A befejezetlen ügy

Az utóbbi időben nem horgászom tavon. A dunai márnafogások olyan élvezetet nyújtanak, amelyek megismételhetetlenek! Egy halfaj sem tudta még felülmúlni azt az érzést. Idén azonban az év első felében ismét elkerültek a márnák, ezért a tilalom alatt nem látogattam a Dunát. Sőt megérkezett a valaha látott legnagyobb árvíz is. Fiam olyan sokszor elmondta, hogy menjünk ki a közeli tóra sétálni, hogy beadtam a derekamat. Semmi pecabot, csak úgy egy kis séta, fagyi meg szendvics, üdítő - amolyan kirándulásféle. Kimentem vele szétnézni, aztán a fene se gondolta volna, hogy több mint hat hétre ott ragadok.

Körbejártuk a tavat, jól éreztük magunkat. Kis kikapcsolódás volt, tökéletes délutáni kirándulás. Aztán hazaértünk, mondja a fiam, hogy mikor megyünk megint? Mondtam neki, hogy majd egyszer… Aztán jöttek a kérdések, hogy miért nem megyünk ki horgászni? Azt mondtam neki, hogy apu már dunai horgász, tavon nem fog horgászni mostanában, majd elmegyünk a Dunára, ha lemegy a víz. Aztán csak mondta, hogy de ő pecázni akar…

A kis kirándulásból mi lett…

Az lett a vége a dolognak, hogy szabadnapot kértem és fogtam a spiccbotokat, kiegészítőket, a fiamat, Ferikét, majd felültünk a buszra: irány a tó!

Ülünk a távolsági buszon, útban a halastó (víztározó) felé…

A halőrháznál jeleztem, hogy a fiamnak nincs engedélye, baj lenne-e, ha néha megfogná a botot. Rendesek voltak, mondták, hogy ha spiccbotról van szó, akkor nem probléma, csak ne „nyolc” bottal horgásszunk. Megérkeztünk, kipakolok, adnám a gyerek kezébe a botot, erre elszalad. „Gyere, kisfiam, pecázni!”, mondtam neki. A lényeg az, hogy mindent akart csinálni, csak horgászni nem. Elfutkározott, fogott lepkét, bogarászott, végül is elég jól kitöltötte a pecára szánt időt.

Ilyen apró sügérek kerültek a horgunkra
Azért, ha néha odajött hozzám, akkor örült a halaknak, tetszett neki a dolog!

Spiccbotozás közben elnézegettem a pontyokat, ahogy ott csobbannak, lubickolnak. Nézegettem őket, nézegettem… addig nézegettem, amíg elhatároztam, hogy visszajövök legalább egy halászlére valóra. Elkezdett viszketni a tenyerem… jobb halakra akkor gondolni sem mertem.

Egész jó kis hal volt ez, küzdött rendesen!
A következő pecán is jött egy jobb halacska! Súlyokat szándékosan nem írok egyik halamnál sem, mert nem tartom most lényegesnek

Két éjszakai peca után már elkapott a gépszíj, már én nyaggattam a fiamat, hogy mikor megyünk már… Össze is hoztunk pár nap múlva megint egy közös pecát, de akkor már arra készültem, hogy én horgászom, a gyerek pedig futkározik!

Kezdés után nem sokkal jött is egy hal
Feri fiam megmerítette…
… majd kézbe vette…
… és profin pózolt a potyesszal
A Dajnics Fishing Team akcióban!
A kis tükörpontyot nem győzte fogni! A szemében örömöt láttam, így titkon azt remélem, ha megnő egy kicsit, komolyabb pecákra is lesz módunk!
Nagy öröm volt számára…
… a pontyok visszaengedése is!
Elsősorban a csínytevés foglalkoztatta, ami elég jól ment neki, mert a sikló ott figyelt a merítőben…
Ez egy olyan pillanat volt, amikor éppen elvesztettem egy halat, mert nem találtam a merítőt… keresem, hogy merre lehet, aztán inkább csináltam egy-két fotót
Kárászokat is fogtunk
Felszerelésem egyszerű, bárki számára elérhető cuccokból áll

Az etetési stratégiám is mentes volt minden bonyolult dologtól. Az már az első két peca közben világossá vált, hogy jó és gyors eredményt jó minőségű pellettel fogok tudni elérni. Rendelkezésemre állt otthon pár doboz csábító falat ilyen-olyan ízben. Semmiképpen sem terveztem egyszer sem alapozó etetést. Ennek oka, hogy ezt meg tették helyettem mások. Ezen a tavon az etetőhajó használata az idei évtől etetésre engedélyezett. A helyi sporik - jó magyar szokás szerint, „természetesen” szabályokat megszegve - nemcsak etetnek, hanem behúznak is. Történt olyan is, hogy majdnem az ölembe húzta át a végszerelékét egy „horgász” az éj leple alatt. Rövid volt a rendelkezésemre álló idő, így én inkább kereső horgászatot folytattam oly módon, hogy kétszer ugyanott szinte soha sem horgásztam. Volt, hogy olyan helyen fogtam halat, amit mindenki otthagyott.

Pusztán kenyeret és erjesztett kukoricát töltöttem a kosárba
A végszerelékem egy „szegénylegényesre” alakított bojlis szerelék volt

Kiemelném a leadcore jelentőségét és a kosár megütköztetését egy kicsi ólommal. Utóbbi úgy van rögzítve, hogy kapás után, ha a hal megakad, akkor a kosár leveri az ólmot és szabadonfutóvá válik. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert még a kis halakból is sok volt a széttépett szájú. A jó akadás érdekében én tettem egy sörétólmot a horog elé is, amely lehetővé tette a ponty alsó száj részbe történő tökéletes akadást. A zsugorcső használatát is fontosnak tartom, a képen látható módokon. Ilyen etetőkosaras összeállítást én még nem láttam, így nagyképűen el is nevezném rögtön Dajnics Carp Rignek.

Erről a tálcáról az egyik csak jó lesz a pontyoknak! Amíg volt otthon PVA hálóm, addig használtam is. Egyszerű erjesztett kukoricát töltöttem bele egy kis pellettel megspékelve

Tipp: a vödörből történő kivétel után egy száraz rongyra raktam a kukoricaszemeket, az elszívta róluk a nedvességet. Így egy kicsit szárazzá vált a felületük, de alkalmassá váltak arra, hogy kibírják a dobást. Tetszik ez a PVA hálóval való etetés, nagyon hozza a pontyot.

Az időjárás megtréfált ezen a napon! Június elsejéről másodikára virradó éjszakán olyan hideg volt, hogy a téli ruha szettemre volt szükség egész éjjel, de a halak ettől függetlenül aktívak voltak
Matracon egy elég jó ponty
Egy kicsit beletartottam a fotómasinába… Nem volt szándékos, ezért elnézést kérek az erre érzékeny olvasóktól
A jobb halak megérdemlik a matracot
Egy utolsó fotó…
Aztán pá-pá, viszlát, dundi pontyocska!
Itt is sikeresen rábukkantam a kagylós helyekre…

Az egyik helyi spori tanácsolta, hogy ne horgásszak az egyik ilyen helyen, mert semmi értelme, akadós a pálya. Egyértelmű volt, hogy ott fogok horgászni, jól is tettem, mert én fogtam halat, ők meg szidták a tógazdát, mint én régen, amikor még kevésbé láttam át a szitán… :)

Ahol ilyet tapasztalunk, mindenképpen megéri próbálkozni, mert az ilyen kagylós helyeket a nagytestű pontyok felkeresik kalandozásaik során
Nagyon szeretek rózsaszín színű pop-uppal lebegtetni, úgy gondolom, felkelti a ponty érdeklődését
Nagyobb falatokkal is kísérleteztem
A 12 mm-es Haldorádó Nagy Ponty pellet nagy kedvencem lett! Majd a Dunán is rápróbálok! A pontyok szerették
Az ananászos oldódó pellet is népszerű volt
Voltak olyan helyszínek, ahol egyértelműen csak úgy tudtam pontyot fogni, hogy pár centit lebegtettem. Ezt két szem oldódó, lebegő pellettel oldottam meg. A képen két fluo tüzes ponty látható
Az édes ananászos fluo oldódó pellet nem okozott csalódást, bármelyik horgászhelyen, bármilyen időjárási körülmények között adta a pontyokat
Érdekesség volt számomra, hogy jó eredményt értem el a 12 mm-es Haldorádó Mandula Bomba pellettel is
A dupla lebegtetés egyértelműen sikeres volt
Nagy gondot okozott az, hogy hogyan tudom szelektálni az apró halak közül a pontyokat. A dupla csalival ez többnyire sikerült is, de a képen is látszik, hogy olykor nem

Fogtam így dévérkeszeget is, de a dunai horgászkollégákkal együtt érezve, szolidaritási okokból erről képet nem közlök. Vesszenek a halászok!

A dupla ananászos megoldás adja egyébként…
… az amurokat is! Érdemes kipróbálni, főleg most, a nyári időszakban!
Ezt a halat saját készítésű bojlival fogtam! Most sikerült először készítenem olyan oldódó bojlit, amelyet bátran vittem a vízpartra
Nem húszkilós ponty volt az igaz, de azért különleges volt számomra ez a fogás
Örülök azért, hogy ezek a próbálkozások nem másfél kilós pontyokat adtak…
Nem volt azért olyan rossz ez a hat hét…

Összegezve a tavi tapasztalataimat, arra jutottam, hogy befejezetlen ügynek tekintem a tavi kalandomat. Három okból is. Az egyik ok, hogy a fiamat mindenképpen meg fogom tanítani a pontyfogás fortélyaira úgy, hogy lesz engedélye. A módszer valószínűleg finomszerelékes lesz, hogy melyik, majd azt ő eldönti. Számomra ismeretlen érzés volt eddig saját készítésű csalival pontyot fogni. Most, hogy megéreztem az ízét, szeretném többször is átélni! A második ok ez. A harmadik ok pedig az, hogy a mendemonda szerint él a tóban pár húsz kg közeli vagy azt meghaladó ponty. Jó lenne egyet elcsípni! A másfeles pontyok továbbra sem érdekelnek, nem hoznak lázba.

E sorok írásakor már rábukkantam a márnákra, sikeres dunai horgászatokon vagyok túl, de csak jó érzéssel gondolok vissza a tavi kiruccanásomra!

Írta: Dajnics Ferenc(deferi08)
Fotók: Dajnics Ferenc és Ifj. Dajnics Ferenc

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: