Keszegre fel!

Keszegre fel!

Nincs is izgalmasabb annál, ha az ember feeder- vagy pickerbottal leül és egészen finom szerelékkel szinte megállás nélkül húzza a halat. Nekem van, hogy nagyobb élmény pár kiló keszeget fogni, mint nagy pontyokat, na de ízlések és pofonok… Nincs két egyforma ember és két azonos vízterület… de ha az ember egy természetes vadvízre látogat, oda már csak a tájért megéri kimenni, az már csak plusz pont, ha halat is sikerül fogni! Én is így jártam a hétvégén, egy csodás vadvízre látogattam el, ami számomra nem volt ismeretlen…

Május 27. (péntek) este: Nagyon izgatott voltam, hogy mikor indulunk el, mivel már mindet bepakoltam a kocsiba és menetkész voltam. Péntek este indultunk, hogy szombaton minél hamarabb tudjunk nekikezdeni a horgászatnak. Végül eljött a pillanat, amikor végre elindultunk otthonról… 22:12 - végre úton vagyunk! Kb. 1,5 óra utazás után megérkeztünk. A sátor hipp-hopp már állt is, szivacsok a helyükre kerültek, alvás. Majd holnap lehet horgászni!

Szombat reggel 7-kor már ettem a reggelimet, aztán indult szerelékkészítés. Most is egy feederbotot szereltem fel, ami nem más volt, mint egy Manta Logic Feeder MH. Erre a botra egy viszonylag nagyméretű orsót helyeztem. A botba a legérzékenyebb spiccet helyeztem, hogy könnyedén észrevehessem a keszegek kapását. 22-es főzsinóromhoz dobóelőkének 3,9 méteres fonott zsinórt kötöttem, melynek végére egy nagyhurkos végszereléket kötöttem. Az egyik hurokba a 20 g-os csepp feederkosár került, a másikba pedig egy 13-as előkét kötöttem 14-es horoggal. Fonott zsinórt azért használtam, mert sűrűn kellett újat dobni, és fonott nélkül nemegyszer fordult már velem ilyenkor az elő, hogy 10-12 dobás után szépen elszállt a szerelékem…

Íme, a szerelékem

Az etetőanyagot nem bonyolítottam túl: 1 kg Haldorádó Nagy Dévért kevertem be, hozzáadtam 1 marék búzát és egy marék kendermagot. Mikor az etető zacskóját kibontottam, megütötte a szememet, hogy milyen csoki barna színű, és nagyon látványosak benne a narancssárga fluo morzsák is.

Kibontás után
Keverékem alkotóelemei
Bekeverésre várva

A horgászat elején kinéztem egy számomra szimpatikus helyet a túloldalon, és mindig azt próbáltam célozni. A zsinórt a klipszbe kiakasztottam, így mindig ugyanoda dobtam.

A pontos horgászat érdekében ajánlott a zsinórt kiakasztani a klipszbe
Nézzünk ki egy helyet a túlparton és azt célozva horgásszunk!

Ahogy elkezdtem horgászni, kb. félóra múlva már meg is jelentek a keszegek. Volt kisebb, nagyobb, de mind-mind szépséges volt a maga nemében. Csalinak próbálgattam csontit simán vagy meglebegtetve, de az igazi favorit az a 1 szem pinki volt félbevágott hungarocell golyócskával - erre lényegesen előbb volt kapás. Előfordult, hogy bedobás után le se tudtam tenni a botomat, mert már húzták is a keszegek… egyszerűen örömpeca volt… egészen délig. Dél körül leálltak a halak: szinte egy kapásom nem volt már félórája, úgyhogy elkezdtem gondolkodni, mit lehetne másképp csinálni, hogy újra szép keszegek küzdhessenek a horgon. Végül arra a megállapításra jutottam, hogy hosszabb előkét kötök, és az ötlet bevált! Újra elkezdtek jönni a keszegek.

Hal van a horgon
Merítés
Szép keszegek és…
… kárászok is horogra akadtak

Egyszer aztán arra lettem figyelmes, hogy valami hal nagyon vad módon kezdte ráncigálni a bot spiccét… hát egy törpeharcsa volt a tettes. „Nem baj”, gondoltam „ha csak ez az egy lesz, akkor nem kell aggódnom”. Sajnos ebben hiába reménykedtem, egymás után több törpeharcsával hozott össze a sors. Ezt hamar meguntam, ezért a zsinórt a klipszből kiszabadítva új helyre kezdtem dobálni. Nem is jöttek a törpék, inkább a keszegek!

A nap vége felé kezdett lehűlni a levegő, és a szél is feltámadt - e változások hatása a keszegek táplálkozásán is meglátszott. A távolból érkező szürke felhők se kecsegtettek jóval… ahogy fölénk értek, úgy elkezdett szakadni, mintha dézsából öntenék… de kb. 5 perc múlva már nyoma se volt sehol az esőnek. Csak egy zápor volt, szerencsére. Ahogy elállt az eső, mentem vissza a botomhoz és újra bedobtam.

Irány a víz!

Úgy látszott, hogy ez a kis eső csak jó hatással volt a keszegekre, mert újra intenzívebben kezdtek táplálkozni, ismét szinte megállás nélkül jöttek. A horgászatot végül - 17 óra körül - olyan 6-7 kg keszeggel zártam, ami szerintem egy természetes vízen elég jónak mondható.

A nap termése bő 6-7 kg vegyes keszeg és kárász
… hogyan pislogjuk a képbe…

Összefoglalva: voltak olyan időszakok, mikor megálltak a halak az evésben, volt, mikor úgy ettek, hogy bedobtam és már a kezemben éreztem, hogy ütik a spiccet. Nagyon jó horgászaton vagyok túl, nemcsak a halak miatt, hanem mert a táj is gyönyörű volt, amiért megérte elmenni. Nagyon jól éreztem magam, nekem nagyon tetszett az etetőanyag színe, az illata viszont… nem is tudom, nekem kicsit furcsa volt. Még szárazon megkóstoltam, édeskés-sós volt. Úgy látszik, ez kellett a keszegeknek.

Legközelebb ugyanitt legalább ennyi hallal!

Ezért szeretem ezt a vizet
Viszlát!
Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: