Egy év a tározón – Pontycentrum a Tisza tavon 1. rész

Egy év a tározón – Pontycentrum a Tisza tavon 1. rész

Tavaly év elején a Pontycentrum csapatának több tagja is úgy gondolta, hogy horgásztúráinak nagy részét a hatalmas kiterjedésű Tisza-tavon fogja eltölteni. Ebben a kétrészes írásban azt szeretnénk megmutatni, hogy is sikerült ez elsőre, illetve az eddigi tapasztalatainkból leszűrve reméljük, hogy némi segítséget is tudunk majd nyújtani az idelátogatóknak.

A kezdetek

Csapatunk tagjai 2014 végén találkoztak először a tározót működtető vezetőséggel a behúzós horgászat lehetőségeiről érdeklődve. Több megbeszélést, terepszemlét is tartottunk, javaslatokat tettünk, gondolatokat is cseréltünk, amelynek a végén, 2016 januárjától 20 db kijelölt helyen megkezdődhetett a horgászat, próbaként tekintve az első esztendőre. Mivel a lehetőségek így csak az adott helyekre korlátozódtak, ezekből próbáltuk kihozni a maximumot.

Új kezdet a tározó életében
A behúzásos horgászatra igénybe vehető horgászhelyek

Hol horgásszunk?
Többször körbeautóztuk az állásokat, ami azért igazán előnyös, mert a téli vízszintre állított tározó medrében olyan helyeket is láthatunk, amelyeket máskor nem. Rengeteg információt gyűjthetünk, mely a későbbiekben nagyon fontos lehet! Egy fényképező, toll, papír, és máris meg tudjuk könnyíteni helyzetünket, ha tudjuk, mire számíthatunk. Magát a tározót úgy kell elképzelni, mint egy döntött fürdőkádat: a Tiszavalki-medence a leglaposabb rész, majd folyamatosan haladva mélyül, így érünk el a végéig, az Abádszalóki-medencéhez, ahol a legnagyobb az átlagmélység. Rengeteg mindent magába foglal ez az elképesztő méretű terület: élő és Holt-Tisza, holtágak, morotvák, kisebb patakok, folyók, kubikgödrök, elárasztott gyümölcsösök, szigetek, óriási töklevelesek, hínármezők megannyi horgászlehetőséggel és páratlan szépséggel! Tervünk a következő volt: tavasszal mindenképp a sekély, laposabb részek kerülnek majd előtérbe, majd ahogy melegszik az idő, a mélyebb részek fele kezdünk orientálódni és a novemberi vízeresztésig ezeket fogjuk vallatni. A hosszas készülődés után nagyon vártuk már a tavaszt, hogy végre a parton lehessünk!

A több ezer lehetőség…
… kapujában
Tavaszi sekély pálya. Első körben ezt választottuk

Indul a szezon!
Március 26-án kezdődött meg a tározó duzzasztása, és április első napjai Hadnagy Sanyit már a vízparton találták. Táborát egy tagolt, nádasos helyen állította fel, a Poroszlói- és Sarudi-medence találkozásánál. Az elszánt pontyozót szép, tavaszias idő fogadta, de az időjárás még elég hűvös volt, a víz pedig csak nagyon lassan melegedett. Sanyi korábban remek fogásokkal hívta fel magára a figyelmet, köztük két húsz feletti tövessel, melyeket ugyanazon a napon (!) fogott. Ezzel örökre beírta magát a Tisza-tó és a hazai pontyozás nagykönyvébe! A tavaszi pecán Sanyi több halmozgást is megfigyelt. Látott harcsát és pontyot is, de kapást nem sikerült kicsikarnia. A jég az utolsó napon tört meg, pakolásnál egy nyolc kilónál nagyobb tőponty díjazta erőfeszítéseit. Csalinak a CCMoore tavalyi újdonságát, a Pacific Tuna bojlit használta. Egész héten variált a helyekkel, a csalikombinációkkal és az előkékkel, a becsülethal így mindenképp járt neki. Példamutató az elszántsága és a kitartása, sosem szabad feladni, pláne egy hatalmas és rapszodikus vízen!

Csapatunk soraiból elsőként Sanyi vette üldözőbe a tározó tavaszi halait


Két héttel később Boros Tomival vágtunk neki a hétnek, tele reményekkel. A Pontyvilág júliusi számában már találkozhattak az olvasók túránk beszámolójával, mely örökre emlékezetes marad számunkra: több mint negyven kapásból számtalan 10-15 kg közötti pontyot sikerült megmeríteni. A megfogott példányok közül négy darab hal meghaladta a 15 kilogrammot egy 19 kg-os a bandanaggyal az élen. Személy szerint eddig ez volt életem legkedvesebb fogása, noha fogtam már ennél nagyobbakat, de mégis ez a hal viszi a pálmát! Csalinak a Pacific Tuna és az Odyssey XXX volt a nyerő, de a házilag gyúrt fűszeres bojli is igen hatékonynak bizonyult. A tározó kezelői is nagyon boldogok voltak ettől a remek kezdéstől, sőt, egy évközi értékelőjükben még a földművelési miniszternek is megmutatták, aki szintén gratulált a fogásokhoz!

Boros Tomival…
… egy parádés pontykavalkádban vettünk rész
A Pacific Tuna...
… és az Odyssey XXX nagyon fogósnak bizonyult…
… de a saját készítésű fűszeres bojli is népszerű volt a pontyok körében

A víz folyamatosan melegedett ottlétünk alatt, pedig két napig viharos északi szél borzolta felszínt. Minden bizonnyal ennek köszönhettük kapásainkat, mert a pontyok zömét ebben az időszakban fogtuk. Egészen elképesztő volt!
A Tisza-tóra április 25-én érkezett meg Bordás József csehországi ismerősökkel, barátokkal kiegészülve, akiket teljesen lenyűgözött a hely. Kicsit feljebb, a Sarudi-medence egy nyílt részét választották maguknak. Az ottlétük alatt egy markáns hidegfront érkezett. Az éjszakai mínuszok alatt visszahűlt a víz, így több napos kapástalanság után a mélyebb részre, a Szalóki-medencébe költöztek, hátha a halak is odahúzódtak. Sajnos nem így történt, egy kölyökpontyot és két keszeget leszámítva egész héten mozdulatlanok maradtak a jelzők. Az alig 10 fokos víz miatt nehéz helyzetbe kerültek, de nem hátráltak meg, hanem már a következő alkalmat fontolgatták.

Józsinak a tavaszi évadnyitó sajnos nem jött össze, a nyár és az ősz viszont annál inkább

Nyári forróság, viharok
A tavaszi pontytilalom ideje alatt nem csak elvinni tilos a megfogott pontyokat, de horgászni sem lehet rájuk, ami egyébként végső soron nagyon példamutató magatartás a tározó hasznosítóitól. Az ívást követően folytathattuk tovább a horgászatainkat. Bár a nyár nem a legjobb pontyos időszak, hisz a 25 fok körüli víz már nemcsak meleg, hanem telis-tele van természetes táplálékkal is (ami erre a vízre hatványozottan igaz). További zavaró tényező még a rengeteg turista és a csónakos horgász, de egyéb vízi sportot űzőkkel is találkozhatunk. Egy-egy hidegfront-betörést azért elcsíphetünk, ami minden bizonnyal nagyon jó lehet.
Boros Tomi június közepén a párjával látogatott el tavaszi sikereink helyszínére, de a „Hot Spot” most nem volt olyan adakozó, mint legutóbb. A hatalmas vízinövény-tömeg nagyon megnehezítette Tomi horgászatát. Ráadásul a fűszeres csali a keszegek körében is igen népszerűnek bizonyult, de néhány kisebb pontyot és egy 13 kg tövest azért így is sikerült fognia.

A nyár nem éppen a legjobb időszak, de egy frontbetörés előtt bármi megtörténhet
A Tisza-tavi napfelkelte szinte teljesen magával ragadja a parton ülőt

Július közepére egy markáns frontot ígértek a kánikulai napok közé. Laci barátommal nekivágtunk a kalandnak. Nem gondoltuk, hogy szó szerint tényleg kaland lesz, méghozzá nem is akármilyen. A célpont a Szalóki-medence volt. Rekkenő hőségben kezdődött a peca, a forróság napközben szinte elviselhetetlen volt. Éjszaka és hajnalban viszont voltak kapások, igaz, nem a nagy pontyok jelentkeztek, de hihetetlen élmény volt napfelkeltekor a tükörsima vízre menni, melyet csak a csónak siklása tör meg, mindezt több ezer hektáron! Mindegy, mekkora hal küzdött a zsinór végén (egy 12 kg-os fekete színű ponty volt a legnagyobb), mert többek között ezekért a pillanatokért érdemes pontyhorgásznak lenni! Cimborám is megfogta első halait, minden egészen jól indult, de ekkor megérkezett a vihar, melynek centruma éppen fölöttünk volt! Mondanom se kell, a vihar kellős közepén egy óra alatt (!) az összes boton kapás volt. Megfogni esélytelen volt őket! Az ítéletidő nagyságát jelzi, hogy a legközelebbi településen összedőlt egy major, azonban sátraink jól bírták a strapát.

Jön a vihar
A viharos körülményeket a rengeteg kagyló is nehezítette…
… amelyek óriási tömegben voltak jelen
Gally a víz alól, vándorkagylókkal

A pecát folytatva új nehézségekkel kellett szembenéznünk. Tele volt előttünk a placc tuskókkal, gallyakkal, amelyeken borotvaéles vándorkagylók csücsültek. Több elakadás, zsinórszakadás, halvesztés után – mielőtt igazán belemelegedtünk volna halfogásba – jött a következő vihar: ez sem volt kisebb az előzőnél. Végül az időjárás teljesen ellehetetlenítette a horgászatot. Az egyhetes mandátum hamar lejárt, így átadhattuk a helyet Józsinak és Sanyinak, valamint a pár napos dobálásra érkező Pataki Gergőnek. Tapasztalatainkat megosztva velük sok sikert kívántuk nekik. Igyekeztünk belőni, meddig tarthat az akadós rész, mely – mint később (a tározó feltöltése előtt) – kiderült, almáskert és mogyoróbokros terület volt, és sajnos maradt belőlük bőven a víz alatt mind a mai napig. Gergőnek a három eltöltött éjszaka során dobva is sikerült kisebb pontyokat fogni, egy nagyobbacska pedig az akadók között lelt menedéket. De ez is mutatta, a partról is érdemes kísérletezni. A srácok is találkoztak a horogmarasztaló helyekkel, azonban kicsit többet kutakodva, újabb helyekre horgászva szép fogásokat értek el, bár néhány hal azért tőlük is meglépett. Gyönyörű pontyokat fogtak egészen 16 kilóig, amely a kánikulában igazán remeknek mondható!

Gergő jó szokásához híven kizárólag partról próbálta meghódítani a tározót

Itt találkoztunk először Abádszalók város alpolgármesterével, Kovrig Zoltánnal, aki a sporthorgászat elkötelezett híve, és a jövőben is próbál mindent megtenni azért, hogy a tározón is egyre nagyobb teret kapjon ez a szemlélet. Köszönet érte neki, és köszönet a rengeteg hasznos információért!

Józsi sikert sikerre halmozva…
… szebbnél-szebb pontyokat csalt elő…
… a nyári forróságban
A napi egy kapás bőven elegendő volt
A pontyok kizárólag naplementekor táplálkoztak

A nyári horgászat csapatunknak hamar elrepült, de sok tanulságot hagyott maga mögött. A naptár lapjai pedig lassan az őszhöz kezdtek közeledni, ami véleményünk szerint az egyik legjobb a pontyhorgászatban. És hogy mennyi meglepetés is történhet egy ilyen helyen, arra még mi sem gondoltunk…

Írta: Czifra Antal és a Pontycentrum csapata

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: