Az ősz minden évben a legjobb lehetőséget kínálja, hogy nagypontyos horgászataimat egy újabb szintre emeljem. A nagy pontyok aktívan táplálkoznak ez idő tájt, így egy-egy új gondolat vagy ötlet éles körülmények közötti tesztelése hamar egyértelmű eredményeket hozhat. A megszerzett hasznos tapasztalatok fokozatosan épülnek be a horgászataimba, ennek köszönhetően pedig olyan szituációkat is sikeresen meg tudok oldani, amik máskor még feladták a leckét.
A Derekegyházi Halastavak régóta az egyik kedvenc horgászhelyem. Ez a tórendszer jó néhány különböző tavat foglal magába, eltérő és változatos halfaunával. Az úgynevezett „Gigantika” tó az elsőszámú favorit nálam. Ez egy viszonylag nagy kiterjedésű, 14 hektár alapterületű tó, amely gyönyörű nagy pontyokat és amurokat rejt. Nagy távolságba horgászva termetes halakat fogni – ezt kínálja elsősorban ez az alföldi tó. De csak annak, aki sikeresen szelektálni tudja az átlagméretű, mohó pontyocskákat és a nagy számban itt élő amerikai és szürke harcsákat. A klasszikus feederbotos módszer itt hamar „megfő”. Mi a megoldás akkor, ha hozzám hasonló módon, feederbotos technikával akar az ember itt nagy pontyokat fogni? E módszert nevezem én „bojlis methodnak”, amivel már jó néhány éve kísérletezem és nagyon sok szép fogás igazolja hatékonyságát.
A „bojlis method” módszer a klasszikus method és a nagyhalas, bojlis technika tökéletes ötvözete. Sikeressége abban rejlik, hogy az említett két módszer előnyei vannak „összegyúrva”, amik remekül harmonizálnak egymással. Mikor van e módszernek létjogosultsága? Abban az esetben, ha célhalaink termetes, akár kapitális méretű pontyok, illetve, ha sok a zavaró, kisebb méretű hal. Ennél a technikánál szinte minden esetben micro pelletet töltök a method kosárba, ami viszonylag gyors kapásokat eredményez még a nagyobb méretű csalik használata mellett is. Viszont ha maximum egy-másfél órán belül nincs kapás, akkor a kisebb pontyok a kosár tartalmát már minden bizonnyal felették, a nagy csalival viszont nem „bírtak el”. Etetés nélkül a legritkább esetben talál gazdára egy nagyméretű bojli vagy pellet, így mindenképpen érdemes újat dobni. Jól megfigyelhető, hogy az újra megtöltött és visszadobott method kosár ugyanazzal a csalival akár percek alatt gazdára talál.
Gondolom, sokakban felmerül a kérdés, hogy miért akarom mindenáron egy method kosárba „belegyúrni” ezeket a hatalmas csalikat. Miért nem használok inkább egy egyszerű bordás kosarat, amivel lényegesen egyszerűbben és könnyebben kivitelezhető mindez? A válasz egyszerű. Próbáltam, de a fogóssága meg sem közelítette a method módszerét. A viszonylag kevés, maximum egy maréknyi csalogatóanyagot és a jókora csalit koncentráltan kell felkínálni ahhoz, hogy átütő sikert lehessen elérni.
A nagyponty-horgászat minden örömét, varázsát és érzését sikerült megélnem ezen a napon. Tökéletesen működött az előre eltervezett stratégia, a halak is remek kapókedvükben voltak, talán ilyen egy tökéletes nagyhalas horgászat. A késő ősz és a tél minden bizonnyal még nagyon sok lehetőséget kínál a kísérletező kedvű, nagy pontyokra vágyó horgászoknak. Ameddig nem „koppan”, mindenképpen érdemes a vízparton lenni és a nagy pontyokat „kergetni”!
Írta: Borbiró Ádám
Fényképek: Szatmári Kata
