Nyitni kék!

Nyitni kék!

Sokat gondolkoztam már életemben, hogy milyen szín az a nyitni kék? Töprengtem, töprengtem rajta, de igazából most jöttem rá. Mikor is madárénekre, „nyitni kék”-re kelve, kezünkben botzsákkal, Haldorádós csomaggal kiülünk a napsütötte vízpartra… Tudom, sokat láttátok e piciny vizet és sokan virultak már partján, de ez alkalommal szeretném megmutatni egy újabb arcát.

Korán keltünk. Mindenképpen elsők akartunk lenni. Azok is lettünk. Köd simogatta még a horizontot és a mi bőrünket is. Fény alig tetszett át rajta, de nekünk annál jobban, hogy a sor legelején állhattunk várva a kapunyitást. Megkaptuk a pole position napijegyet és rallyzva indultunk a tervezett helyre, de gyorsan észre kellett vegyük, hogy nagyon sok a KITT-féle csodaautó manapság, és sajnos már pakolt kifelé valaki az áhított placcon. Ügyesen csinálta a srác, és büszkén be is vallotta, hogy a postán is így szokta a dolgokat intézni.

Csak kicsit húztuk fel magunkat és kettő-három hellyel arrébb ültünk. Nem izgattuk magunkat, hiszen tudtuk, hogy a mi menünknek úgysem tudnak ellenállni a vízben lakók, mindegy, hogy hova is táborozzunk le. A tóban - mint már írtam is - nagyon sok a lapát méretű dévér, a kilósnál nagyobb kárász, ezért ez alkalommal elsősorban azt terveztük, hogy egész nap a kezünkben lesz a bot, megállás nélkül húzkodjuk az apraját-nagyját. Ennek tükrében gondoltuk ki az étket is. Előző este bekevertem egy Nagy Ponty Pellet Packot, hogy kellően puha legyen a pecára. Kibontva a dobozt tényleg szembesülnöm kellett az egyszerűségével, jó illatával és a kimagasló minőségével. A kezdők kedvéért még használati útmutató is van a dobozon, úgyhogy én is a szerint cselekedtem, majd az etetőt egy lezárható dobozba raktam másnapig. A téli hónapokról megmaradt 1-1 kiló Pelletes Fekete és Nagy Ponty etetőanyag rostán fennmaradt nagy darabjait, pelletjeit (jó 3 maréknyi!) szintén megmaradt Vörös Démon hideg vízi aromával és némi vízzel öntöttem fel, majd ezt is egy jól záródó dobozba zártam.

A főszereplőnk
Kibontva
Közelebbről
Készen, bekeverve, másnap
A hideg vizekről vissza maradt áztatott darabok

Igen, eddig nagyon úgy fest a dolog, hogy pontyozni készültünk, no de reggel a parton láttunk hozzá az igazi munkálatoknak. Keszegesnek egyértelműen a Nagy Dévért választottuk. Két kilót vizeztünk fel és rostáltunk le. Került bele még egy fél zacsi lösz - mert imádják a felleget, amiben meg tudnak bújni -, továbbá színes angolmorzsát - hogy a napsugarakat élvező, feljebb úszó halakat is a fenékre csaljuk -, majd mehetett bele csonti és az előre elkészített Pellet Pack harmada. Külön bekevertünk egy kiló Nagy Ponty etetőt is, amibe beletettük az áztatott szemcséket is, hátha mégis pontyot akarnánk fogni.

A szerelékem is előző éjszaka készült, ugyanis előkét is kötöttem. Azon agyaltam, hogy hogyan tudnám az ilyenkor legfogósabb csalit, a csontit megemelni, kiegyensúlyozni egy lebegő pellet szemmel úgy, hogy minden a horog után lógjon. Az apróknak egy szokásos 2260B típusú Gamát kötöttem 14-es méretben, majd egy ilyen előkéből alakítottam ki a pontyos előkémet is. Ugyanis körülbelül délig a keszegek, kárászok voltak a főbb célhalaink. Nagyon szépen jöttek egymás után, mintha valami erős versenymezőnyben ültünk volna. El is fáradtunk hamar… az ülőképességen még van mit csiszolni.

A dél körüli teríték
Átlagosan ekkorák voltak…
… de egytől egyig visszakerültek a vízbe
Jól helytállt a finom BlackSpider

No de mindezt megunva és az ötórányi teríték lefotózása után már égett a tenyerünk egy nagyobb harcosra. Szóval 14-es Spro Vision zsinórra kötöttem a pici horgot, hajszálelőkével a végén. majd fogtam egy 8-as szakáll nélküli pontyos horgot, és rákötöttem, hogy az egész a nagyobb horgom hajszálelőkéje legyen. A fülnél visszahajtottam és elkötöttem a damilt, mintha egy D-rig szereléket csinálnánk, majd 0,08 mm-es fonott zsinórt hurkoltam ugyanarra a fülre. A kötésekre ráhúztam egy pici szilikon csövet, és már cserélhető is volt. Tehát a végfülbe mehetett a Nagy Ponty pop-up maxi legkisebb méretben, a csontik pedig a kis horogra. Annyit raktam rá, amennyi csak ráfért, hogy az a horog még véletlenül se akadjon.

Az „A” pontyos előke
Adott pontyot
Még nekem is érdekes volt, hogy a finom lebegő oldódó pellet szem hogyan táncolt a nyüvek vergődésétől

Sokszor voltunk ezen a helyszínen, kitapasztaltunk ezt-azt, de messze ezzel vagy ilyen típusú szerelékkel értük el a leggyorsabban az úgymond pontykapást. Nagyon nehéz szelektálni őket, de ha jó nagy csonticsokrot és egy nagyobb szem hordócskát fűzünk, akkor az már fél siker. A másik szereléken pedig valami új dolgot szerettünk volna kipróbálni. Hát persze, hogy a Nagy Ponty lebegő-oldódó pelleteket. Tehát az is a pop-up szellemében „köttetett”… de inkább nézzétek meg róla a képeket, itt azt az élményt szívesebben írom le, amit Gábor barátom okozott legújabb heavy kevlar botjával. Épp egy kisebb potykával birkóztunk a matracon, mikor elfüstölt az imént említett készsége. Én voltam hozzá közelebb, ezért mindenen keresztülgázolva beemeltem a tettesnek. Hamar észrevettem, hogy az új botnak igen szép az íve a hozzá méltó terhelés alatt. Vagyis karikába görbült egyből. Nyitnom is kellett a féket, majd átadtam Gábornak a stafétát. Nem volt egyszerű dolga, inkább a hal diktált. Kiúszott oldalra - még szerencse, hogy a megfelelőre. Át is kellett emelnem a táncoló pálcát egy facsemetén Gabinak, mert hát mégis egy fejjel magasabb vagyok, de utána már vehettem is az irányt a nagyméretű merítő felé. Pár perc huzavona után már pózoltak is a gép előtt…

A csontis kombinációt kívánta meg ő is
A „B” pontyos előke
Mindkét előke felcsalizva
A tuningolást néha muszáj bevetni!
A végén már mindent összeöntöttünk
Mozdulj már meg!
Megmozdult!
A „B” szerelék eredménye
8,6 kg
Elsődleges az elsősegély

Ennyi volt. Tűztünk haza.

Görbüljön!

Írta: Horváth Tibor (Ti13i)
Fotók: Molnár Gábor (GoldenGorilla); Horváth Tibor (Ti13i)

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: