XIX. Hankó Attila horgászverseny

XIX. Hankó Attila horgászverseny

A XIX. Hankó Attila emlékverseny 2019. június 2-án került megrendezésre a szerencsi Árpád-hegyi horgásztavon. Ez a vízterület számomra teljesen ismeretlen volt, így nagy érdeklődéssel vágtam neki a tó feltérképezésének a verseny előtt, hogy kiagyalhassak egy stratégiát, amit alkalmazni fogok. Egy kis kutatás után meg is terveztem a horgászatomat, ettől kezdve már csak reménykedtem, hogy a versenyen majd sikeresen tudom alkalmazni. A 4 órás megmérettetés alatt sikerült kemény munkával szép halakat fognom, amik pont elegek voltak ahhoz, hogy felkerüljek a dobogóra.

A felkészülést horgászfelszerelésem letisztításával és összepakolásával kezdtem. Megtörölgettem a botokat és orsókat, illetve lepucoltam az előző horgászatról maradt koszt és sarat horgászládámról, hogy ne kelljen a horgászat után még anyukám kocsiját is kitakarítani.

Ráfér a botokra egy kis fényezés… Van különbség…

Amíg száradtak a dolgaim a napon, kötöttem néhány előkét, hogy vészhelyzet esetén tudjak válogatni, és ne horgászat közben kelljen ezzel foglalkoznom.

Előkék felsorakozva

Mindezek után estefele bekevertem az etetőanyagot, hogy másnap reggelig kényelmesen magába tudja szívni a vizet, és a tóparton már csak egy kicsit be kelljen nedvesítenem, hogy használható legyen.

Egyszerű, de nagyszerű keverék

Miután minden előkészületet elvégeztem, eljött az ideje, hogy bezsúfoljuk a sok cuccot az autóba. Ez gyakran nehéz feladat, hisz nincs akkora autó, amit ne lehetne telepakolni horgászfelszereléssel, de szerencsére anyukámmal a már megszokott rendszer szerint sikeresen megtöltöttük a kocsit.

Minden bent van

Másnap reggel hajnali 5 órakor ébredtem, hogy időben elkészüljek indulásig. Fél hatkor már kocsiban ültem, és neki is vágtunk anyukámmal a kétórás túrának Szerencsre.

Nem gyakran ébredek olyan korán, hogy ez a látvány fogad

A verseny helyszínére érve perceken belül már a helysorsolás következett. Az utolsók között húzva a 27-es szám akadt a kezembe. Megnéztem a térképet és megkönnyebbültem, hogy sikerült olyan helyre sorsolni, amit egész ígéretesnek találtam. Kivételesen olyan horgászállást foglalhattam el, aminek örültem is az első pillanattól kezdve.

A 27-es hely… Vajon mit tartogat számomra?

Kiérve a helyemre igyekeztem a lehető leggyorsabban kipakolni és előkészíteni felszerelésemet, hogy biztosan mindenre jusson idő. 

Elsők között a partszakaszon

9:00. Eldördült az első dudaszó. Ekkor minden horgász a parton egy perc néma csenddel tisztelgett Hankó Attila előtt, majd 9 óra 1 perckor elkezdődött a horgászat. Külön etetésre szabott idő nem volt, így én úgy döntöttem, hogy az első 5 percet szánom alapozásra. Ez idő alatt 5 kosárnyi etetőanyag csobbant a 60 méterre kiakasztott távolságon. Az etetésre használt Pellet Feeder kosaras botot gyorsan félretéve elővettem a method szerelékes botomat és egyből dobtam is be. Az első halra nem kellett sokat várnom, mindössze 3 percet töltött szerelékem a vízben, amikor meghúzta spiccemet egy szép tükörponty. Hamar kifárasztva ezt a halat, a sikeren felbuzdulva mielőbb vissza is dobtam egy ugyanolyan, fokhagymás ízű csalival az etetésre, de sajnos erre a dobásra nem érkezett kapás. Majd a következőre se és az azutánira se, illetve az azt követő körülbelül 10 dobásra semmi.

Kapásra várva

Az első két órában kísérleteztem, csalikkal, felkínálási módokkal, távolságokkal, irányokkal, sőt még egy teljesen más jellegű etetőanyagot is bekevertem, de az se hozott változást. El voltam keseredve és nem értettem mi okozza a problémát. 

A 11 órás mérlegelés… 3,80 kg – Egy tükörponty és egy termetes kárász (ami sajna a képen elbújt). Ezzel a súllyal a 4-5. helyen állhattam

A második két órára úgy döntöttem, hogy feladom az etetést és mindent egy lapra téve elkezdtem (vagyis inkább megpróbálom) megkeresni a halakat, ami többé-kevésbé sikerült. Legtöbb esetben az etetésen jóval túldobva, akár 70-80 méter távolságban próbálkoztam és a horgászhelyem keretein belül jobbra-balra eltértem. Ez a taktika hozott egy kis változást, a második két órát egyből egy erőteljes, húzós kapással kezdtem.

Éreztem, hogy termetesebb hal küzd a másik oldalon

A part közelében kezdődött csak az igazi küzdelem, miközben a halat megpillantva nagyon meglepődtem, ugyanis egy méretesebb amur volt a horgomon. Szerencsére nem volt elemében, nem kellett sokszor megpróbálkoznom a merítéssel, így viszonylag hamar a merítőbe került. Amint a pontymatracra fektettem, édesanyám felhívta a mérlegelőket, ugyanis minden nagyobb halat és amurt soron kívül le kellett méretni. Eljött az igazság pillanata… Az amur pontos súlya 4,95 kg volt. Nagyon örültem ennek a halnak, hisz a maga közel 5 kilójával jelentősen hozzájárult a végeredményemhez.

Ez a hal igazán feldobta a napomat

Ezután tovább próbálkozva a mindenfele dobálással a maradék két óra egész sikeresnek bizonyult. Jött egy kis eső is, ami a nagy melegben kifejezetten jót tett.

Tartja a mondás: Akkor horgássz, amikor jól esik!

A csapadék kicsit felélénkítette a vizet, a halak kapókedve is jobb lett egy fokkal. Sikerült szép kárászokat és egy pontyot fognom a hátralévő időben.

Egész darabos kárászokat sikerült zsákmányolnom

Megszólalt az utolsó duda. Vége lett a versenynek. Nagy izgalommal vártam a mérlegelőket 1 ponttyal és 5 kárásszal a szákomban. Kíváncsi voltam, hogy mennyi a halak összsúlya, ugyanis tudtam, hogy a többi horgászhoz képest sikeres horgászatot zártam.

6,30 kg a halak súlya, ezzel biztosan hoztam néhány helyet, már csak az a kérdés, hogy mennyit…

Eljött az eredményhirdetés pillanata… Elsőként a gyermekversenyzőket, majd a csapatokat és végül az egyéni eredményeket hirdették ki. A 3 fős csapatok között a 3. helyet szereztük meg csapattársammal, ugyanis mi csak ketten voltunk, de sajnos neki nem volt mit mérlegelni, így én a saját 15,05 kg fogott súlyommal megszereztem mind a csapat, mind az egyéni versenyszám 3. helyezését.
Összességében egy kevés halas, küzdelmes verseny volt, de nem adtam fel és addig próbálkoztam, amíg ki nem hoztam valamit a helyzetből. Sajnálom, hogy a tó nem az igazi, sok és nagy halas arcát mutatta (mert állítólag az az igazi), ettől függetlenül élveztem a versenyt, és itt is bebizonyosodott, hogy sosem szabad feladni!

Írta: Bank Bálint
Fotók: Lévay Viktória és Bank Bálint

Kommentek
Kapcsolódó termékek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: