Feederbottal a pródi Bojlis-tavon

Feederbottal a pródi Bojlis-tavon

Június elejét írtuk, mely már hivatalosan is a nyár első hónapja. Véget ért a tanítás, befejeződtek a vizsgaidőszakok és - ki így, ki úgy - mindenki a maga módján igyekszik ezt megünnepelni. Mi is így tettünk, ezt az „ünneplést” tőlünk megszokott módon horgászattal folytattuk le.

Az általunk kiszemelt horgászvíz az Alföld keleti részén, a Keleti-főcsatorna és a Keleti IV. számú csatorna szomszédságában foglal helyet. Hajdúböszörmény és Pród között terül el és a Pródi Horgásztavak névre hallgat. Az 50-es 60-as években alakították ki a tórendszert, mely 2 nagyobb és több kisebb méretű vízfelületből áll. A horgászni kezdetben csak az egyik kisebb, 6,3 hektáros tavon lehetett, a szomszédos nagy tavon ekkor még csak halnevelés folyt, azonban 2013-ban ezt a 33 hektáros tavat is megnyitották a nagyközönség számára. A tavakról általánosságban elmondható, hogy vízmélységük 1,5-1,7 méter körüli, náddal szegélyzett partjuk rendezett, kulturált fa stégekről lehet horgászni. A tó halállományát főként pontyok és amurok teszik ki, melyek igen tág méretskálán mozognak: a 2 kg-os példányoktól egészen az igen komoly kort és méretet elért 15-20 kg-os egyedekig terjed a halak mérete, ezek alkotják a fő állományt, azonban némi törpeharcsa és tenyeres ponty is előfordul.

A tó gyönyörű látványa naplemente alatt

Az általunk tervezett hosszabb horgászatra csak a nagyobbik, bojlis tavon volt lehetőség. A horgászhely lefoglalását hosszas kutakodás és információgyűjtés előzte meg, melyek során kiderült, hogy a tó gyakorlatilag 2 részre osztható. A víz első része keskenyebb, itt „rövidebb” dobásokkal (ezen itt 70-80 méteres távolságot kell érteni) is eredményesek lehetünk, míg a tó hátsó, szélesebb részén egyértelműen 100 méter feletti távolságon érhetünk el eredményt. A tó szabályzata lehetővé teszi a csónak és az etetőhajó használatát, amivel élnek is a sporttársak, így a halakat jórészt csak a tó középső régiójában találhatjuk meg. Ezen ismeretanyagok figyelembevételével a tó első részén foglaltuk le a helyünket, szám szerint a 36-os stéget.

Horgászállásunk a tó északi partján helyezkedett el a ponttal megjelölt helyen

Horgászhely kiválasztva, már csak a megfelelő időpontot kellett meghatározni. A horgászat előtti hetek időjárását igen magas hőmérséklet jellemezte minimális légmozgással, így a különböző előrejelzéseket figyelembe véve június 11-ét választottuk a horgászat megkezdésére, mivel jelentős lehűlést és hidegfront betörését jósolták.

Ahogy a korábbiakban már említettem, a távoli horgászatra kell fektetni a hangsúlyt így két 390-es Heavy karakterisztikájú feederbotot hoztam magammal, melyekre 60-as méretű orsót helyeztem. A kialakított végszerelékek némiképp különböztek egymástól. Egyik botomra a hagyományos, sokak által ismert és használt 25 g-os távdobó kosár került - ezzel szerettem volna pontosan az etetésen horgászni. Másik botomra kicsit durvább szerelést készítettem, melynek lelke egy 60 grammos ólommal és gyorskapoccsal ellátott ólomklipsz volt - e távdobó szereléknek a kereső horgászat volt a feladata. A szerelék további elemei innentől kezdve teljes mértékben megegyeztek. Mindkét orsómra 22-es zsinórt csévéltem, melyhez 5-6 méter hosszúságú dobóelőkét kötöttem35-ös monofilból. Előkének 10-es vastagságú fonott zsinórt használtam, amire 6-os méretű horog került.

A felszerelések beélesítve várják a kapást

Mivel a tóban törpeharcsa és tenyeres méretű pontyok is találhatók, a felhasznált etetőanyag mennyiségét minimálisra redukáltam. Így etetésre főként szemes anyagot és különböző méretű és eltérő oldódási idővel rendelkező pelletet alkalmaztam. Az alapozó etetést a parttól körülbelül 80 m-es távolságban alakítottam ki, a csalogatóanyag jellege miatt ezt rakétával hajtottam végre.

Este 7 órakor érkeztünk meg a tóra, jegyváltást követően el is foglaltuk az előzetesen lefoglalt horgászállást. Gyors terepszemlét követően már repült is befele az első rakéta, belsejében a csalogatóanyaggal. Viszonylag nagyobb mennyiségű alapozó etetés mellett döntöttem, így összességében 15-20 dobást hajtottam végre. A horgok felcsalizását követően nagy reményekkel vágtunk neki az éjszakának. Az első kapásra nem is kellett sokat várni, alig 30 percet töltött vízben a felszerelés, mikor a nyelető hangja törte meg a csendet. Bevágást követően éreztem, hogy nem életem hala küzd a damil túlsó végén, de neki is nagyon örültem. Rövid fárasztás, szákolás után már matracon pihent ellenfelem.

Matracon az első hal - bízzunk a hasonlóan jó folytatásban!

Gyors fényképezés és fertőtlenítés után úszhatott is tovább. A következő 2 órában még 3-4 hasonló méretű társát sikerült partra keríteni, majd negyed 12 körül vehemens kapást észleltem a durvábbik készségemen: hiába a nyitott nyeletőfék, a botot így is kis híján lekapta a bottartóról! Bevágás után a bot karikában maradt - ebből egyből sejtettem, hogy termetesebb hallal van dolgom -, majd másodpercekkel később az orsó féke folyamatos, egyenletes tempóban elkezdte adagolni a damilt. A hal bő 30 métert kért le a dobról, mire sikerült megfordítani és átvenni az irányítást felette. Hosszadalmas, majd 40 perces fárasztást követően sikerült megszákolni a gyönyörű tükröst. Mérlegelés, fényképezés és fertőtlenítés után ő is úszhatott tovább.

Parton az éjszaka legnagyobb hala, mely 8,2 kg-os volt

Az éjszaka hátralévő része egy kisebb pontyot leszámítva eredménytelenül telt. Hiába kísérleteztem folyamatosan a csalikkal, nem tudtam további kapást kicsikarni egészen hajnali ötig, mikor felpörögtek az események.

A hajnali órák első érdeklődője
Kapástalan időszakban elmerenghetünk a szebbnél-szebb természeti képekben
A felkelő nap gyönyörű látványt nyújt

Egymás után füstöltek el a botok! Volt, hogy egyszerre 2 boton is halam volt. Ez a lendület egészen negyed 7-ig ki is tartott, mely idő alatt összesen 7 kisebb méretű pontyot sikerült ideiglenesen matracra fektetnem.

Nem volt ritka, hogy egyszerre 2 hal is feküdt a matracon

Mivel a halak aktivitása teljesen alábbhagyott, elérkezetnek láttam az idejét, hogy pótoljam az etetést. Így ismételten 15 rakétányi pellet és magmix keverékét juttattam a vízbe.

Az etetéshez használt különféle pelletek és magok keveréke

Ezt követően a csalik frissítése következett, mely után felszereléseim újra beélesítve várták az éhes halakat.

A felkínált csaliról még nem esett szó: mivel pellettel etettem, egyértelmű volt, hogy ezzel is fogok csalizni egyik készségemen. Jelen esetben kétféle csalikombinációt alkalmaztam. A kosárral ellátott végszerelékem hajszálelőkéjére egy szem 16 mm-es Tüzes Ponty pellet került, melyet egy 12 mm-es fűszeres-húsos pop-uppal balanszíroztam ki.

Kosaras végszerelékemen alkalmazott csalikombináció

A durvább végszerelékre pedig egy szem 20 mm-es oldódó bojli került Big Fish ízben, melyet minden esetben egy 16 mm-es Cseresznye-rákos pop-uppal kombináltam.

Durvább szerelékemen alkalmazott kombináció

Megfigyelésem alapján azok a csalik, melyeket némiképp kikönnyítettem, sokkal hamarabb találtak gazdára, mintha csak a süllyedő csalit alkalmaztam volna.

A pop-upok használata még a nagyméretű csalikombináció mellett is biztos akadást eredményez

Most térjünk vissza a horgászathoz! Az etetés lassan beérni látszott, a kosaras szerkón ismételten egy kisebb potykával küzdöttem, mikor is a másik botom spiccét is elcsavarta egy éhes hal. A már part közelében lévő hal kiemelését a botot átadva horgásztársamra bíztam, aztán felvettem a kontaktust a másik érdeklődővel.

Átlagos méretű ponty küzd a szerelék túlsó végén

Mindkét fárasztást sikeres szákolás zárta, melyek eredményeként egy közel 3 kg-os, illetve egy 5,4 kg-os ponty pihent megfáradva a matracon.

Jobbra a kisebb, 3 kg-os, míg balra a nagytesó a bő 5 kg-jával

A kötelező procedúrák elvégzése után úszhattak is tovább. Negyed 11-ig még további 3 halat sikerült elcsípni, majd ahogy emelkedett a hőmérséklet és elérte a csúcspontját, úgy csökkent a halak aktivitása.

Egy újabb átlagos méretű potyka

Elkövetkező 3 óra eseménytelenül telt el. Az egész parton csend honolt, sehol egy pittyenés vagy egy kósza halmozdulás. Majd amilyen hirtelen elcsendesült, olyan hirtelen kelt életre a víz. Kezdetben ismét a kisebb halak mozgolódtak, majd délután 4 óra táján a durvább készségen óvatos pöccintgetésnek vághattam be, mikor a bot ismét karikában maradt. A hal komótos, lassú mozgással kezdett oldalazni, a fék pedig ismételten lassú cirpelésbe kezdett. A lassú húzásból hirtelen irányváltással megindult felém, igyekeznem kellett, hogy a folyamatos kontaktust tudjam tartani a hallal. Kezdetben kisebb pontyra vagy amurra gyanakodtam a gyenge ellenállás és a part felé irányuló mozgása miatt, ám pár perc múlva - mikor már a stég előtt körözött - alig akartam hinni a szememnek, ahogy a vízfelszínt áttörte egy hatalmas aranysárga test. Gyors merítést követően remegő lábakkal, torokban lüktető szívvel „lefagyva” álltam a stégen. Másodpercekbe telt, mire felocsúdtam az ámulatból és elindultam az akkor már matracon fekvő hal felé. A fényképezést mérlegelés követte, mely során 10,5 kg-ot mutatott a digitális kijelző.

Gyönyörű, öreg, pocakos tükrös, mely a horgászat legnagyobb hala lett
Természetesen nyomban szabadon engedtem

Még pár visszaengedős képet követően örömmámorban úszva csaliztam újra hajszálelőkémet. A nap hátralévő része viszonylag csendesen telt, egy gyönyörű, 1,5 kg-os ezüstkárászt és egy 3,5 kg-os pontyot sikerült még kapásra bírni.

Hibátlan, kapitális méretű ezüstkárász
A peca utolsó hala

Összegezve az eltelt 24 órát elmondhatom, hogy igazán jó horgászaton vagyok túl. 24 óra leforgása alatt közel 20 halat sikerült matracra fektetnem. Legtöbbje az átlagos méretnek nevezhető 3 kg-os mérettartományba esett, 2 db 5 kg-os, egy 4 kg-os, egy 8 és egy 10,5 kg-os ponty valamint egy gyönyörű 1,5 kg-os kárász színesítette a fogást. A kiválasztott etetési technika és csalogatóanyagok alkalmazása bevált, amit a megfogott halak mennyisége és mérete bizonyít. A tapasztalatok és a megfogott halak alapján kijelenthető, hogy a halak aktivitása időszakos, a késő esti lehűlő vízben, valamint a déli hőségben táplálkozásuk a fenéken teljesen megszűnt. Legintenzívebben a kora reggeli, valamint a késő délutáni órákban kaptak. A felkínált csalik is kitűnően vizsgáztak, legtöbb halat a Tüzes Ponty pellet és fűszeres húsos pop-up kombinációja adta. A méretesebb halak egyértelműen a nagyobb méretű kombinációt részesítették előnyben. Igazán eseménydús pecán vagyok túl, biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben ismételten meg fogom látogatni ezt a csodálatos vizet.

Írta: Kovács Gergő
Fotók: Nemes Dávid, Kovács Gergő, GoogleEarth

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: