. Ha egy kupacban landol, akkor nagy valószínűséggel gubancol a szerelék. Én hosszabb előkével kizárólag fej felől dobok.

A csali vezetése

Miután a bedobott szerelék a fenékre süllyedt, elkezdhetjük a csali beszedését. Nem bevontatást írtam, mert nem az orsónkat fogjuk a csali életre keltéséhez alkalmazni, mint egy villantó esetén, hanem a botunkat.

A csali mozgatása

Vegyük fel először a kontaktust a szerelékkel. Tartsuk botunk spiccét kissé a víz felszíne felé vagy párhuzamosan a vízzel (ez függ a part és víz közötti szintkülönbségtől, illetve a víz mélységétől), majd lassan, oldalirányba mozdítva a botot indítsuk el a csalinkat. A mozdítás először lehet néhány centiméter vagy akár egy hosszabb húzás. Saját gyakorlatomban általában a lassú, 30-50 centis mozgatás vált be. A hidegebb idő beköszöntével a lassút szinte minden esetben még lassabb mozgatásra váltom. A kapás ránehezedés vagy ütésszerű. Gyakoribbak az oldalról elkapott csalik, ezek ütős kapások formájában jelentkeznek.

Kora reggeli csukám útban a part felé
Végre a parton
A nagyobb süllők is kedvelik a Carolinát…
… és a kisebbek is

A szerelékkel fogott halak azt bizonyítják, hogy kétség nem férhet az eredményességéhez.

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: