Parti halradarok alapfokon I. rész – Fókuszban a Deeper

Parti halradarok alapfokon I. rész – Fókuszban a Deeper

Évek óta léteznek a partról is használható, bedobósnak is nevezhető halradarok, ám csak az utóbbi 1-2 évben jelentek meg az első olyan készülékek, amelyek a funkciókat és tudást tekintve elérik az általánosabban ismert és használt csónakos alapradarok szintjét is.

A Deeper Pro +, illetve a még újabb Deeper Chirp + egy olyan készülék, amely tud annyit, sőt többet is, mint a jelenleg forgalomban lévő belépő szintű csónakos radarok. Az alábbiakban elsősorban erről a készülékről lesz szó, de a leírtak reményeim szerint minden radarhasználónak hasznosak lesznek, hiszen arról is fogok írni, hogyan használjuk a gyakorlatban őket.
Elöljáróban fontos leszögezni, nem létszükséglet a horgászathoz a használatuk, az igazán komoly halradarok tudását, az általuk megjelenített, már-már valóban realisztikus képet elnézve azokat is megértem, akik ellenzik vagy akár tiltják használatukat, viszont azt vallom, hogy tudnunk, ismernünk kell az általunk meghorgászott vízterületet, vagy legalábbis azokat a helyeket, ahol sűrűbben megfordulunk, és halradar használatával bizony rengeteg időt meg tudunk spórolni.

A Deeper és kiegészítői
Az alapcsomagban a szonárfejet, egy korrekt kis neoprén tokot a fejnek, két rögzítő csavart és egy USB töltőkábelt találunk. Ez utóbbi egyébként standard mini USB, vagyis megegyezik a legtöbb okostelefon csatlakozójával, így nem kell a saját kábelét feltétlenül vinni magunkkal, akár az autóban is tölthetjük, ha a telefonunk töltőkábele kompatibilis a készülékkel.
Nem kötelező gyári kiegészítőket vásárolni a termék használatához, már a fentiekkel is üzemkész, ám jelen esetben azt kell mondanom, hogy a gyári cuccok esetében minden milliméter a helyén van, igencsak passzolnak a készülékhez.
Parti használat során a horgászbotra való rögzítést a telefontartóval stabilan meg tudjuk oldani, ezáltal a radarozás során mindkét kezünk szabad, illetve mindig optimális szögben és távolságban lesz a képernyő. Probléma csak akkor adódhat, ha esetleg a részletgazdagabb kép érdekében nem telefonunkat, hanem egy nagyobb tabletet használunk képernyőként, ekkor nem marad más, mint a külön állvány, no de az már megint egy újabb szállítandó felszerelés.

A gyári rögzítő végtelenül egyszerű
A botra helyezve kissé mókásan fest
Tökéletesen, stabilan fogja telefonunkat és pillanatok alatt belehelyezhető a készülék

Csónakos alkalmazás esetén a flexibilis radarfej-tartó lesz nagy segítségünkre, amely szállítás közben darabokra szedhető, így egy kisebb pergető táskában is elfér, mégis 2 perc alatt használatba vehető. A csónakhoz való csatlakozás egy egyszerű szorítófejjel történik, ami csavaros, így kellően stabil, a radart tartó kar kellő merevséget biztosít, de kis túlzással bármilyen alakra hajlíthatjuk, attól függően, milyen pontot találtunk csónakunkon a rögzítésre. A fejet tartó adapter pedig még egy kis segítséget nyújt, olyan a kialakítása, hogy radarfejünk majd 15 cm-es holtjátékra képes, vagyis felhajtóerejének segítségével, ha ezt a 15 cm-et eltaláljuk, mindig az optimális pozíciót veszi fel.

Darabokban szállítva egy kisebb táskában is elfér
Mind a csavaros szorítóelem…
… mind a radarfejet tartó csuklós elem minkét oldalán furatot találunk, ez biztosítja, hogy bármilyen irányból rögzíthessük az adaptert
A gyártó 3 km/h-ban határozza meg azt a sebességet, amelynél a radar még megfelelően működik. Itt erős hullámverésben haladunk, széllel szemben 5 km/h-val és a scannelés szakadozásmentes. Sima vízfelszínen, egyenletesen haladva egyébként ezzel a szettel 10 km/h volt a határ, amikor már meg-megszakadt a folyamatos képalkotás
Amikor nincs rá szükség, egy mozdulattal fel tudjuk hajtani
A flexibilis tartókarnak köszönhetően nem muszáj szállításnál sem szétszerelnünk, így valóban egy perc alatt harcra kész

A Lakebook a https://maps.fishdeeper.com/ oldalon érhető el, ahol egy saját fiókot kell létrehoznunk, célszerűen ugye ugyanazt, mint amivel az alkalmazást is használjuk a telefonunkon. Ezt legegyszerűbben a Google fiókunkkal tudjuk megoldani, de FB profilhoz is kapcsolhatjuk, vagy egyedi bejelentkezést is létrehozhatunk. Amint elkészültünk, minden előzményt a számítógépünkön is látni fogunk, mindössze annyi a dolgunk, hogy időszakosan feltöltsük telefonunkról vagy a radarozáshoz használt eszközünkről az adatokat. Fontos tudni, hogy a Deeper használatához internetkapcsolatra nincs szükség, az nem jár adatforgalommal, a használt eszközhöz wifin keresztül kapcsolódik, és az adatok az eszközön tárolódnak. Célszerű a fent említett feltöltéseket akkor elvégezni, amikor eszközünk, mondjuk az otthoni wifi-re csatlakozik, így ez a művelet nem terheli mobil adatforgalmunkat.

Egyszerű a feltöltés, csak nyomjuk meg a nyíllal jelölt ikont
A feltöltés folyamata jól nyomon követhető, a legalsó zölddel jelzett scannelés, egy régebbi, már feltöltött állomány, a legfelső az, ami épp töltődik, a másik kettő várakozik

No és miért is jó a Lakebook nekünk? Nem kell a radarozás közben feltétlenül azzal bíbelődnünk, hogy kiértékeljük az adatokat, az előzményekben bármikor visszanézhetjük azokat, illetve a létrehozott medertérképet egyben, egészben átlátva a következő horgászatainkat előre meg tudjuk tervezni. Nézzünk egy példát! Van lehetőség például arra, hogy távolságot mérve megnézzük, hogy mondjuk a Tiszán az adott horgászhelyen ahhoz, hogy 7,5 m-es vízben horgásszunk, 17 méterre kell bejuttatnunk végszerelékünket. Amennyiben azonban el szeretnénk érni a főmeder 9 méteres vízét, 33 m-es távban kell gondolkodnunk, amihez még a lassú folyású Alsó-Tiszán is minimum 80 grammos kosárra lesz szükségünk, ehhez teljesen más erősségű a megfelelő bot, pláne ha azt is hozzákalkuláljuk, hogy a rézsűn akadók is találhatók. Így már felkészülten érkezhetünk a partra és célzottan meghorgászhatjuk a kiválasztott területet.

A fenti példát láthatjátok itt, a távolságmérés is a Lakebook felületen valósult meg, csak a magyarázó nyilak és a szürke segédvonalak kerültek fel utólag

Csónakos kontra mobil halradarok
Pár évvel ezelőtt nem volt kérdés, hogy melyik kategória alkalmas érdemi használatra, ám a jelenlegi kínálatban már elérhetőek azok a parti vagy bedobós készülékek, amelyek azoknak a horgászoknak is alternatívát kínálnak, akik elsősorban csónakból használják ezeket az eszközöket. Hozzáteszem, átlagos vagy hétköznapi felhasználásról és horgászatról beszélek, a félmilliós vagy drágább csónakos készülékek teljesen más dimenziót jelentenek már.

Érzékenység, színpaletták

A gyártó által nyersnek nevezett radarbeállítás hasonlít leginkább a megszokott színes radarképekhez
Az előző, 100%-os érzékenység túl sok zavart mutatott a képernyőn, de még az 50% is határeset ebben a konkrét esetben
A 30%-os érzékenységnél látszik, hogy az aljzat puha, de találhatók a fenéken erős jelet visszasugárzó dolgok
A Deeper saját színpalettájára váltva lesz gyanús, hogy az aljzaton több, pontszerűen elkülönülő objektum van, amik akár halak, akár nagyobb kövek is lehetnek. Az adott napon ezt a területet nem fésültem át, ám otthon lementettem a helyet, lentebb azt is mutatom, hogyan, és a megoldást is elárulom

Visszakanyarodva a parti radarokhoz azt bátran kijelenthetem, hogy már a legegyszerűbb, pár tízezer forintos készülékkel is olyan információkra tehetünk szert, amely sikeresebbé teszi horgászatunkat. Sok dolgot nem kell várni tőlük, de a vízmélységet és az aktuális fenékviszonyokat már jellemzően nagy biztonsággal jelzik, emellé még a felszíni vízhőmérséklet lesz általában elérhető. Ezen alapinformációk birtokában és kis gyakorlattal egy-egy horgászhely időszaki fogási lehetőségeit jól behatárolhatjuk. A szegedi Tiszán pont az idei tavaszon jártam úgy, hogy egy évek óta horgászott, kanyar külső ívén elhelyezkedő horgászhelyem egyszerűen nem adott érdemi halat. Olyan mennyiségű géb jelent itt meg, amely kis túlzással lehetetlenné tette a horgászatot, ám azt is jelezte számomra, hogy valamiért arról a környékről elköltöztek a darabosabb halak. Felkerekedtem hát és a városhoz közeli szakaszon hasonló hely után néztem. Az elvárás annyi volt, hogy a partszél ütemesen legyen egyre mélyebb, az sem baj, ha kisebb akadók vannak a rézsűn, a főmeder ne legyen 10 m-nél mélyebb és a parttól 25-30 m-re már minimum 8 m-es vizet tudjak meghorgászni.

Egy erősebb bot, a Deeper, valamint egy telefon, és már indulhat is a medertérképezés
A szonárfejen 3 furat található, parti alkalmazásnál a legalsó furatot javaslom
Így a stabil bevontatás közben, minimálisan billeg
Indokoltnak tartom a vastag fonott zsinór és az erős kapocs használatát, mégiscsak egy 100 000 Ft-os, majd 100 grammos „golyót” dobálunk

Két reggelt szántam a helykeresésre és még csak nem is a Deepert, hanem a legegyszerűbb, a radarfej színe és formája miatt kislányom által kiskacsának elnevezett parti radart vittem magammal. Nyilván célzottan keresgéltem, hiszen ezt a szakaszt csónakból is horgászom, így a mederviszonyokkal nagyjából tisztában voltam, ám a 2 reggelen mindössze 2 olyan helyet találtam, ahol a part is alkalmas volt a horgászatra, illetve a mederviszonyokat is megfelelőnek ítéltem. Igazából az első reggelen megvoltak a helyek, a másodikon a tippelt terület teljesen mást mutatott, mint amire számítottam. Amit még kipróbáltam ezen alkalmakkor, az az volt, hogy az adott távolság mennyire akad, illetve hány grammos etetőkosár szükséges ahhoz, hogy meg is tudjam horgászni a választott távolságot. A horgászatok alkalmával végül csak az egyik horgászhely vált be, a másikon a partszéli rézsű annyi akadót tartott, hogy komolyabb halat nem tudtam átemelni rajta, de ez a hely megmentette az áprilisi pecákat. Aztán persze érkezett egy áradás, és máris mehettem máshová.

Az érdekesebb helyek otthoni mentése

A fentebb tárgyalt pontot kerestem vissza az előzményekben, jobb oldalon a radarkép, bal oldalon a térkép. El is árulom, itt az elején, a következő látogatáskor is ott voltak az objektumok, amelyek darabos kőtömböknek bizonyultak
A térképet egyszerűen, 2 ujjal nagyíthatjuk, mint bármelyik fotót a telefonunkon
A felnagyított térképrészleten a nyíllal jelölt plusz ikon megnyomásával tudunk új helyet menteni
A jel felugrik, azt nem tudjuk mozgatni, de a térképet szépen alá tudjuk igazítani, hogy jó helyre kerüljön. A jelölt elfogadás ikonra bökve a mentés már meg is valósult
Az átnevezés is pofonegyszerű, rábökünk a hely szóra
Begépeljünk a nekünk tetsző elnevezést és a jobb felső sarokban található „Kész” ikonra nyomva véglegesítjük

Összefoglalva a Deeper használatával szerzett eddigi tapasztalataimat azt tudom mondani, hogy ez a készülék elsősorban azoknak a horgászoknak fog a kezére esni, akik több vízterületen horgásznak, hol csónakból, hol partról, szeretik a horgászataikat vagy akár csak az adott vízterületeket kielemezni, megismerni. Az alkalmazással és a Lakebook felülettel az előzményeket több eszközön vissza tudjuk nézni, utólag is tudunk útpontokat létrehozni, egyszóval szobapecára is kiválóan alkalmas. Személy szerint azt is szeretem benne, hogy nincsenek kábelek, csatlakozók, plusz akkumulátor, így állandóan nálam lehet, de nem érzem a kényszert, hogy használjam, ha már bepakoltam a táskába, csónakba. Amikor meg szükségesnek tartom, akkor 2 perc alatt üzemkész. Ráadásul igazából nem is kell, hogy nálunk legyen, ha egy olyan helyen horgászunk, amit már leradaroztunk. Elég megnyitnunk a telefonunkon az alkalmazást és az előzményekben máris látjuk a mederjellemzőket. Több vízterületen időszakosan tiltják a radarhasználatot, ám egy régebbi felvétel visszajátszását egyelőre még nem. A következő részben még egy kis elmélet következik a halradarok működéséről, majd gyakorlati példákkal, tippekkel fogok segíteni, hogy mire is lehet használni, és mire nem a halradarokat.

Fotók, szöveg: Kiss Gábor