Az előkés csúszó úszó a harcsahorgász fegyvertárának fontos kelléke. Nagyon fogós, széleskörűen alkalmazható élőhalas szerelék. Az általam készített változat időigényes összetett darab, de megéri a fáradságot, mert évekig használható strapabíró úszót kapunk. Tekintsük át, hogyan is készül.
Az úszónk alapja egy nagyméretű forgókapocs, aminek az egyik szemén áthúzunk egy kemény műanyag csődarabot, ami 8-10 cm hosszú. A legideálisabb, ha a cső szorosan, húzósan megy át a szemen, de ha nem alácérnázzuk.
Mivel az úszó teste öreg botok parafa nyeléből készül, aminek a közepe üreges, átmérője kb. 12 mm, még egy nagyobb átmérőjű csőre is szükségünk van, aminek nemcsak az üregkitöltő szerepe fontos, hanem a forgókapocs rögzítése is.
Ha a botnyélből visszanyert parafánk egy darabban van, törekedjünk arra, hogy egyben is maradjon az összeépítés során. Lyukasszuk ki a közepén, ahol bevezetjük a forgó szemet. Hasonlóképpen a vastag PVC csövet is, majd toljuk egybe a ragasztóval együtt (Epoxi gyanta). A lyukon keresztül benyomjuk a forgót és a végén reteszszerűen áttoljuk a vékony, kemény csövet is. Miután megkötött a ragasztás egy nagyon erős, strapabíró úszótestet kapunk kitéphetetlen forgóval.
Erre az alapra építjük fel az előketartót. Az előketartó ugyanezekből az anyagokból készül, csak a méretek változnak. A parafa hossza 8-10 cm, a vastag, puha cső hossza 20 cm, a kemény műanyagcső hossza 35 cm. Az összeragasztást, illesztést ebben az esetben precízebben végezzük. Alácérnázással töltsük ki a hézagokat!
A következő lépésben, az úszótest forgójába kötünk, egy a későbbiekben használt előkénél jóval erősebb zsinórt, majd a vastag, puha csövünket ráhúzzuk a forgóra, és cérnázással rögzítjük.
A vékony cső cérnázását bekenjük ragasztóval, és nyomjuk a helyére.
Az előketartó parafáját az úszó hengeres testéhez faragjuk, majd ragasztással a helyére illesztjük.
Száradás után végleges formára csiszoljuk, és cérnázással összefogatjuk.
Az utolsó fázisban felkötjük az előke forgókapcsát és belekötjük a cserélhető előkét. Én az igen vastag és merev 120-as (!) damilt használom, mert ezt a nagytestű csalihalak sem tudják betekerni.
A csomókat ömlenyragasztóval rögzítem, merevítem. A végén, a parafa részeket műgyantával bekenem, vízhatlanítom.
A felszerelt csúszó úszó bevetésre vár.
A felhasznált anyagok kis utánjárással beszerezhetőek, a vékony, kemény cső: inszeminátor katéter, a vastag, puha cső pedig sörcsapoló vezeték. Forró víz alatt egyengethető, kiegyenesíthető mindkettő.
A most bemutatott úszónál jóval egyszerűbb változat is készíthető, de tartósságuk nem fogható ehhez.
A csúszó úszó felszerelésének menete a "Készüljünk fel az idényre" című írásomban megtalálható!
Az elkészült úszójukhoz eredményes horgászatot kívánok!
