Bojlis suli 1. rész - Mi a bojlizás?

2008-01-16

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyik leggyorsabban fejlődő horgászmódszer a bojlizás. Ha visszatekintünk a néhány évvel ezelőtti állapotokra, és belegondolunk, hogy hol tartunk most… hát bizony, megdöbbentő a fejlődés mértéke! A különböző cégek teszthorgászai, avatott bojlis szakértői, valamint a különböző horgászmédiumok egyre többet segítenek abban, hogy mind több használható információt és segítséget kapjanak a kezdők is. A nagy „rohanás” közepette azonban valahogy az alapok felett mindenki elsiklik, és a legtöbb szakértő azon keveseknek ír, akik már hozzájuk hasonló szinten űzik ezt a horgászmódszert. Így a látszólag hasznos információk mégis használhatatlanok, mert - valószínűleg az alapok hiánya miatt - nem érti a kezdő, hogy miben is akarnak neki segíteni?! Elhatároztam, hogy egy olyan cikksorozatot indítok útjára, amely tényleg az alapokról építkezve, kifejezetten a kezdőknek próbál egyértelmű útmutatást és sok hasznos tippet adni. Ha velem tartotok hétről hétre, garantálom, hogy a bojlizás nagy örömet fog nyújtani! A megszerzett alapismeretek birtokában pedig majd a magasabb szintű, mesterhorgászok tollából származó írásokat is könnyebben megértitek és hasznosítjátok!

Honnan származik a bojli?

A bojlizás is, mint sok más horgászmódszer, Angliából indult a hatvanas évek végén világkörüli útjára. Ekkor még senki nem gondolta, hogy alapjaiban fogja megváltoztatni a pontyhorgászatot, és a világon mindenhol hatékonyan alkalmazható csúcstechnikává növi ki magát! A bojlizás hőskoráról egy remek történeti áttekintést olvashattok A bojli rövid története c. írásban Dr. Varga István (Doki) tolmácsolásában.

A feljegyzések szerint Angliában, bojlival már 1952-ben kifogták az első 20 kiló feletti pontyot!

Mikortól vált ismertté Magyarországon?

A „csodagolyó” hazánkban csak a kilencvenes évek elején debütált, bár ekkor még korántsem terjedt el a módszer. Ezt a speciális eszközök és adalékanyagok nehézkes és csak méregdrágán megoldható beszerezhetősége okozta. Arról nem is beszélve, hogy nagyon kevés információ állt rendelkezésre a módszerrel ismerkedő kezdők számára. Óriási misztikus köd lengte körbe a módszert… :( A bojlisokról pedig a gazdag, különc, kigyúrt, „izomagyú” horgász képe jutott eszébe az „átlaghorgásznak”. Pár éve azonban gyökeres fordulat következett be. Amikor végre hazánkban is elérhetővé vált minden, a módszerhez szükséges kiegészítő és egyre többen kezdtek el bojlizni, hirtelen minden megváltozott. A tévhitek és hibás elméletek ideje lejárt, és ma már az egyik leggyorsabban fejlődő módszernek számít!

Hazánkban a bojlizás az egyik leggyorsabban fejlődő módszer

Mitől olyan hatékony a bojli?

Kezdjük azonban az elején! Bizonyára sokakban felmerült, hogy mitől is olyan hatékony csali a bojli, miért hatékonyabb a többi ismert pontycsemegénél? Miért lehet ezzel kifejezetten nagytestű halakat kifogni? Bizonyára közületek is sokan jártak már úgy, hogy a halszeletes süllőzés közben süllő helyett ponty akadt a horgotokra. Ez nem véletlen! Oka a ponty számára ott és akkor hozzáférhető táplálékban elégtelen mennyiségű gerinctelen állatra vezethető vissza, az emiatt kialakuló fehérjeigény készteti „kannibalizmusra” békés (valójában mindenevő) barátainkat. Minél nagyobb testű egy hal, annál nagyobb mennyiségű állati és növényi eredetű fehérjére (is) van szüksége. Hiába hiszik sokan, hogy legnépszerűbb halunk a PONTY csupán békés növényevő… Ha szervezete egyensúlyának fenntartásához tömény fehérjére van szüksége, akkor habozás nélkül, akár kisebb testű élő vagy elpusztult halak elfogyasztásával pótolja azt! A modern bojlik elkészítése, alkotóelemeik gondos, tudatos összeválogatása e megfigyelésen (is) alapul! A bojli úgy van „felépítve”, hogy kielégítse a nagy pontyok teljes tápanyagigényét, ez emeli ki a többi csali közül, és emiatt válik oly hatékony nagyhal-csemegévé. Fő alkotóelemei a különböző hallisztek, húslisztek, növényi lisztek, természetes kivonatok, olajok és csábító aromák. A speciális beltartalom mágnesként vonzza a nagy halakat, míg - kis túlzással - taszítja a kicsiket. Ezért is lehet segítségével szelektálni, azaz a nagyját kiválogatni. Azokban az intenzíven telepített tavakban, ahol nagyon sok hal él, rászoknak a nagytestű fehérhalak és az átlagos méretű pontyok is, itt gyakorta csak a megszokottól nagyobb méret (pl.: 30 mm-es átmérő) vagy a dupla csali segít a hatékony szelektálásban.

A bojlival reális esélyünk nyílik átlagon felüli, kapitális halak kifogására

Miért golyó formájú a bojli?

Bizonyára banálisnak tűnik a kérdés, de értelmes, logikus választ még sehol nem találtam rá. Ezért kénytelenek vagytok egy újabb, általam kreált verzióval megismerkedni :-) Szerintem a legegyszerűbb oka, hogy mind kézzel (az „ősidőkben”, amikor még nem volt bojliroller), mind pedig napjainkban, a nagyüzemi előállítása során, ez az egyik legkönnyebben elkészíthető forma. És vajon mi lehet erről a halak véleménye? Saját tapasztalataim szerint a halaknak teljesen mindegy, hogy kerek, hosszúkás, lapított vagy kocka alakú. Sőt szerintem az amorf (pl.: faragott) csalikat még gyanútlanabbul veszik fel a halak. Tehát ne felejtsétek el, ha esetleg első bojlitok nem lett tökéletes formájú, nem kell kidobni! Sőt lehet, hogy az alakra „rosszul sikerült” szemek lesznek a legfogósabbak.

Valószínűleg a tökéletes formák mellett manapság főként eladhatóság szól. Vagyis a horgász szemének kell, hogy tetsszen a szép, egységes, azonos méretű és megjelenésű golyó. Milyen rosszul mutatna a zacskóban, ha minden szem másként nézne ki?! De biztos, hogy rosszul is működne a vízben? Hát nem!

Mire képes a bojli és a bojlit használó horgász?

Talán hihetetlenül hangzik, de egy jól sikerült bojlival az adott vízterület szinte teljes törzsállományát, kapitális halainak jelentős részét ki lehet irtani!!! Sajnos erre több elszomorító példát is tudnék mondani (érdemes elolvasni a témával ilyen szemszögből foglakozó, Gyilkos fegyver lesz belőle, ha rossz kezekbe kerül! című írást is). Magyarországra először csak a csali érkezett meg, a hozzá tartozó CATCH & RELEASE (azaz fogd meg és engedd vissza!) mentalitás csak évekkel később… Ez még sok helyen ma sem működik úgy, mit a nyugati országokban, ahol ez ma már természetes dolognak számít! Ma, sajnos lényegesen többen vannak hazánkban a bojli csalival horgászók, mint az igazi bojlisok. Ugyanis a legtöbben a kifogott halakat elviszik. Pedig ez a bojlis technikával összeegyeztethetetlen cselekedet!!! Fontos erről már a kezdetek kezdetén beszélni, hiszen a horgászipar fejlődésével egyre kevesebb esélye lesz a halaknak, és előbb-utóbb elfogynak a nagytestű példányok a természetes vizeinkből, és nem lesz más a telepített szabványhalakon kívül. Fontos, hogy itt nem lebeszélni akarom a horgászokat a halfogyasztásról, csak szeretnénk elérni, hogy mindenkiben benne legyen az egészséges önkontroll.

A halakkal való kíméletes bánásmód és a CATCH & RELEASE (azaz fogd meg és engedd vissza!) elv betartása minden bojlis horgász kötelessége!!!

A bojlizás több, mint egy horgászmódszer, ez életforma!

Sokan a horgászengedélyek magas árával magyarázzák a hal elvitelét, de nézzünk egy példát: ha én elmegyek moziba és esetleg nem tetszett a film, én sem viszem haza a széket, amin ültem! A bojlis horgászt nem a csali különbözteti meg a többi pecástól, hanem a módszerhez hozzátartozó viselkedés, a természet iránti tisztelet, mely a megfogott hal visszaengedésében csúcsosodik ki!!! Szerintem a bojlis horgászat nem egy horgászmódszer, hanem annál sokkal több, ez egy életforma! Hiszen e módszer nagyjai fél életüket azzal töltik, hogy folyamatosan fejlesszék technikájukat, hogy más-más vizeken próbáljanak minél nagyobb halakat fogni, életük másik felét meg az teszi ki, hogy megkeressék az ehhez szükséges anyagiakat. Az imént szándékosan nem pontyot írtam, ugyanis külföldön egyre többen alkalmazzák a bojlis technikát más halfajokra, például amur, compó és márna horgászatánál is nagyon jó eredményeket érnek el vele. Sőt már több cégnek is van kimondottan harcsára való bojlija, amik a teszteléseken már bizonyították fogósságukat.