Szerelékekről és előkékről gyakran készítünk tartalmakat, azonban ezek lelkéről, a horogról ritkán esik szó. A végszerelék legfontosabb része az utolsó egy méterre összpontosul, ezért nagyon fontos, hogy milyen szempontok alapján állítjuk ezt össze és választjuk meg az egyes elemeit. A nagyponty-horgászatban nincs második esély, minden apró részletnek tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy álmaink hala ne fújja ki a horgunkat, vagy ne akadjon le fárasztás közben. Ebben az írásban azokat a horogtípusokat és csali-felkínálásokat mutatom be, amelyeket teljes bizalommal használok.
Rokolya Peti csapattársam tollából olvastam nemrégiben egy nagyon tartalmas írást az ólmok helyes megválasztásáról. Barátom sorait olvasva én is megihletődtem. Úgy gondolom, ezek valóban olyan értékes apróságok, amelyeken sokszor az adott horgászat sikere múlhat!
Pontosan tudom, hogy ahány ház, annyi szokás – mindenki arra esküszik, amit ő használ. Azonban vannak olyan alapvető tényezők, amelyeket szem előtt kell tartanunk az előkénk megkötésekor. Ilyen például a szerelék bejuttatásának mikéntje, az aljzat anyaga vagy a mederben található akadók jellege. Én nagyon kedvelem az egyszerű, letisztult megoldásokat, nem szeretem és nem is tartom célravezetőnek túlmisztifikálni a dolgokat.
Mivel ezt az írást kizárólag segítő szándékkal és nem reklám miatt készítem, több gyártót is meg fogok említeni. Lássuk hát, hogy melyik három fő típusra szűkült az évek alatt az általam használt horgok sora…
Kurv Shank / Hump Back:
Talán a legkedveltebb, leggyakrabban használt horogtípusom a Kurv Shank. Jellemzően behúzós horgászatnál alkalmazom szívesen ezt a verziót. Ez annak köszönhető, hogy dobásnál, merevebb előkezsinórral, nekem nem akadt olyan jól, mint egy öblösebb társa.
A Balatonon szinte kizárólag ezt használom, de a Tisza-tavon is ezzel fogtuk az összes halunkat. Hosszú, egyenes hegyének köszönhetően azoknak a halaknak is jó mélyen tud akadni, amelyek szája a sok kagylótól teljesen megvastagodott.
Legyen szó szimpla vagy dupla csali-felkínálásról, kizárólag bevonatos zsinórral használom, és fontos, hogy a zsugorcső – esetleg befordító – mellett csak egy sörétólom kerül az előkére. Nekem ez így akadt a legjobban, ha tettem karikát vagy szilikont a horog szárára, már nem volt ennyire effektív a szerelék.
A Korda Kurv Shank és Kurv Shank X horgai borzasztó hegyesek, ellenben nem túl strapabíróak. Sok esetben egy hal – egy horog, ami egy aktív pecán nem túl szerencsés. Ettől függetlenül nagyon szeretem őket, és egy kevés halas horgászaton a mentsvárunkat is jelenthetik. Viszont az utóbbi években kezdtem el használni a Gamakatsu Hump Back horgait, amelyek szinte elnyűhetetlenek! Igaz, nem olyan hegyesek gyárilag, mint a Korda, ezeket én utólag meg szoktam fenni, így egy hegyes, de strapabíró horgot kapok. Ha egy horgot kéne mondanom, nálam ez lenne a No.1.
Krank X:
E típusból kizárólag a Korda horgai jöhetnek számításba. Dobós horgászatnál nagyon kedvelem a Krank horgokat, különösen a gyártó erősített, „X" változatát. Kialakításának köszönhetően nagy öble van, ez vastag húst tud fogni, emiatt olyan vízen is kiváló választás lehet, ahol a sokszori megfogás miatt már sérült a halak szája, nemcsak vadvizeken.
A Combi rig – amely az egyik kedvenc előkém – ezzel a horoggal kötve rendkívül hatékony. Legyen szó akár a Bledi-tóról, akár a Kis-Balatonról, mindenhol, ahol dobni kellett, sikeresen tudtam használni. Krimpelve és kötve is nagyon bevált számomra. Ennek kötéséről készítettünk egy részletes kis videót is, amely a Haldorádó Carp Team csalizási tippjei 10.rész néven érhető el a YouTube-csatornánkon.
+ 1 jó tanács:
Sokan alábecsülik a horogfenés fontosságát, pedig rengeteget számíthat. Nagyponty-horgászataim kihagyhatatlan lépése lett a horgok alapos fenése. Így néhány precíz húzással még élesebbé és fogósabbá tehetjük a a szerelékünket. Emellett arról se feledkezzünk meg, hogy a horgok használat közben is veszítenek a hegyükből, egy fenőnek hála ez viszont azonnal orvosolható, akár halanként is.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a fent írt sorokat mire alapozom. Az utóbbi években nekem rengeteget segített a fent említett konzekvenciák levonásában, hogy sok horgászatomról készítettem statisztikát. Vizsgáltam a vesztett halak arányát és azt, hogy milyen horoggal és előkével horgásztam. Fokozatosan így alakult ki az a módszer és szerelék, amelyben mostanra már 100%-ban tudok bízni. Ez a magabiztosság pedig rengeteget számít a nagyhalas horgászatok során.
Azzal zárom e kis szösszenetet, hogy minden apróságra érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mert sokszor ezeknek köszönhetően lehet győzni – vagy épp elbukni –, mert mint azt Peti is írta, a siker a részletekben rejlik! Egy tökéletes horogelőke sem ér semmit, ha ahhoz nem párosul egy jó szerelék vagy épp etetési stratégia. Egy szerelék és horogelőke megkötése pedig nagy felelősség is, mert ezek helytelen kialakításával nagyon csúnya sebeket lehet ejteni pikkelyes barátaink száján. Vigyázzunk rájuk!
Köszönöm, hogy végigolvastátok gondolataimat, bízom benne, hogy hasznos volt!
Ha esetleg lenne még kérdésetek, akkor azt nyugodtan tegyétek fel nekünk bármilyen médiafelületen, mi pedig privátban vagy A szakértő válaszol! rovatunkban megválaszoljuk.
Írta: Szoják Benedek
Fotók: Rokolya Péter, Kiss Levente, Szoják Benedek
