Rakózás csónakból II. - Kiegészítők

Rakózás csónakból II. - Kiegészítők

A rakós bot parti használatánál látszólag elengedhetetlen feltétel a horgász mögött rendelkezésre álló megfelelő méretű szabad tér, ahol a bot kezeléséhez szükséges alkalmatosságokat el lehet helyezni. Nos, a csónak körül térben ritkán van hiány, a bot részeit megtartó segédeszközök rögzítése viszont (főleg ideális távolságban) sokszor csak nehezen megoldható, és ez nem csak a horgász háta mögött elhelyezendő görgőre, hanem a kézközelben igényelt kiegészítőkre is igaz. Utóbbiakat a parton az ülőkéül is szolgáló ládához rögzítjük, csakhogy a legtöbb csónakba nem érdemes (vagy nem is lehet) a ládát betenni. Némi barkácsolással, kreatív megoldásokkal azonban a csónakban is kényelmes horgászatot biztosító „harcálláspontot” építhetünk ki.

Az első és legfontosabb: mire lesz szükségünk? Ha hosszabb botrészt (3-4 tagot) mindenképpen egyben kívánunk levenni / feltenni a top szettre, akkor a hátratolást segítő görgő és a toldó botrész első tagját bontott állapotban stabilan megfogó tulipán szinte nélkülözhetetlen. Ha az aktuális bontás csak 1 (vagy rövidtagos botnál 2) tagot érint, mindez nem létszükséglet, de a bot kímélése szempontjából ilyenkor is jól jön, hogy nem a dörzs- és hablécre kell fektetni a botot, ha valamiért letesszük (a csónakos rakózás során alkalmazott kisebb bothossz miatt a görgő-tulipán páros a teljes, bontatlan botot is jól megtartja - a szélben billegő csónakban ez nagy előny!). Mivel a görgő - szükségmegoldásként, kompromisszummal - kiváltható valamilyen puha, a rakós felületét nem karcoló anyaggal is (botzsák, nagy törölköző, kiselejtezett ágynemű stb.), amin hátratolhatjuk a botot, célszerű elsőként a tulipán rögzítését megoldani.

A tulipán a csónakban is nagyon fontos kiegészítő
A görgő akkor is sokat segít, ha a csónak hossztengelyére merőlegesen horgászunk. Ha nincs itt rögzíthető görgőnk, terítsünk valami puha anyagot a csónakpalánkra (lásd: száknyél alatti piros törölköző!

A görgőt illetően nincsenek komoly igények: elég egy aránylag kis vagy közepes méretű V-alakú görgő is. A kis távolság miatt ebbe is könnyen beletalálunk, és ha elöl a tulipán is fogja, akkor a szél sem tudja kifordítani belőle a botot. A tulipán (széles Stonfo vagy sima villa) kiválasztása ízlés és az alkalmazott bot aktuális bontásánál jellemző átmérő függvénye.

Lélekben fel kell rá készülni, hogy a jól bevált ládánkat (főleg, ha nagy) a csónakba talán egyáltalán be sem lehet állítani, még akkor sem, ha az itt valójában szükségtelen lábrácsot leszereljük (/ a láda alatt betolva hagyjuk). Már a ládánk külső és a csónak belső méretei sem biztos, hogy összhangban vannak, de a trepni (a csónak lábrácsa) is okozhat kellemetlen meglepetést, ha osztása miatt nem tudjuk kizárni a láda billegését. További, és egyben a leginkább jellemző probléma, hogy a legtöbb ládát egyszerűen képtelenség a lábain olyan mélyre ereszteni, hogy a kialakított ülőhely a csónak stabilitását ne csökkentse. A csónakpalánk fölé magasodó ülés egy átlagos csónakban semmiképpen nem lesz alkalmas hosszú távon kényelmes pecára, még tükörvízen sem. Mindezek miatt jó eséllyel le kell mondani arról, hogy megszokott módon, a ládánk lábaihoz rögzíthető adapterekkel oldjuk meg egyes kiegészítők elhelyezését.

Kézközelben minden - miért kéne ide láda?!

A következő fontos kérdés az, hogy saját csónakról van szó, vagy kölcsön / bérelt vízi járműről. Utóbbi esetben ugyanis csak a nyom nélkül feltehető-lebontható, a csónakban semmilyen kárt, maradandó elváltozást nem okozó rögzítési lehetőségek jöhetnek szóba. Saját csónaknál kissé jobb a helyzet, hiszen azt igényeink szerint, kedvünkre alakíthatjuk. Ez rendszerint nem is jelent többet, mint a csónakpalánkba (dörzs- vagy hablécbe) süllyesztett, a kiegészítők nem metrikus csavarmentének megfelelő menetes hüvelyek beszerelését. Mivel ezek fix helyen lesznek, igen lényeges momentum a gondos tervezés: bottal a kezünkben ki kell próbálni, hogy különböző „ülésrendeknél” hol lenne számunkra praktikus, kényelmes egy-egy kiegészítő.

A csónakba megfelelő helyeken besüllyesztett menetes hüvelyek remek rögzítési lehetőségeket biztosítanak (tipp: Czakó-féle ládákhoz olcsón beszerezhető, két végén menetes alumínium hüvely)
Ezekhez stabilan rögzíthető a tulipán…
… és a görgő is
A hosszú nyélre csavart szák használatát is megkönnyíti a görgő (ebből a típusból ráadásul a szél sem „veszi ki”)
Az evezővilla-tartóhoz készített adapter ugyan saját csónakhoz készült, de bármilyen, hasonló berendezésű csónakhoz használható
A menetes szárra rögzített egykori bottartó menetes rézhüvelye kiváló rögzítési lehetőség mind a tulipán…
… mind a görgő számára

Nem saját csónakban a szükséges kiegészítők elhelyezéséhez általában csak a bilincsekkel, hevederrel stabilan rögzíthető (illetve - ha az adott vízi járműé arra alkalmas - például az evezővilla-tartóba csavarozható), házilag barkácsolt adapterek használhatók. Ezek hátránya az elkészítésükhöz szükséges több munka, előny viszont, hogy szinte bármilyen csónakon a későbbiekben is ugyanúgy alkalmazhatóak lesznek, a befektetés tehát hosszú távú.

Az alkatrészek: csónakos bottartó szorítópofa-része, egy M8-as csavarra rögzített, egykori bottartó-szár menetes rézhüvelye, egy ellenanyaként funkcionáló M8-as szárnyas anya és maga a tulipán
A menetes adaptert a szorítópofába csavarjuk, a szárnyas anyával rögzítjük, majd a pofát felfogatjuk a csónakpalánkra
Az így rögzített tulipán kiválóan működik…
… a gyakorlatban is
Ugyanilyen rendszerrel rögzíthetjük a görgőt is
Stabilan tart
A rögzítő pofa azonban nem fér fel bármilyen csónakpalánkra… ülésdeszka viszont szinte minden csónakban van! Ehhez készült az itt látható adapter (én csak papucsnak hívom), amibe szintén a szokott menetes hüvelyt süllyesztettem
A „papucs” oldható és nyom nélküli rögzítésére rendszerint hevedert használok
A hevedert meghúzva fixálható. Ha valaki nem bízik benne, körbe lehet persze még kötni bármivel…
A görgőt jól megtartja…
… no és a botot is
Ugyanezzel a rendszerrel rögzíthető a tulipán is…
… amit viszont a kényelem kedvéért néha érdemes kissé megemelni. A plusz, toldó alkatrész egy egyszerű alumínium cső, aminek alsó végébe bottartó-fejből kiszedett menet, felső részébe pedig bottartó-szárból kiszedett menetes hüvely került (hogy ilyen toldókat miért nem lehet kapni a kereskedelemben?! Rejtély!)
A „papucsot” úgy készítettem, hogy - ha ezzel az adott csónakban nem teszünk megbocsáthatatlan kárt - lecsavarozható is legyen
Így azután már tényleg stabilan tart!

Mint látható, nem túl sok barkácsolással könnyen megoldható, hogy láda nélkül is bármilyen csónakban kényelmesen, gyorsan rakózhassunk - azaz: ez nem a szükséges kiegészítőkön fog múlni…

A kis pontyocskák…
… aligha okoznak majd gondot
A szép bodorkák…,
… dévérek kedvéért meg - szerintem - megéri rakóssal „szenvedni” csónakban is!

Írta: Csörgits Gábor (csg)
Fotók: csg

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.