Egy civil kezdeményezéshez négy dolog biztosan kell: egy cél, egy ötlet, hogy hogyan érhetnénk azt el, legalább egy megfelelő lehetőségekkel bíró főtámogató és minél több ember, akinek tetszik az ötlet és hajlandó valamit tenni vagy áldozni érte. A fenti definíció jól hangozhat - ha tudományosan esetleg nem is állja meg a helyét -, de mit keres itt egy írás bevezető soraiban? Nézzük sorban, elmondom, hogyan történt…
Arról a célról, hogy támogatni kell és érdemes a fiatal horgászni vágyó gyerekeket és ifiket, már sokszor olvashattuk cikkeket vagy láthattuk filmeket a Haldorádón, és a megállapításokat tettek is követték. Magam is örömmel néztem a kisfilmeket, melyek arról szóltak, hogyan vezessük be gyermekünket a horgászatba, vagy arról, ahogy a szerencsés nyertes gyerekek együtt horgászhattak Döme Gáborral. Az én szememben ez egy nemes cél.
Az ötlet akkor pattant ki a fejemből, amikor hétvégén - horgászati lehetőség híján - a felszerelésemet kezdtem rendezgeti. Én is azon megszállottak közé tartozom, akik sok mindent szívesen megvesznek és kipróbálnak, és igyekeznek követni a fejlesztéseket.
Ebből következően rengeteg felszerelés halmozódott fel nálam is. Rendszeresen nő egy kupac, melyben még tökéletesen használható botok, orsók és egyéb apróságok gyűlnek, melyeket valószínűleg már soha nem használok. Több évtized horgászmúlttal ez talán normális is, de mi legyen ezekkel? Kidobni nem volt szívem soha. Eladni nemigen lehet, mert a régebbi dolgok pénzben mért értéke kicsi, főleg azokhoz az emlékekhez képest, melyek ezekhez fűznek. Ekkor jutott eszembe: szívesen odaadnám ezeket olyan fiataloknak, akiknek gondot jelent megvenni a felszereléseket, de szívesen használnák. De hogy keressek kapcsolatot velük?
Egynapos gondolkodás után levelet írtam Döme Gábornak, gondolván, a Pontyhorgász Napok jó alkalom lehetne a hasznos, de már használaton kívüli dolgok összegyűjtésére. Bevallom, eléggé kétesélyesnek éreztem, hogyan - és egyáltalán mikor - reagál majd egy ekkora cég képviselője. Nagy örömömre pár órával később már meg is kaptam a választ, miszerint a Haldorádó csapata szívesen gyűjti össze február első napjaiban az adománynak szánt horgászati eszközöket és vállalja, hogy megtalálják a megfelelő új tulajdonosokat. Így megvan a fő támogató is! És hadd tegyem hozzá, jólesett egy pozitív reakció a mai világban!
Úgyhogy, Kedves Sporttárs, a bevezető pontjaiból már csak az utolsó hiányzik: Te! Tehát akinek van felesleges, de használható, azaz funkcionálisan működő horgászfelszerelése vagy bármi olyan horgászattal kapcsolatos dolga, ami hasznos lehet másnak, akinek gondot jelent megvenni, az kérjük, hozza ezeket magával a Pontyhorgász Napokra, ott leadhatja mindenki! Némi válogatás és rendezés után megtalálják új gazdájukat. Természetesen olvashattok majd itt a felszerelések sorsáról.
Hadd írjak még pár sort arról, nekem miért fontos egy ilyen akció:
- Azt gondolom, jó dolog, ha valamit, ami használható, nem dobunk ki, hanem valamilyen módon újrahasznosítjuk. Zöld gondolatként kevés csoporthoz állhat közelebb ez, mint a horgászokhoz, hisz hobbink igen természetközeli.
- Jó alkalomnak tartok egy ilyen akciót arra, hogy egy csoport megmutathassa összetartozását, és ne a különbségekről vagy nézeteltérésekről beszéljünk, hanem arról, ami a közös bennünk.
- Ezekben az időkben, amikor sokan gazdasági válságban érzik magukat és meg kell húzni a nadrágszíjat, különösen jó érzés lehet, hogy vagyunk annyira „gazdagok”, hogy adni tudunk valakinek, aki nálunk rosszabb helyzetben van.
Ezek után izgatottan - és idén nem csak az akciók miatt - várom a VII. Haldorádó Pontyhorgász Napokat, mert nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre.
Titkon azt remélem, egy szép hagyomány első lépéseit tehetjük meg együtt!
Tehát, add tovább! A gyűjtés hírét is, illetve a már nem használt felszereléseddel a lehetőséget a horgászatra!
Doktorits András (Dokia)
