Harc az óriás fekete amurokkal

Harc az óriás fekete amurokkal

2017-ben jártam először Japánban és meghatározott céllal érkeztem ide akkor is. Pontyokat szerettem volna fogni feeder módszerrel, saját eszközökkel, saját csalival. Elmondhatatlanul boldog és büszke voltam, hogy ez több helyszínen is sikerült, ami megalapozta a LEGEND csalik jó hírnevét és tartós sikerét.

A túrám utolsó napján ellátogattunk Japán legnagyobb folyójára, a Tone-ra. Itt már nem volt semmi konkrét tervem, egyszerűen csak látni szerettem volna ezt a nagy vizet is. Ismerkedésem a nagy folyóval és az ott látott dolgok egy éltre belevésődtek az agyamba. Olyan halak ugrásait láttam, amelyekről el sem akartam hinni, hogy édesvízi halak. Váltig azzal vigasztaltam magam, hogy ezek a tengerből felúszott delfinek. De ezek bizony óriási fekete amurok voltak! Olyan méretben, amit előtte soha nem láttam, és el sem tudtam képzelni, hogy miként lehetne ezeket megfogni. Persze horgásztam és próbálkoztam azon a napon is, de kapásig nem jutottam el. 

6 év után újra Japánban
Nem is olyan egyszerű a belépési engedélyt megkapni még most sem Japánba

Kevés olyan nap volt, amikor nem gondoltam erre a folyóra és az ott lubickoló óriási halakra. Hamar megszületett az újabb terv, ide vissza kell térni! 2020 márciusában, az indulás előtt 1 héttel, az érvényes repülőjegyemet törölték, mert ekkor érte el hazánkat koronavírus-fertőzés, majd szó szerint bezárt és megállt a világ, lehetetlenné vált az utazás. Japán majdnem 3 évre bezárta a külföldiek előtt a kapuit, de még most sem lehet 3 védőoltás vagy friss PCR teszt nélkül az országba belépni.

Végre a vízparton… végre a Tone folyón horgászhattam!

De szerencsére 2023 márciusában már semmi és senki sem akadályozhatott meg abban, hogy újra Japánba utazzak és valóra váltsam újabb nagy tervemet. Nem titkolt vágyam az volt, hogy a Tone folyó óriási fekete amurjaiból foghassak néhányat. Hogyan sikerült az újabb nagy kaland, hogyan sikerült végül célt érni? A képes beszámoló és a rendkívül mozgalmas film mindent elárul!

Előtte azonban le kellett cserélnem az ÖSSZES orsóm dobján található vastag fonott főzsinórokat még vastagabb monofil főzsinórokra, amelyek sokkal jobban ellenálltak a folyómedret beborító éles peremű szikláknak
Fel kellett erősítem a felszerelésemet, hogy legyen némi esélyem a nehéz terepen megbúvó halakkal szemben
Kizárólag élő vízi csigával etettem
Esténként a helyi éttermekben pótoltuk a napi kalóriamennyiséget. Gyakorta még a vendéglátómnak is feladta a leckét az étlap felolvasása
Éhen azért nem haltunk
Minden nap kora hajnalban kezdtünk, ekkor lehetett a halak aktivitását és vándorlási útvonalát megfigyelni
Ködös, párás reggel fogadott minket, ami gyöngyfüzérré varázsolta a pókhálót
A harmadik horgásznapon rám mosolygott a szerencse és sikerült matracra fektetnem az első halat
Soha nem láttam ilyen „cserepes szájú” halat. A kemény, csontos szájperem elárulja, hogy a gazdája bizony gyakran legel a kagylómezőkön
Japánban elsőként mindig a hal hosszát mérik meg…
… utána pedig a pontos súlyát
Íme, a Tone folyó királya, a hatalmas fekete amur
Ezzel az óriási lapáttal már lehet haladni
Reggelente kellemetlenül hűvös volt, gyakorta fagyott is
A csali 3 szem élő vízi csiga volt hajszálelőkére felfűzve
E mellé gyakran PVA tasakba helyezett csiga került még
Csak a kemény páncélú vízi csiga csalival lehetett kikerülni és szelektálni a mindent (is) felfaló csatornaharcsákat
Ki sejti, merre tatunk?
Ekkor virágzott a japán cseresznyefa, ami Japán egyik tavaszi nevezetessége
A legszebb virágzó fák éjszakai díszkivilágítást is kapnak
Egy újabb óriással ajándékozott meg a Tone folyó. A halvédelem itt is nagyon fontos és hangsúlyos. Természetesen minden hal a lehető legkíméletesebb bánásmód után, gyorsan visszakerült éltető elemébe
Ez a mellúszója…
… ez pedig az óriási farokúszója
Egy „picit” nagyra nőtt…!
Majd be sza…m, alig bírtam felemelni
Tekintélyes méretű hal!
Rendkívül impozáns, bivalyerős és szép hal a fekete amur
A szemei is feketék
Egy csodás naplemente
E nap végén így ünnepeltük a második halamat
Új nap, új remények

A 10 horgásznap alatt összesen négy értékelhető kapásom volt, amelyből hármat sikerült megfogni. Hogy mindez sok vagy kevés, ennek eldöntését rátok bízom! Egy biztos, itt sem méri bőkezűen a természet féltve őrzött kincseit. Minden halért nagyon meg kellett küzdeni!

Egy újabb óriás, immár a harmadik!
Mint egy cápauszony
Hatalmas pikkelyekkel megáldott „dinoszauruszhal”
A legnagyobb fekete amurom a túra során
Micsoda lapát!
Teljes testhossza 142 cm volt

Ha engem kérdeztek, hogy én elégedett vagyok, a válaszom egyértelmű IGEN! 3 db 40+-os fekete amurt fogtam, ami bizony még itt is nagyon ritkán adatik meg. Már egyetlen halért is feláldoztam volna 10 napot, de nekem háromhoz is volt szerencsém.

43,58 kg-ot nyomott!!!
Ez már (három) emberes darab volt

Rendkívül boldog és büszke vagyok, hiszen sikerült (túl)teljesíteni a kitűzött célt. Újfent egy életre szóló élménnyel és hasznos tapasztalatokkal lettem gazdagabb.

Köszönöm, Masa, ide bizony még visszatérek!

Nézzétek meg az erről készült filmet is, amely hűen visszaadja a nem hátköznapi túra legérdekesebb, legizgalmasabb pillanatait!

Döme Gábor

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.