A halradarokról egyszerűen

Ma már nem egy extra dologról beszélünk, ha a halradart említjük. A legtöbb horgásznak hasznos segédeszköz, ráadásul manapság már a partról használható radarok is óriási fejlődésen mentek át. De mit is látunk a radaron, mire érdemes használnunk? Erre a kérdésre keressük most a választ, bemutatva az egyik legújabb partról is használható radart, a Vexilar Smart Phone modellt.

A halradar egy picit téves elnevezés, mert igazából arra utal, hogy a halat keressük vele, pedig e készülékkel leginkább a lehetőségeket, a jó horgászhelyet érdemes keresni. Lehet, hogy segítségével egy új, eddig számunkra ismeretlen helyen olyan információkra tudunk szert tenni a meder feltérképezése során, amely nagyban megnöveli a halfogás esélyeit, azonban a halak étvágyát ezzel nem tudjuk befolyásolni.

A Sonar Phone radar egy érdekes felhasználási lehetősége: kuttyogatásnál lényeges, hogy a radarral pontos infót kapjunk arról, mi van a bot spicce alatt, ilyenkor egy karabinerrel a zsinórra rögzítve biztosan a legjobb helyen lesz a jeladó, a bevágásnál vagy a fárasztásnál pedig nem fog akadályozni

Mint említettem, a Vexilar márkájú halradart szeretném bemutatni. A márkáról tudni kell, hogy a lékhorgász radarok között első számú gyártó az amerikai piacon, sőt az egész világon. A radarok terén tehát ott van a topon, ráadásul a Vexilar volt az első a piacon, aki bevezette a radarok terén az LCD kijelzőt.

Mobiltelefonunkat a bot mellett megfoghatjuk és így követhetjük nyomon, mi látható a jeladó alatt

A Smart Phone radar igazából csak egy adó, ami a nyers jelet továbbítja. A vevőkészülék pedig manapság minden ember kezében ott van, mégpedig egy „okostelefon” vagy egy tablet. Az adó egységről érdemes tudni, hogy WIFI-n keresztül kommunikál, ami sokkal hatékonyabb a Bluetooth-nál, nagyobb a hatótávolsága, valamint az adatátvitel is gyorsabb. Az utóbbi eredményeképpen már a mederfenék struktúráját is láthatjuk, ami igen fontos, ugyanis nem mindegy, hogy iszapos, köves vagy éppen agyagos részen vetjük be a horgunkat. Az eltérő mederanyagokat némi gyakorlás után könnyedén felismerhetjük a radarunk, vagyis a telefonkészülékünk képernyőjén.

A radarhoz ajánlott egy speciális vízálló tok, amivel nyakunkba akaszthatjuk a telefonunkat vagy csuklópánt segítségével kezünkre rögzíthetjük, így szabad marad mindkét kezünk. Ez a kiegészítő egyébként praktikus egy gázlós horgászatnál is
A vízálló tok nem csak arra jó, hogy megvédjük a telefonunkat. A tokot rövid ideig víz alá is vihetjük, így speciális fotókat is készíthetünk

Mielőtt még valaki megijedne, ezek az applikációk teljesen ingyenesek, Androidra és IOS telefonokra egyaránt. Természetesen az alkalmazás segítségével rengeteg beállítási opciót elérhetünk, állíthatunk az érzékenységen, a megjelenítés színén, valamint - nem mellékesen - a víz hőmérsékletét is leolvashatjuk. Látjuk a jeladó töltöttségi szintjét, belenagyíthatunk a részletekbe és számos olyan opciót elérünk, amelyek a komoly radarokra jellemző.

A képen nem látszik, de működés közben, zölden világít a jeladó, ami éjszaka lehet nagy segítség

Térjünk most rá a radar igazi arcára: hogyan is működik egy ilyen radar, és mik is azok a sarlójelek? A radar jeladója ultrahang hullámokat bocsájt ki meghatározott ütemben, és mivel pontosan ismerjük a hang terjedési sebességét a vízben, a visszaverődő hang alapján könnyedén kiszámítható a távolság. Ehhez az kell mérni, hogy a kibocsájtott hang mennyi idő alatt verődik vissza és milyen intenzitással. A visszaverődő hangokat elemzi a program, ennek alapján áll össze az a kép, amit a kijelző megjelenít. Lényeges, hogy egy adott pillanatban készült kép csak egy függőleges pixelsor a képernyőn. Tehát egy pontban mutatja, hogy hol a mederfenék és hol van vízközt valami olyan, ami visszaveri a jelet - ez lehet például egy hal is -, majd jön a következő jel, abból is kialakít az elemző program egy függőleges pixelsor-képet, ami megjelenik a korábbi mellett. Ez folytatódik egymás után, így szorítják a kijelzőn balra a régebbi sorokat az újabbak. A jobb oldalon mindig a legújabb sor - a legfrissebb pillanatfelvétel függőleges pixelsora - tűnik fel.

Vexilar működés közben
A jobb szélen tátható a nyers jel, balra mellette pedig az időben egymás után beérkezett pillanatfelvételekből összerakott jelsor látható

A halakat általában sarlóként látjuk, kivéve persze, ha bekapcsoljuk a halszimbólum funkciót, ami annyit jelent, hogy a szoftver maga azonosítja, hogy szerinte egy halról verődik vissza a jel vagy egy tereptárgyról. Ezt a funkciót nem ajánlom, sokkal jobb, ha mi azonosítjuk be a dolgokat. A sarlójel egyébként rendkívül egyszerűen jön létre. A radarnak van egy bizonyos „látószöge”, a vízfelszínhez képest a pontosan alatta lévő tárgyakról visszaverődő ultrahang adja a legerősebb jelet, ezek távolságát tudjuk a legpontosabban megmérni. A „látószög” szélén már más a helyzet: a hal ugyanolyan mélységben van, csakhogy a radarkúp szélén ez a mélység a jeladótól már nagyobb távolságot és természetesen gyengébb jelet is jelent. Mozgó jeladó és álló hal, vagy álló jeladó és alatta mozgó hal esetén tehát a szoftver a radarkúpba belépő hal gyenge jele alapján kezdi le a pixelsorokkal megrajzolni a vízközt érzékelt visszaverődést. Ahogy egyre jobban a hal fölé érünk (vagy ahogy a hal úszik be az álló jeladó alá), a jel egyre erősebbé válik, miközben a jeladótól mérhető távolsága is csökken, ezért a radarképen ez a felszínhez közelebbi és erősebb (vastagabb, több pixelt kitöltő) jelként látható. Azután ahogy a hal távolodik a radarkúp közepétől, a jel egyre gyengül, a távolság a jeladóhoz képest pedig ismét nő, amit gyengébb (vékonyabb) és mélyebbre rajzolt pixelek formájában láthatunk a kijelzőn. Mindez az időben egymást követő, függőleges pixelsorokban képernyőre rajzolt pillanatfelvételek sorozatában egy tipikus, lefelé hajló sarlóformát alakít ki - így jön létre a sarlójel. Érdemes megjegyezni, hogy a folyamatosan alattunk lévő dolgokat (tehát ami a jeladó radarkúpjához képest nem mozdul el), például kuttyogatáskor a csalinkat vagy akár az azt követő harcsát a radarok nem sarlóként, hanem folyamatos vastag jelként mutatják.

Az „ A” jelű helyzetben a jeladó „látószöge” szélén éppen csak „látja” a halat és itt nagyobb a távolság is, ami gyenge és a vízoszlopban mélyebb helyen érzékelt jelet eredményez. A „B”jelű helyzetben már erős és közelebbi jelet látunk. A „C” jelű helyzetben ismét gyenge és távolabbi a jel. Így alakul ki a radarok kijelzőjén a tipikus halsarló

A komolyabb radarok színes kijelzőkkel rendelkeznek, így színekkel is megjeleníthetjük azt, hogy az alattunk megfigyelt dolgok mennyire verik vissza a radar jeleit, így a különböző színek különböző mederanyagot és mederszerkezetet jelentenek.

Az ilyen egyszerűnek tűnő radar segítségével is rengeteg információt meg tudunk szerezni a meghorgászandó vízről. Mélység, vízhőmérséklet, a jeladó töltöttségi szintje és sok egyébhasznos információ

Visszatérve a Vexilar Sonar Phone radarra, nagyon hasznos eszköz lehet több helyzetben is, akár a parti horgászok is használhatják, egyszerűsége miatt akár a zsebünkben is hordhatjuk és akár egy etetőhajóhoz is rögzíthetjük, vagy egy kajak mellé köthetjük… felhasználásának lehetőségeit csak a képzeletünk korlátozza.

Magyar nyelvű használati útmutató a Vexilar Sonar Phone radarhoz: [pdf]

Kommentek
Kapcsolódó írások
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: