Nemzetközi Horgász Találkozó 2008 - Németország, Brandenburg

Nemzetközi Horgász Találkozó 2008 - Németország, Brandenburg

Hiába a több évtizedes nemzetközi tapasztalat és a több száz horgászversenyen való részvétel, vannak olyan helyzetek, amiket nem lehet két nap alatt megoldani. Így történt ez november első hétvégéjén Németországban, ahol az IAM (International Anglers Meeting), azaz a Nemzetközi Horgász Találkozó került megrendezésre. A hazai Maros Mix-Tubertini-Cralusso csapat a 11. helyet szerezte meg, de még ezért a helyezésért is „vért kellett izzadni”. A korábbi években Mulde Kupa névre keresztelt versenyt idén már nem tudták a hatalmas dévérekről és jászkeszegekről híres vízen megrendezni. Helyette egy gazdag halállománnyal rendelkező brandenburgi csatornát választottak helyszínül.

A verseny kifejezés ebben az esetben egyáltalán nem helytálló, mivel Németországban nem lehet horgászversenyeket rendezni, illetve megrendezni lehet, de a kifogott halakat tilos a vízbe visszahelyezni, tehát a haltartó háló használata tilos! Pénteken, a második tréningnapunkon a túlsó parton egy helyi horgászegyesület versenyét figyeltük, ahol megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a megszákolt gyönyörű dévéreket, bodorkákat fejbe vágták és egy vödörbe dobálták, a halakat a verseny végén lemérték, majd isten tudja, hova szállították. A radikális módszer ellen nem lehet semmit tenni, mivel a „zöld erők” nem hajlandóak engedni a megszorításokból. És, hogy mivel magyarázzák mindezt? A hal megfogása csakis élelemszerzés céljából történhet, kedvtelésből nem, az már állatkínzásnak minősül… Az egészben a legszörnyűbb, hogy ezt be is tartatják. Aki nem így cselekszik, az súlyos pénzbüntetésre és rendőri intézkedésre számíthat! Szerencsére azonban a német zöldek őrültsége a világon kizárólag náluk él, egyelőre…

Reggeli előkészületek
Ambrus Tibor etetőanyaga és a csalijai már a limitellenőrzést várják

A Nemzetközi Horgász Találkozón (IAM), amelyen részt vettünk, a kifogott halakat hálóba lehetett helyezni, azonban a mérlegelés után ezeket is egytől egyik elszállították. A horgásztalálkozó hivatalos célja halfelmérés és halvizsgálat volt…

Sokan hozzászoktak, hogy a versenybeszámolók általában a győzelemről és annak körülményeiről szólnak. Sajnos ebben az esetben nem ez történt, mindössze a 11. helyen végzett a csapat a 31 indulóból, amelyek közül 10 volt külföldi csapat. A versenyen összesen 9 különböző nemzet legjobbjai vettek részt, sokan „kis” Európa-bajnokságnak nevezték. Azt azonban bátran kijelenthetjük, hogy minden résztvevő számára tanulságos volt ez a megmérettetés. Egy idegen vizet, ha nem is lehetetlen, de nagyon nehéz két nap alatt megfejteni, még akkor is, ha egy csapat 5 + 1 főből áll! Ebben az esetben Barna Szilárd csapatvezető, Ambrus Tibor, ifj. Barna Szilárd, Döme Gábor, Erdei Attila és Vidó Ferenc képviselte Magyarországot.

Szerdán, a kiutazás napján itthon 22 Celsius-fok volt, de Prágát elhagyva, majd átlépve a Német határvonalat mindössze 0 Celsius-fok és hóesés fogadta a csapatot. Az 1000 km-es utazás és a drasztikus hőmérséklet-különbség mindenkit megviselt, és talán ez is hozzájárult a hétvégi gyengébb szerepléshez.

Csütörtök reggel félig meddig kipihenve indult az elszánt csapat a vízpartra. Szakadó esőben és 2 Celsius-fokban látott neki az edzésnek, ami utólag látva csak arra volt jó, hogy még kimerültebben vágjanak neki a hétvégének. Mivel a pálya eleje apróhalas volt, mindössze egy-két darabosabb keszeget tudtak zsákmányolni. A magyar csapat mellett horgászó olaszok már akkor is nagyobb bodorkákat tereltek szákba. Csalijuk egyszerű csemegekukorica volt, és meglepő módon egyáltalán nem használtak földet.

A helyi horgászok előszeretettel horgásznak Michael Schlögl…
… és Králik Károly úszóival
Különösen fontos volt a pontos etetés

A pénteki, kötelező edzésen a pálya túlsó, halasabb részét tesztelte a csapat. A víz az előző napi esőzéseknek köszönhetően jelentősen felgyorsult, és az előző napon használt 3-6 grammos úszók meglehetősen kicsinek bizonyultak. Kizárólag 12-20 grammos Cralusso Torpedókkal lehetett eredményesen horgászni. Az etetőanyagon idő hiányában már nem akartak változtatni, ezért egyöntetűen a Maros Mix XXL és Maros Mix Téli Dévér Special mellett döntöttek. Ez a tréningnapokon és korábban több más dévéres versenyen is jól működött, de mivel itt kevesebb dévérkeszeget hozott, megnövelték az etetőanyaghoz adagolt föld mennyiségét, ami eddig a világ minden pontján jól működött, és remekül szelektálta a dévéreket! De mint később kiderült, nem itt…! Utólag belátva, ez egy végzetes hiba volt! A miértre pedig csak az első napi kudarc után kapták meg a választ.

Talán furcsa, de a magyar csapat rossz szereplésének oka ezúttal a földbe kevert friss, nagy és apró szúnyoglárva, valamint darabolt giliszta volt
A második fordulóban már tanult a csapat a hibáiból és kizárólag etetőanyagot kevert, föld nélkül

Ez a brandenburgi csatorna két hatalmas víztározót köt össze, és rengeteg teherszállító uszály közlekedik rajta. A mederfenék ebből adódóan kavicsokkal és kövekkel van borítva. Iszapnak, lágy üledéknek nyoma sincs, ebből következik, hogy a dévérkeszeg és más halfajok egyszerűen nem is találkoznak földdel és benne élő férgekkel, szúnyoglárvákkal, tehát rendellenes számukra a dolog. Mivel mindenki használt földet a csapatban, nem is jött a várva várt jó eredmény. De akkor mit ehetnek ezek a halak? A kérdésre Erdei Attila találta meg leghamarabb a választ. A második forduló kezdete előtt üres horoggal úsztatott egy párat, és anélkül, hogy bármi elakadást észlelt volna, horog nélkül vette ki a szereléket a vízből! Majd előkét cserélt, és az előző eset megismétlődött! Olyan mennyiségű kagyló volt előtte, hogy azok héja előkéjét két egymást követő úsztatásból kétszer is elmetszette. Tehát a válasz egyszerű! Ebben a csatornában halak fő táplálékát az apróbb csigák és kagylók adják.

A brandenburgi csatornában élő keszegfélék fő tápláléka az apróbb csigák és kagylók, amelyből rengeteg van
Ezen a vízen teljesen más etetési módszerrel kell megfogni a dévérkeszegeket. A föld használatát mindenképp hanyagolni kell!
A hatalmas uszályok negyedóránként nehezítették meg a horgászok dolgát
Ifj. Barna Szilárdnak sem sikerült túl jól az első forduló, a másodikban azonban 4. lett a szektorában
A földbe darabolt giliszta sem volt jó választás. Óriási dévérek helyett inkább a sügéreket vonzotta
Günter Horler, az idei egyéni Európa-bajnok látványos horgászatot mutatott be
A bodorkázásról híres francia csapat sem tudta megfejteni a titkot. Csapatban a 25 helyen végeztek!

Milyen érdekes, hogy 1000 km-re tőlünk teljesen máshogy táplálkoznak a halak. Az a csali és az az etetőanyag keverék, amellyel akár Magyar Bajnokságot is lehet nyerni, itt hatástalan volt. Hiába a tökéletes végszerelék, a precíz csalivezetés, ha a vízben élő halak nem ismerik a földet. Vidó Ferencet idézem: „Minél jobban dobtam a földet, annál jobban nem volt kapásom!”

A horogra legtöbbször báb, csonti és giliszta került
Az első fordulóban Erdei Attila 5.896 gramm apró bodorkát fogott, amellyel még versenyben tudott maradni szektorában
Egy ekkora uszály elhaladása után percekig nem volt kapás

A második versenynapon már mindenki föld nélkül, kizárólag sóderrel nehezített etetőanyaggal foglalta el a helyét a pályán. A sorsolás is tökéletes volt, mert mindenki olyan helyre húzott, ahol az előző napokon kimagasló eredményeket értek el. A pálya elején, az apróhalas részen ifj. Barna Szilárd az „A”, míg Döme Gábor a „B” szektorban horgászott. Szilárd 4. lett 8.389 grammal, Gábor pedig 9.695 grammal a 3. helyen végzett. Vidó Ferenc maradt a „C”-ben, ahol már szinte csak nagyobb, 20-70 dkg-os bodorkák, 30-80 dkg-os dévérkeszegek voltak, ő 13.583 grammal 9. lett a szektorában. Ambrus Tibor nem messzire tőle, a „D” szektorban szintén ütemesen fogta a darabosabb keszegféléket, és 16.825 grammal 6. lett. Az pálya legfelső és egyben legtöbb halat adó részen Erdei Attila sokkolta a szomszédjait! 27.880 grammos fogásával az előkelő 2. helyet szerezte meg! Óriási előrelépés volt ez az előző naphoz képes, amikor „esett-kelt a csapat” és 100 pont fölött gyűjtött be. A második napon ez mindössze 24 pont volt! Ezzel a teljesítményével a magyar csapat magabiztos fölénnyel nyerte a második napi rangadót. Nem tudom, hogy volt-e már valaha olyan verseny, ahol az első nap szinte utolsó helyen végző csapat a következő fordulóban nyer! Ó, ha csak 1 nappal előbb lett volna meg a megoldás…!

A második napon Döme Gábor is remekül oldotta meg a feladatát, szektorában a 3. helyen végzett
Erdei Attila, az új csapattag nagyszerűen horgászott! Egyéniben a 14. helyet szerezte meg
Jan Van Schendel (JVS), a holland csapat kapitánya helyszínen főzte a kendermagot
Egyéniben az első helyet Nico Matschulat (Team Mosella) szerezte meg, második lett Raemon Willig (Team Brandenburg), és harmadik Uli Lehmann (Team Brandenburg)
A csapatverseny győztese a német Champions-Team Herren I. lett 69 ponttal

A színvonalas rendezvény minden pillanata tanulságos volt, és a fáradozás sem volt hiábavaló, mert a fiúk garantáltan tanultak az esetből. Összességében mindenki boldog volt, mert az első napi 29. helyről (a másnapi győzelemnek köszönhetően) feljött a 11. helyre a csapat. De ami ennél is fontosabb, hogy meg van a megoldás! A második fordulóban a kiváló magyar etetőanyag remekül hozta a halakat, és hozni fogja jövőre is, amikor a Maros Mix-Tubertini-Cralusso csapata - reményeink szerint - megmutathatja majd valódi horgásztudását a nemzetközi porondon, Brandenburgban is. Reméljük, hogy addig nem változik jelentősen a halak ízlése. Jövőre visszatérünk!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.