Kiválasztott lettem és ezáltal Nevis Patriot-a

Kiválasztott lettem és ezáltal Nevis Patriot-a

A Haldorádó cikkpályázat lehetővé tette számomra, hogy teszthorgászként is kipróbáljam magam a vízparton. Ennek okán szolgálatomra bocsátották a Nevis botcsalád Patriotnak keresztelt, 3,5 librás, 360-as és 3 részes bojlis botját. A műszaki leírásokat mindenki megtalálja a webshopban, én ezek kiegészítéseként osztok meg pár saját tapasztalatot veletek, amiknek remélem, hasznát veszitek egy esetleges botvásárlás előtt. Szóval ez a cikk inkább a felszerelésről szól, nem pedig egy izgalmasan alakult horgásztúráról. A Biató Carp Lake-en és az egyesületi tavamon, a szálkai Kistón teszteltem a pálcát.

Amit tudnotok kell, hogy én nem vagyok igazi teszthorgász, csak egy hétköznapi pecás, aki szereti megosztani a tapasztalatait másokkal, és aki szeret új helyeket és módszereket kipróbálni. Azok közé se tartozom, akik gondolkozás nélkül szórják a pénz a drágábbnál drágább felszerelésekre. Ezért is örültem, hogy egy ilyen közép-alsó árkategóriába tartozó botot kaptam. Nekem nincs felső kategóriás összehasonlítási alapom, viszont valamilyen szinten tisztában vagyok az elvárásokkal, ár-érték aránnyal.

Mikor végre a kezembe vehettem az írás főszereplőjét, semmissé váltak az aggodalmaim és éreztem, hogy nem lesz itt gond. (Erre még később visszatérek.) Tapintásra és kinézetre nálam tökéletesre vizsgázott. Viszont már korábban elhatároztam, hogy engem nem lehet megvenni, és ha tetszik, ha nem, én csakis az igazamat fogom írni, nem szépítek rajta. Ehhez tartava magam vágtam neki és nem árulok zsákbamacskát, engem megvett a bot, a párját már nekem kell megvenni.

A boldog pillant, mikor megjött a várt csomag

Mint mondtam, a bot mutatós, jó kézbe venni. Az első lendítések kellemesek, érzetre tökéletesen reagál, amit később be is bizonyít. A keverő- és a spiccgyűrű is szép nagyra sikerült, a bot karcsú és könnyű, de közben elég kemény is. A részek illesztései precízek, persze egy törésteszt során tudnának igazán bizonyítani, de azt ebben a cikkben nem fogtok látni, csak egy törött botot. Emellett a zöldes-barnás szín különleges, mégis „fapados eleganciát” kölcsönöz neki, valamint a PATRIOT felirat úgy díszíti a minimál-dizájnt, akár egy alkarra varrt tetoválás. Csak az orsótartó részben találtam kivetnivalót. Szép és jól megtervezett a kis ovális kivágással a közepén, viszont a megszorító csavarok menete nagyon éles, törte a kezemet, de ez az egy negatívum volt, amivel szembesültem használat közben. A botvégen a kapaszkodáshoz csúszásgátló van, amit a horgászataim közben állandóan eleredő eső miatt rendesen tesztelhettem is: nem vettem észre, hogy funkcióját ne látná el maximálisan, viszont elég vásári hangulatot ad a botnak. Kár érte, mert egy kis mintával, egyszerű dizájnnal kivédhető lett volna ez a „hiba”. Valamint még észrevettem, hogy számomra komfortosabb lenne a dobás egy 8-10 centivel hosszabb orsó és botvég közti távolsággal, persze ez abszolút szubjektív. Lássuk ezt most képekben!

A spicc is rugalmas, de közben masszív, a spiccgyűrű kellően nagy
Ez alá egy nagy orsó kell, és nincs lehetetlen
Az illesztés, aminek talpán látszik egy kis kráter, mert a szigetelése nem tökéletes
A barnás színű testen a fehér „tetkó” az ovális kivágás az orsótartón… és még az eső is jól áll neki
A menetek pereme nagyon éles, de gondolom, idővel megkopnak
A csúszásgátlós szimpla „kapaszkodó”
Számomra egy kicsit kényelmetlen ez a fogási távolság

Nagy hangsúlyt fektettem a túránk során a tesztre, így több dobást is végeztem. A 3,5 libra elsőre arra hajaz, hogy túl kemény lesz fárasztáshoz, emiatt aggódtam is kicsit, viszont tuti elég a nagy dobósúlyhoz. Mivel én nem szoktam túl nagy súlyokkal operálni, ha a körülmények nem követelik meg, ezért 70-80 grammos ólmokkal, valamit csak a próba kedvéért egy 120 grammos rakétaólommal dobáltam. Nem tudatosan, de több orsót is felpróbáltam a „patriótára”, amit visszagondolva kár lett volna kihagyni, de ennyire ne rohanjunk előre…

Dobtam, dobtam és dobtam

Essen szó egy kicsit a pecáról és lássunk pár halat és a botot akció közben! A Bia-tavon 48 óra alatt több mint száz kiló halat szákoltunk, 20 dkg-tól a 9 kg-ig. Itt megemlítem, hogy miért nem szeretem a túl nehéz végszereléket. Nemcsak azért, mert eddigi botjaim dobósúlya nem tette ezt lehetővé, illetve pontatlanabb is vagyok vele, hanem például ami itt történt velem, amire rámehetett több órám, sőt életem hala is. A teszt okán és puszta kíváncsiságból egy 120 grammos, fél-fixre szerelt távdobó ólmot választottam. A dobás kivételesen sikerült, a csali jó helye érkezett, bár ez a dobás számomra már nem volt komfortos. Nekem biztosabban és jobban repültek a 70-80 grammos rakétaólmok. De ezt akár betudhatjuk az én rutintalanságomnak is. Szóval, a lényeg, hogy erre a végszerelékre a 20-as golyót nyalogatva felakasztotta magát egy jóindulattal is csak 20 dekásnak nevezhető halacska, ami képtelen volt a nagy ólom megmozdítására, hogy tudtomra adja, unja már az egy helyben várakozást. Pusztán az újabb dobás utáni vágy és a kíváncsiság hajtott, hogy kivegyem ezt a szereléket - rajta a nem vár vendéggel. A túra során sokszor előfordult, hogy a lehetséges 6-ból csak egy vagy kettő szerelék volt vízben. Jankó cimborám nappal cibálta a halakat, nekem az éjszaka volt inkább az eredményes. Első éjszaka az oszlopra behúzott 30-as golyót 30-40 percenként elhúzta egy 6-7 kg-os potyka.

A 120 grammos távdobó
20-as golyó - 20 deka - 120 gramm - pontymatrac - fertőtlenítő
Azért jött egy-két nagyobbacska is
Sokszor idő sem volt visszatenni a korábban fogott halat vagy akár a melegebb nacit felvenni
Akcióban a Patriot
Pontymatracon locsolt hal. Ez sok helyen egy újfajta halételnek gondolnák, de ugye mi tudjuk, hogy mit jelent
„Felrakod a vízre a matracot és ráugranak a halak. De zsír.” (Ez volt egy cimborám első gondolata a pontymatracról)
Újra akcióban
A ház és a korlát kicsit megnehezítette a dobálást

Ha már így szóba hoztam a dobást, akkor kezdhetünk is erről beszélni és mivel ebben a témában nagyon még okoskodni sem tudok, így inkább csináltam pár animált képet, amin láthatjátok a bot viselkedését hajigálás közben. Amit talán hozzá tudok tenni szavakban, hogy nagyon magabiztosan lehet vele dobni, ha már ráhangolódtunk a botra. A távolságban nagy különbség volt az 50-es és a 65-ös méretű orsók között, természetesen a nagyobb javára.

Dobások animálva
Dobások animálva

Talán itt látszik, hogy szépen visszakeményedik a dobás végén a spicc
Talán itt látszik, hogy szépen visszakeményedik a dobás végén a spicc

Elkapott a hév és a határozott lendítésekben a nem túl márkás, de nagyon kedvelt botom vérzett el. Akár egy puskalövés, úgy robbant szét dobás közben. Így került fel a nagyobb orsó a tesztbotra

Külön bekezdést szántam a saját egyesületi tavamnak, a Halszálka Horgász Egyesületnek, hátha kedvet kap valaki a Nevis Patriot megvásárlásán kívül ehhez a gyönyörű környezethez és egy kis „lógatáshoz”. Amit tudni érdemes a tóról, hogy ugyan évek óta nem túl nagy sikerrel próbálkozom elültetni a sporthorgászat érzését az egyesületi tagok között, ez egyelőre egy igazi húshorgász tó. Persze fogtak már itt nagyobb példányokat is, több 15 kg feletti amurt és 10 kg körüli potykát, de nagy bánatomra mind a vágódeszkán végezte. Szóval, ha itt fogsz, akkor az az esetek 99,9%-ban olyan két kiló körüli ponty lesz. Ha nagyobb, akkor annak még tuti nem volt horog a szájában, mert akkor már nem lenne a vízben! Szóval a bot megérkezése és kipróbálása előtt, valamint paramétereinek ismeretében arra gondoltam, hogy majd a víz tetején pattognak kihúzáskor a szálkai tükrösök. Szerencsére nem így lett, élvezetes volt a peca.

Szálkai horgászhely, kilátás balra
Szálkai horgászhely, kilátás jobbra
Végszerelék, ami az első halat adta
Az első szálkai dobás a „Patriótával”
Nyeletőfék ON
Húzhatjátok
A bot magánya a szép környezetben
Itt már éreztem, hogy esős teszt lesz
Az olcsó rakétámmal is sikeresen tudok távolra is etetni
Meg is jött az első…
… és meg is van
A Nevis dolgozik, a hal fárad, én pedig élvezem, hogy kint lehetek a parton
A fokhagymás oldódó-lebegő ritkán hibázik Szálkán

Összességében én sose vettem volna a kezembe - e lehetőség nélkül - egy ilyen paraméterekkel rendelkező botot, főleg ennyi pénzért. Most viszont azt kell mondanom, hogy ne féljetek és lóbáljátok meg a boltban a keményebb botokat is, ha tehetitek, hisz lehet, hogy egy ilyenre bukkantok. Valamint a 3 részes bojlis botokkal nincs elárasztva a piac, pedig számomra - és szerintem sokaknak - ez egy fontos jellemző szállítási szempontból. Én csak ajánlani tudom azoknak, akik nagy pénzt nem akarnak költeni, de bóvli seprűnyeleket se akarnak venni pár ezer forinttal olcsóbban, amivel úgy járhatnak, mint én, hogy egy nagyon rég várt peca során hagy minket cserben. Remélem, hogy nem csak az időtöket raboltam, és ha már egy embernek is tudtam segíteni, akkor megérte.

Néha csak ennyi kell

Adaléknak készítettem egy kis videót, ahol a láthatjátok a bot és orsó párost munka közben.

Császár Béla (Beeekaa)
saját fotók

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: