Ebben az évben immár a negyedik állomásához érkezett az évenként megrendezésre kerülő Páros Halfogó Kupa az Izsáki Horgász- és Pihenőparkban. Azonban - a versenyzők kérésének eleget téve - idén teljesen megújult a verseny lebonyolítása, annak szabályrendszere. Míg eddig kizárólag a fogott halmennyiség döntötte el, hogy mely csapatok nyertek díjat, idén bevezettük került az ún. szektoros értékelés. Hogy milyen eredménnyel zárult a megújult verseny? Erről szól ez a rövid képes beszámoló.
Szeptember 17-én zajlott az Izsáki Horgász- és Pihenőparkban a IV. Páros Halfogó Kupa. Mint ahogy a bevezetőben is említettük, ettől az évtől jelentős változásokon esett át a verseny lebonyolítása, annak szabályrendszere. Erről, valamint az izsáki horgászversenyek történetéről Jankovics Zoltánnal, az Izsáki Horgász- és pihenőpark egyik tulajdonosával beszélgettünk.
- Nem új keletű dolog Izsákon a horgászverseny, hiszen ez már a hetedik saját szervezésű volt az évek során. Maga a horgászversenyek ötlete - de még inkább igénye - a tavunkat rendszeresen látogató vendégektől jött. Többen jelezték, hogy szeretnék „megmérettetni” magukat, hogy hogyan sikerült az évek alatt kiismerniük parkunk nagy tavát. Pihenőparkunk évente két saját rendezésű horgászversenyt tart. Az egyik a nyár eleji egyéni halfogó kupa, míg a másik az őszi páros horgászkupa. Emellett nagy tavunk természetesen több céges, illetve szakszervezeti horgászversenynek is helyet ad. Ezek rendkívül népszerűek, hiszen a horgászverseny mellett számos olyan kiegészítő kényelmi funkció is rendelkezésünkre áll (pl. étterem, tóparti vendégházak, úszómedence), amelyek komfortosabbá teszik az itt eltöltött időt mind vendégeink, mind kísérőik, családtagjaik számára.
- Hogy erről a 4. páros kupáról is beszéljek… Nagyon féltünk ettől a versenytől, hiszen láttuk a Haldorádó horgászportálon az előző heti maconkai feederkupa beszámolóját, ahol is a pontyos fordulóban nagyon kevés halat sikerült szákba terelni. Erre a hétvégére hasonlóan meleg időjárást jósoltak, mint akkorra, ami sajnos be is jött. Míg éjszaka mindössze 6-7 Celsius-fok volt, addig jelenleg a külső hőmérséklet árnyékban 28 fok, napon ez bőven eléri a harminc fok feletti hőmérsékletet is. Ez sajnos nem kedvezett a halak kapókedvének, a versenyzőinknek mindent meg kellett tenniük azért, hogy kapást tudjanak kicsikarni. De hát ez a horgászat izgalma, mindig az adott helyzetet kell megoldani. Ezt az izgalmat tovább fokozta az, hogy versenyünk páros verseny, amiben nagyon nem mindegy, milyen eredményt értek el egyéniben a csapattagok, hiszen ettől az évtől a kettejük szektoreredménye adódik össze a végső értékelés során.
- Az előző verseny után, a horgászokkal történt beszélgetéseket követően döntöttünk a szabályváltoztatások mellett. Míg korábban csupán a két versenyző fogott halmennyisége adódott össze a végső sorrend megállapításánál, ettől az évtől mi is áttértünk a szektoros értékelésre. A változtatással az volt a célunk, hogy a lehető legigazságosabban értékelhessük a horgászok teljesítményét, hogy legyen értelme küzdeni egy halban szegényebb szektorban is, hiszen így nem az egész mezőnyt kell legyőzni, a horgász csupán pár szektor szomszédjával, csak az azonos jellegű területre horgászó ellenfelekkel van versenyben. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a módosításokat a versenyzők örömmel és egyetértéssel fogadták, hiszen közös célunk a jó és izgalmas verseny!
A sorsolást követően indulhatott a horgászhelyek elfoglalása, a felszerelések előkészítése. Az izsáki versenyek különlegessége - legyen az az egyéni vagy a páros -, hogy mindenki maga választhatja ki a horgászmódszert, amivel üldözőbe szeretné venni a nagy tó halállományát. Ebbe szinte minden beletartozik a spiccbottól a rakóson át a matchbotig, úgymint a bojlis, a hagyományos fenekező vagy a legnépszerűbb feeder módszer is. Ezeket verseny közben szabadon váltogatni is lehetett.
Bár a verseny csak 8 órakor kezdődött meg, az alapozó etetés már 7 óra 30 perctől elkezdődhetett. Érdekes volt végignézni a vízparton, hogy ki milyen módszerrel és hova etet. Itt aztán előkerültek a nagy etetőkosarak, az etetőcsészék, illetve a csúzlik is.
A part körül sétálva egyértelmű volt, hogy legtöbben a halas jellegű finomszemcsés etetőanyagokat részesítették előnyben, módszer tekintetében pedig arányaiban a feederbot győzött a választott technikák közül - bár sokaknál ott volt mellette valamilyen egyéb úszós készség is mint menekülési út.
Abban biztosak voltunk, hogy az ilyenkor elvárt időjárásnál ismét jóval melegebb idő nem fogja megkönnyíteni a horgászok dolgát. Sajnos nem is tévedtünk nagyot. A hőmérséklet a napfelkelte után rohamosan emelkedni kezdett és meg sem állt az árnyékban mért 28 Celsius-fokig.
Az új szabályrendszerű páros csapatverseny izgalma, hogy hiába egy kimagaslóan jó eredmény, ha a horgász csapattársa „elszáll”… de mivel ez csapatverseny, a két versenyző együttes szektoreredménye számított.
Izgalmakból sem volt hiány ezen a versenyen. Horváth Csaba az öböl bal oldali szektorában horgászott és ütemesen fogta a pontyokat, míg pár hellyel mellette Patkó Tamás a kezdeti lemaradását rohamtempóban kezdte ledolgozni.
A tó túloldaláról lehetett igazán jól látni a nádfalak között horgászó két versenyzőt, milyen ütemmel fogják a halakat. Egyértelművé vált, hogy kettejük között dől el a szektorelsőség. A sors iróniája, hogy csapattársaik is egy szektorba húztak, így Zsittnyán Tamás és Halasi János is egyre többet figyelték egymást, a másik fog-e valamit… Kettejük csatáját azonban a többiek nem nézték feltartott kézzel, így a szemben horgászó Varga László csaknem 16 kg-os fogással el is hozta előlük a szektor első helyet.
Az állás a verseny kétharmadánál Tamás javára állt mindössze 2 kárásszal. Ám ekkor Halasi János fogott egy kb. 4 kg-os pontyot, amit pechére a haltartó mellé ejtett, így az mérlegelés nélkül távozott. Hogy milyen értékes hal úszott el ekkor, az csak a végső mérlegeléskor derült ki…
A dobogó harmadik fokára végül a Szőke Tisza HE két versenyzője, Patkó Tamás és Halasi János állhatott fel 5 ponttal és 40.350 grammnyi fogott hallal. Őket egy ponttal és csupán egy kg-mal előzte meg a második csapat, a Joti Team Horgos Szerbiából: Savin Jovan és Farkas Tibor 4 ponttal és 41.410 grammnyi fogott hallal érte el ezt a helyezést. Tehát ha az a bizonyos hal szákba kerül, akkor megcserélődött volna a második és a harmadik hely… De mint tudjuk a „volna” a végeredménynél, utólag nem értelmezhető…
A versenyt végül 3 ponttal és 56.910 grammnyi fogással a Matula Team Keszthely csapata nyerte: Horváth Csaba és Zsittnyán Tamás.
A részletes eredménylista innen letölthető: IV_izsak_paros_2011.xls.
És most következzenek a győztes csapat gondolatai a versenyről:
Az ettől az évtől életbe lépett új szabályok értelmében a tó keskeny, illetve széles részen is kellett horgásznunk, ezért a reggel pénzfeldobással kezdődött, így döntöttük el, hogy kettőnk közül ki hol fog versenyezni. A sorsoláskor a széles részen a 43-as, míg a keskeny részen a 17-es számot sikerült kihúznunk, ami azt jelentette, hogy a széles részen - a tó leghátsó harmadában - foglal helyet Horváth Csabi, míg a keskeny rész közepén én horgászhattam. Előzetes információink alapján sejtettük, hogy gyengén fog enni a hal, és ennek alapján állítottuk fel a taktikánkat az általunk használt method feeder módszerhez. Etetőanyagunk halas jellegű volt, míg csalinak csemegekukoricát és halas, illetve édes jellegű pelleteket használtunk. Minimális, 6-7 etetődobást végeztünk az etetésre szánt idő alatt, majd 8 órakor kezdődhetett a verseny. Az első félóra után egyikünknél sem volt még érdeklődés a felkínált csalik iránt. A csendet a Csabinál ekkor jelentkező ponty szakította meg, majd ezután kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de folyamatosan tudta fogni a halakat. Amíg Csaba szépen haladt előre, addig én a keskeny részben próbáltam versenyzőtársaimhoz hasonlóan egyáltalán kapásig eljutni. Közel öt (!) órát ültem úgy, hogy közben két kárászt sikerült csak fognom, de bíztam benne, hogy sikerül pontyot is akasztanom - hiszen az etetőanyagunk szépen működik a széles részben, a csali is megvan -, ezért nem volt szabad kiesni az ütemből, csinálni kellett tovább a pecát a kitalált taktika szerint.
Mindenki tudta, hogy ebben a szektorban már egyetlen ponty is elég lenne a szektor első helyek valamelyikére, amikor is 12:45-kor elgörbült ismét a feederbotom spicce. A bevágást követően éreztem, hogy jó hal van a horgomon, és óvatos 10 perces fárasztás után sikerült megfognom az egyetlen pontyomat, ami később a verseny legnagyobb hala is lett. A két kárászom, illetve ez a ponty szektor második helyezést ért számomra, míg Csabi több mint 42 kg-os fogása - a pálya legnagyobb fogott súlyával - szektor első helyet ért. Így összesen 3 pontot és több mint 56 kg halat sikerült begyűjtetnünk, ami versenygyőzelmet jelentett számunkra. Nagyon örültünk ennek a sikerünknek is, hiszen ezzel együtt ebben az évben három rangos páros versenyen vettünk részt, és mind a hármat sikerült is megnyernünk. Összefoglalva most is egy nagyon nehéz versenyen vagyunk túl, tanulságként talán annyit lehetne levonni erről a métáról, hogy mint minden versenyen, most is minden egyes halnak óriási jelentősége volt, minden egyes halért meg kellett küzdeni, és volt nem szabad feladni egy percig sem, végig bízni kellett a csapat által felállított taktikában. - Zsittnyán Tamás
Gratulálunk valamennyi versenyzőnek a kitartásához, a díjazottaknak a szép eredményhez! Találkozunk 2012-ben!
